Az Európai Bizottság végre elismerte, hogy minden országnak jogában áll megvédenie a határait, az illegális határátlépés illegális, aki pedig nem kér menedéket, az nem menedékkérő. A totálisan becsődölt dublini egyezményt viszont még mindig képtelenek elengedni.
A magyar-horvát határ a schengeni övezet külső határa, amelyet a tagállamok olyan módon ellenőriznek, ahogyan szükségesnek látják – reagált pénteken az Európai Bizottság szóvivője arra, hogy Magyarország egy másik uniós tagállammal szomszédos határán is kerítésépítésbe kezdett.
Natasha Bertaud arra a kérdésre is válaszolt, hogy mitévő legyen Horvátország a feléje terelődő migrációs nyomással, ha az érkezők nem akarnak regisztrálni, de amennyiben útjukat állja, embertelen bánásmóddal vádolhatják meg, ha pedig kényszerintézkedést alkalmaz velük szemben annak érdekében, hogy regisztráljanak, akkor konfliktusba kerülhet velük.
Bertaud elmondta:
Horvátországot is kötik a közös menekültügyi rendszer és a schengeni rendszer szabályai,
vagyis aki belép, azt ujjlenyomattal együtt regisztrálni kell, felajánlva neki a menedékkérelem lehetőségét, de a regisztráció nélküli belépők „másodlagos mozgása” (vagyis továbbutazása más tagállamba) nincs összhangban az uniós rendeletekkel.
„Természetesen,
ha valaki nem hajlandó menedéket kérni, akkor az a helyzet, hogy eleve megtagadható tőle a belépés az ország területére
– fogalmazott a migrációs ügyekért felelős szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy mit tesz a bizottság akkor, ha egy tagállam nem regisztrálja a migránsokat, Bertaud közölte, hogy a nyilvántartásba vétel és az ujjlenyomatvétel szabályait kötelező erejű uniós rendeletek rögzítik, amelyeket a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani és végrehajtani, és ha nem ezt teszik, akkor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indít.
Magyarországgal kapcsolatban a szóvivő elmondta, hogy a brüsszeli testület tájékoztatást kért a héten életbe lépett módosított jogszabályokról. Úgy fogalmazott:
„az viszonylag normálisnak számít, ha egy ország illegálisnak tekinti az illegális határátlépést”,
ilyen szabály a legtöbb tagállamban létezik, ezt a bizottság nem vitatja.
„Arról szeretnénk meggyőződni, hogy a menedékkérők alapvető jogai érvényesülnek, és hogy általuk is érthető módon kapjanak tájékoztatást arról, mi történik velük” – magyarázta Bertaud.
A külső határok ellenőrzése mellett a szóvivő a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról is említést tett, és úgy vélte, hogy amíg nincs európai szintű megoldás a menekültáradat és a migrációs válság kezelésére, addig a tagállamoknak muszáj ellenőrizniük, hogy kik lépnek be a területükre.
Mina Andreeva, a bizottság másik szóvivője rámutatott: nem zárja ki egymást az, hogy egy ország megvédi a határait, és az, hogy közben a migránsok menedéket kérhessenek, hiszen ez utóbbihoz nemzetközi egyezményben rögzített joguk is van. Emellett a brüsszeli testület álláspontja az, hogy az unión belüli szabad mozgás és a menekültügyi rendszer akkor működőképes, ha mindenki egyformán betartja a közös szabályokat.
A határkerítéssel kapcsolatban Andreeva elmondta, hogy csütörtök óta nem változott a testület álláspontja, miszerint a falak és kerítések nem jelentenek tartós megoldást. Bertaud annyival egészítette ki, hogy ez egy politikai álláspont, viszont a bizottság egyetlen kerítés jogszerűségét sem vitatja, amely a külső határokon áll.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
