A szerencsétlenül, ostobán vagy felháborító módon megszólalókra „vadászó” internetes felület indult – feszegetve a törvényesség határait.
Bucsy Levente
Országos hírportálok is ajánlgatják már azt az osztódással szaporodó – merthogy már meg is duplázódott – Tumblr-oldalt, ahová azok fotóit lehet feltölteni, akiket migránsügyben gyűlölködőnek vélnek. Szabály igazából nincs arra, hogy ki számít gyűlölködőnek, ezt a felület kezelői döntik el, de például ilyen facebookos kommenttel is „fel lehet kerülni” fényképpel a blogra, hogy
AZT a leborult szivarvégit. HA Székelyföldre jönnek, akkor ott vér fog folyni.
Álmenekültek (honfoglalók) szervezett és irányított bevándorlása zajlik. (…) Közöttük rengeteg fertőző beteg, bűnöző és terrorista lapul.
Legalább lenne vagy -20 fok.
Sajnálatos módon számtalan, a közízlést sértő, embertelen megnyilvánulás is megjelenik az interneten e világviszonylatban is egyre jelentősebb problémakör mentén, de a gyűlöletbeszéddel, az uszítással kapcsolatban megvannak az illetékes szervek, amelyek eljárhatnak: elsősorban az adott honlap üzemeltetőjéhez, másodsorban pedig – nyilvános honlap esetén, úgy tudjuk – az adatvédelmi hatósághoz (NAIH) lehet fordulni. Amennyiben a konkrét helyzetben nem ők az illetékesek, az ügyet „átteszik”.
A feljelentgetős oldalak működéséről azt kell tudni, hogy bárki, aki valamit is sérelmez, beküldi az oldal e-mailes elérhetőségére, a beküldött tételeket adminisztrátorok szűrik, majd teszik fel az oldalra, a világ nyilvánossága elé. A beküldött adatok kezelését viszont jogszabályok rögzítik. Ha nem nyilvános a vélemény – vagyis például egy zárt Facebook-csoportban született –, a közzététel egyértelműen a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog sérelme.
Ha nyilvános felületre írt kommenteket gyűjtenek össze és rendeznek el egy másik honlapon, az is lehet jogsértő, ugyanis az illető a nyilvános hozzászólással az adott honlapon való közzétételhez mint adatkezeléshez járult hozzá, a továbbközlés, gyűjteménybe rendezés olyan új művelet, amihez külön engedélyre lenne szükség.
A felülettel kapcsolatban az interneten panaszkodók közül többen is használják az „önbíráskodás” szót, jogilag azonban csak az a tett minősül bűncselekménynek, ami akként van szabályozva a törvényben. Az önbíráskodás törvényi tényállását a lista közzététele önmagában nem meríti ki [Btk. 368. § (1)]. Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek szerezzen érvényt, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Köznyelvben persze lehet bárminek minősíteni; jogilag azonban „csak” az adatvédelemhez fűződő jog sérülhet.
Búcsúzóul mutatunk még valamit a Facebookról:
Fotó: facebook
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
