Németország legnagyobb kőolaj- és földgáztermelő vállalata, a Wintershall is beszállt az Északi Áramlat II. projektbe, így most már egyre valószínűbb, hogy a beruházás megvalósul. Mindössze annyi a gond ezzel a kétszínű gazdasági megállapodással, hogy így hazánk és a régió közvetlen földgáz-ellátás nélkül marad.
A BASF már az elmúlt hónapban bejelentette, hogy olaj- és gázipari leányvállalata, a kasseli Wintershall tárgyalásokat folytat az Északi Áramlat gázvezeték bővítésére megalakuló konzorciumhoz való csatlakozásról.
Ez annak tükrében meglepő, hogy az Európai Unió (EU) gazdasági szankciókkal sújtja Oroszországot, amiért az beavatkozott az ukrán konfliktusba. Azóta kiderült, hogy ez a kereskedelmet sújtó döntés kelet-közép európai országok számára kifejezetten káros következményekkel járt; emlékezhetünk, hogy mekkora kiesést jelentett ez a magyar mezőgazdaság számára is.
Ám nemcsak az agráriumban, de az energiaszektorban is komoly változásokat idézett elő az oroszokkal való szembenállás, aminek szintén mi ittuk meg a levét; hiszen nemcsak a Nabucco, de a Déli Áramlat földgázvezeték sem valósult meg.
A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy az oroszok 2019 után nem szándékoznak földgázt szállítani Ukrajnán keresztül Európába.
Azonban a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlaton keresztül azért az orosz gáz csak eljut az EU-ba, pontosabban Németországba. Sőt, Szentpétervárott rendezett nemzetközi gazdasági fórumon (június 18-20.) a Gazprom vezérigazgatója szándéknyilatkozatot írt alá az E.ON, a Shell és az OMV energetikai cégek vezetőivel arról, hogy megépítik az Északi-Áramlat ikervezetékét is.
Ez a 9,9 milliárd dollárt érő projekt ugyanúgy évi 55 milliárd köbméter földgázt szállítana, mint a már meglévő vonal, és a cél dátum egészen véletlenül 2019…
Az így létrejövő új európai földgáz-elosztóközpont eredményeként kénytelenek lennénk tehát a németektől megvásárolni az orosz gázt.
Jól példázza a kétszínű a német vezetést, hogy tavaly a Gazprom 38,7 milliárd köbmétert szállított Németországba, ez a teljes nyugat-európai értékesítés egyharmada, míg az előző év májusi adatához képest 68 százalékkal emelkedett meg a két ország közti földgáz-forgalom.
Jellemző, hogy miközben javában zajlanak a megszorítások, a Gazprom rekord mennyiségű földgázt forgalmazott Európában és Törökországban.
Az Északi Áramlat II. viszont ellenérdekeltté teszi az EU vezetőit, hogy egy keletről jövő földgázvezeték elérje hazánkat.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
