Véget érhet a három éve tartó tűzszünet a törökök és a kurdok között. Egymást vádolják szabotázzsal, miután az Iszlám Állam elleni támadásban a török hadsereg kurd állásokat bombázott. Az ország keleti határvidékén táborozó terroristák miatt Ankara a NATO összehívását kezdeményezte.
Egy gázvezetéket robbantottak fel Törökország keleti részén, mindössze 15 kilométerre a határtól. A török hatóságok szerint szabotázsakció történt, a vezetéket a Kurd Munkáspárt hívei robbantották fel. A Kurd Munkáspárt arra válaszolt, hogy a török hadsereg kurd állásokat bombázott.
A törökök közben több nagyvárosban razziáztak, Ankarában kurd fegyvereseket tartóztattak le, de lecsaptak az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista szervezet feltételezett szimpatizánsaira is. „Eddig 1050 embert vettünk őrizetbe, közülük 50-60 külföldi, akik támogatják az Iszlám Államot, kampányolnak neki Törökországon belül és kívül. Azok, akik azt hiszik, hogy Törökország nem próbálja megakadályozni a külföldi harcosok bejutását, tévednek” – szögezte le a török miniszterelnök.
A török elnök szerint is befejezettnek tekinthető a Kurdisztáni Munkáspárttal kezdett békefolyamat. „Nem folytathatjuk a békefolyamatot azokkal, akik veszélyeztetik a nemzeti egységet és a testvériséget. A nemzeti egységnek és a testvériségnek fenn kell maradnia” – mondta Recep Tayyip Erdogan.
Az ország keleti határvidékén táboroznak az Iszlám Állam fegyveresei is, a helyzet miatt a Törökország a NATO összehívását kezdeményezte. Mivel a török hadsereg az egyik legerősebb a világon, Ankara csak politikai támogatást akart szerezni az észak-atlanti szövetségtől. A kurd kérdésről végül szó sem esett a tanácskozáson. „Ez egy globális fenyegetés, amely nem ismer nemzetiségi, vagy vallási határokat, ezzel a kihívással a nemzetközi közösségnek együtt kell megküzdenie és szembeszállnia. A terrorizmus egyetlen formája vagy megnyilvánulása sem lesz soha elfogadható vagy igazolható. A szövetség biztonsága oszthatatlan, és erős szolidaritásunkról biztosítjuk Törökországot” – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A Hír TV által megkérdezett szakértő szerint a közel-kelet és Oroszország közelsége miatt a NATO, és a katonai szövetség vezető erejének számító Egyesült Államok számára különösen fontos a török barátság. „Azt gondolom, hogy a igazából a NATO nem tudja nyomás alá helyezni Törökországot, a NATO legfontosabb erejének igazából komoly érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a kurd kérdés rendeződjön, nekik a legfontosabb a török szövetség megtartása, és ha ennek ez az ára, hogy a kurd békefolyamat megbukik, akkor az Egyesült Államok ezt a döntést gondolkodás nélkül meghozná” – véli Szalai Máté, a Külügyi és külgazdasági Intézet kutatója.
Szakértők azt sem zárják ki, hogy a konfliktussal a török kormány célja, hogy meggyengítse a kurdbarát pártot, és ezzel szerezzen többséget az esetleges új választáson.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
