A biztonságos országok listájának összeállításával vált teljessé a menekültügyi eljárás gyorsítása az Alapjogokért Központ szerint. Lattmann Tamás nemzetközi jogász lapunknak ugyanakkor arról beszélt, komoly veszélyeket rejt magában, hogy például Szerbiát biztonságos országnak minősítette a kormány.
Teljessé vált a menekültügyi eljárás hatékonyságának növelését célzó jogalkotás a biztonságos országok listáit tartalmazó kormányrendelet elfogadásával – közölte tegnap az Alapjogokért Központ. A Magyar Közlönyben kedden este jelent meg a lista, amely biztonságos országnak minősíti többek között Macedóniát és Szerbiát. A rendelet alkalmazásával nyílik meg a lehetőség arra, hogy a hatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el azon személyek kérelmét, akik biztonságos országból származnak vagy onnan érkeznek. Az új szabályok értelmében is kaphatnak menedékjogot, ám már nekik kell bizonyítaniuk, hogy az adott ország számukra miért nem biztonságos.
– A listával a kormány kivette a menekültügyi hatóság és a bíróságok kezéből a szabad mérlegelés lehetőségét – közölte lapunkkal Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint ez komoly veszélyeket rejt magában. Egyfelől azért, mert mostantól olyan államokat is biztonságosnak kell tekinteni, amelyeket az európai gyakorlat, különösen a strasbourgi bíróság nem tart annak. Ha tehát egy Szerbiába visszaküldött migráns a törvényszékhez fordul, nagy valószínűséggel el fogják marasztalni hazánkat, és fennáll a lehetősége a kötelezettségszegési eljárásnak is. Lattmann Tamás hozzátette, a lista összeállítása után a menekültügyi eljárást ugyanúgy le kell folytatni, mint eddig. Arról tehát nincs szó, hogy kérelmezőket még a zöldhatáron visszafordítják. A határsértők változatlanul hivatkozhatnak üldözöttségükre, folyamodhatnak menekültstátusért, viszont a hatóság vagy a bíróság minden alkalommal el fogja utasítani az igényt, ha az illető bizonyíthatóan a biztonságos harmadik országok listáján szereplő államból, illetve annak érintésével érkezett.
Tiltakozó települések
Tegnap tiltakoztak azok a települések, ahol – a sajtóhírek szerint – sátortábort hozna létre a kormány. Nagybaracska polgármestere a község honlapján közölte, hozzá semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett. Ugyancsak a sajtóból értesült Molnár Áron, Algyő polgármestere is, aki a Hír TV-ben arról beszélt: nem tudja elfogadni, hogy az ideiglenes helyén állandó menekülttábor jöjjön létre.
A Védegylet tegnap azt közölte, a szerb–magyar határon építendő kerítés miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. Azt kifogásolják, hogy a határzár megakadályozná például az állatok mozgását, és elpusztítja állatok és növények élőhelyeit.
Egyre több a menekült
Kedden újabb 1429 illegális határsértőt fogtak el, legtöbbjüket ezúttal is a déli határon. A migrációs nyomás miatt már a Terrorelhárítási Központ (TEK) is folyamatosan figyeli az illegális bevándorlók mozgását. Azonosítottak is két magyart, akik öt szír állampolgárságú, illegálisan Magyarországon tartózkodó bevándorló Budapestre utazását szervezték meg pénzért. A TEK célja minimálisra csökkenteni az olyan személyek megjelenésének lehetőségét, akik biztonsági kockázatot jelenthetnek, például az Iszlám Állam tagjai.
A Budai Központi Kerületi Bíróság tegnap gyorsított eljárásban egy év hat hónap szabadságvesztésre ítélt egy szerb állampolgárságú embercsempészt.
A határ szerb oldalán, Magyarkanizsán közben egyre több a menekült, akik elhelyezésére konténereket raktak le a rendőrőrs udvarán.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
