Külföldi, nem orosz gyártmányú levegő-levegő rakétával találták el azt a malajziai utasszállító repülőgépet, amely egy éve zuhant le Ukrajna keleti részén – erősítette meg a moszkvai álláspontot Vlagyimir Markin, az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) szóvivője, aki vizsgálataik legfontosabb szálának nevezve ezt a változatot.
A szóvivő szerdai nyilatkozatát ismertető Russia Today (RT) orosz állami médiavállalat arra is kitért, hogy Moszkva ellenzi nemzetközi büntetőbíróság felállítását a Malaysia Airlines MH17-es járatának tragédiájának ügyében.
Az oroszok szerint az ukránok voltak
A malajziai légitársaság Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata tavaly július 17-én zuhant le a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen, feltehetően rakétatalálat következtében. A szerencsétlenséget senki sem élte túl, 298-an haltak meg. Ukrajna és Oroszország kölcsönösen egymásra hárítja a felelősséget a tragédiáért.
Bár hivatalosan Hollandia vezeti a nyomozást, az orosz hatóságok is vizsgálatot folytatnak a szerencsétlenség okainak feltárására. Markin most megerősítette, hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok szerint az ukrán légierő egy vadászgépe lőhette le levegő-levegő rakétával az utasszállítót.
A szóvivő hozzátette, hogy orosz szakértők szerint a maláj gépet eltaláló rakéta nem is orosz gyártmányú volt. Ez pedig alátámasztja az ukrán légierő egyik szerelőjének, a „koronatanúként” az orosz állam védelme alatt álló Jevhenyij Agapovnak a tanúvallomását. Agapov tavaly júliusban azt állította, hogy egy ukrán Szu–25-ös harci gép – amelyet szerinte egy századosi rangban lévő, Volosin nevű pilóta vezetett – a gépre felszerelt lőszer nélkül tért vissza bevetéséről.
„Nincs alapja a büntetőbíróság létrehozásának”
A baleset közvetlen okait feltáró nemzetközi vizsgálat eredményeit várhatóan október első heteiben hozzák nyilvánosságra – közölte szerdán a holland biztonsági hivatal (OVV) a Russia Today megkeresésére.
Az RT szerint Malajzia láthatóan elégedetlen a közel egy éve zajló holland nyomozással, ezért július 8-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé beterjesztett határozattervezetében nemzetközi büntetőbíróság létrehozását kérte az ukrajnai katasztrófa kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére.
Egy héttel korábban Hollandia is hasonló javaslattal állt elő.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet viszont szerdán kijelentette, nincs alapja annak, hogy ilyen büntetőbíróságot hozzanak létre. „Kétségeinket osztja Kína is. A határozatot az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgalmazza, talán serényebben is, mint a malájok” – mondta.
Csurkin azt hangoztatta, hogy Oroszország alapjában véve támogatná a szoros nemzetközi együttműködést a jelenleg folyó vizsgálatban, arról azonban „nem sokat tud”. „Szakértőinket kizárták a vizsgálatból. Időnként arról kapunk részleges információkat, hogy miképpen zajlik a nyomozás” – mondta. Csurkin kifogásolta, hogy a vizsgálatot teljes titokban folytatja néhány ország egymás között.
„Nem helyes, indokolatlan egy nemzetközi bíróság létrehozását felvetni, amikor nemzeti szinten gyakorlatilag befejeződött a nyomozás” – érvelt az orosz ENSZ-nagykövet két nappal a maláj utasszállító tragédiájának első évfordulója előtt.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
