Ha Görögország kikerül az eurózónából, és az IMF, valamint Brüsszel is elengedi a kezüket, akkor is lesz hová nyúlniuk pénzért. Az eddigi hitelezők helyére másik bejelentkezett Moszkva és Ankara is.
Athén kétségtelenül komoly bajba kerülhet, ha a szinte óráról órára változó dráma végére nem sikerült tető alá hozni semmilyen kompromisszumot, ám valószínűleg még a legpesszimistább forgatókönyv esetén sem maradnak egy peták nélkül. Vlagyimir Putyin már májusban gyúrta Cipraszt, hogy lépjenek be a BRICS csoport fejlesztési bankjába. A gazdasági klubban Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika foglal helyet, ezeknek az országoknak az angol rövidítése adja a szervezet nevét. A közös pénzintézet felállításáról tavaly júliusban döntöttek, és, hogy jelezzék, nem viccelnek,
kezdetnek össze is dobtak 100 milliárd dollárt.
A BRICS nem titkolt célja, hogy a alternatívát nyújtson Nyugat által uralt gazdasági rendszerrel szemben a feltörekvő orszáűgok számára. Vagy éppen azoknak, akik kihullóban vannak az előbbiből. Görögország erre lenne jó példa. Athén átigazolása egyelőre túl sok gazdasági haszonnal nem járna a csoportnak (teherrel annál inkább), ám az Európai Központi banktól és az IMF-től lehódított skalpnak komoly szimbolikus ereje lenne.
Kostas Isychos az orosz-görög kormányközi bizottság görög társelnöke (nem mellesleg védelmi miniszter-helyettes az athéni kormányban) az orosz sputniknews portálnak úgy nyilatkozott, hogy a BRICS Fejlesztési Bankal jelenleg is folynak a tárgyalások a csatlakozás feltételeiről. A politikus sokat sejtető (bár tipikusan bizánci-balkáni módon semmi konkrétumot el nem áruló) kijelentésben jelezte a kizárólagos nyugati orientáció végét:
Többoldalú külpolitikát folytatunk, ami vonatkozik a szigorúan vett külpolitikára és a gazadási kapcsolatokra is.
Jó szomszédság, török áldás?
Kedden egészen váratlan helyről, a hagyományos történelmi rivális, és sokak szemében gyűlölt ellenség, Törökország felől is segítő kezet nyújtottak a görögöknek. Ahmet Davatoglu kormányfő turisztikai, energetikai és kereskedelmi együttműködést ajánlott Athénnak. Ennél még konkrétabb volt Nihat Zeybekci gazdasági miniszter, aki közölte:
ha Görögország hivatalosan is pénzügyi támogatásért folyamodik Ankarához, akkor a javaslatot mérlegelni fogják.
Egyelőre sem BRICS, sem Törökország pénzügyi, gazdasági ereje nem vetekedhet Brüsszelével, vagy pláne a Nemzetközi Valutaalapéval. Ám Cipraszék számára átmeneti segítséget mindenképpen jelenthetnek ezek az ajánlatok, amelyekkel el lehet kerülni azt, ami több szakértő szerint is az Unió valódi célja: a radikálbalos-radikáljobbos koalíció megbuktatását. Hosszú távon pedig olyan financiális hátországot jelenthetnek Athén számára, amely komoly ütőkártya lehet az EU-val és az IMF-el folyó, minden bizonnyal még hosszú ideig tartó pókerpartiban.
(Kép: Hassab Beibel karikatúrája)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
