Az önjelölt Koszovói régió mellett Bulgária és Albánia szomszédságában rendkívül robbanásveszélyes helyzetet alakult ki Macedónia területén, mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európa Tanács brüsszeli 125. Miniszteri Bizottságának ülésén. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nyugati szervezéssel extrém helyzeteket teremtve próbálják Macedóniát a színes forradalmak szakadékába taszítani.
Május 17-ei kormányellenes tüntetés Macedóniában
„Objektíven látszik, hogy Macedóniában ezen események kibontakozásának az a háttere, hogy a hatóságok visszautasították, hogy csatlakozzanak az Oroszország ellen irányuló szankciós politikához, továbbá Szkopje aktívan támogatta a Török Áramlat gázvezeték kiépítését, amelyet számos brüsszeli és a tengerentúli ellenzett”-nyilatkozta Lavrov május 15-én Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztató során Belgrádban.
Május 17-én kormányellenes tüntetéseket szerveztek a macedón fővárosban, Szkopjéban, Zoran Zaev irányításával, aki a Macedón Köztársaság ellenzéki vezetője, és egyben a Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) vezetője. A tüntetők követelték a régóta szolgáló miniszterelnök, Nikola Gruevski lemondását, majd a tömeges tiltakozások után az ellenzék képviselői és támogatóik Szkopje kormányzati épülete előtt sátrakat állítottak fel, hogy ott virrasszanak. Az Európai Szocialista Párt (PES) elnöke és Bulgária volt miniszterelnöke, Szergej Sztanisev, tartott beszédeket a tüntetőknek. Szergej Sztanisev anno ellenezte a Déli Áramlat ötletét, amely Bulgária területén ment volna keresztül, és ezért is csatlakozott Zoran Zaev-hez, hogy megakadályozzák a Török Áramlat megvalósulását, amely Macedónián menne keresztül.
Zoran Zaev
Sokan úgy vélik, hogy Zoran Zaev-et Soros György, a Magyarországon született, Amerikában élő zsidó üzleti mágnás finanszírozza. A macedón Maidan színpadán ellenzékként valamennyi kisebbség képviselője összegyűlt, köztük az albánok is.
Válaszul a minap a macedón fővárosban anti-Maidan tömegtüntetést tartottak, Nikola Gruevski miniszterelnököt és az ő Belső Macedón Forradalmi Szervezetét – és az Egységes Macedón Nemzeti Demokrata Pártot (VMRO – DPMNE) támogatva. Gruevsky azt mondta, nem tervezi, hogy engedményeket tesz az ellenzék nyomására, ahogyan nem tervez lemondani sem, legfőképp azért, mert őt támogatják a macedónok és nem az ellenzéket.
A forrongás Kumanovo-ban kezdődött. Egy fegyveres csoport összetűzésbe került a macedón rendőrséggel és a kölönleges antiterrorista erőkkel a május 08-09-ei hétvégén. A fegyveres terroristák célja az ország destabilizálása volt az állami épületek és a közterületek megtámadásával. A támadások során 8 rendőr meghalt és 37 súlyosan megsebesült. Elég könnyű és gyors módja volt, hogy destabilizálják a helyzetet a gázvezeték tervezett útvonala mentén, ugyanis 1987-ben azt jósolták, hogy előbb vagy utóbb Szkopje egy európai bejrúti frontvonallá válik a Vardar folyó mentén, ami a várost bolgár és albán részre osztja.
(Libanonban 1973 és 1990 közt háború dúlt és a fővárost, Bejrútot keresztezte az egyik legfontosabb frontvonal, amelynek környékét úgy szétlőttek az izraeliek és velük harcoló arabok, hogy mai napig jól láthatóan őrzi a város ezt a sebhelyet. Bejrút azóta is sokat szenvedett, többször vették tűz alá izraeli vadászgépek a várost.)
Egy nő áll egy a május 08-09-ei kumanovoi harcban szétlőtt házban
Miroslav Lazanski szerb katonai elemző szerint a macedóniai fegyveres összecsapások mögött a Török Áramlat elnevezésű orosz gázvezeték kiépítésének megakadályozása húzódik meg. „Egyes nyugati erők célja, hogy meghiúsítsák az orosz gáz eljuttatását Európa különböző országaiba – Ukrajna megkerülésével”, véli a szakértő. Szavai szerint Macedónia a legalkalmasabb hely, hogy úgymond leblokkolják az említett vezeték terjedését.
Török Áramlat
A Török Áramlat Oroszországon, Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül terjedne. A törökök és a görögök minden bizonnyal hozzájárulnának ehhez a projektumhoz, Szerbiának teljesen megfelel a szóban forgó szakasz, hiszen számára ez még kifizetődőbb, mintha a vezeték Bulgárián keresztül menne. Magyarország is célszerűnek tekinti a tervet. Ha a vezeték eljutna odáig, az orosz gáz egy-kettő az osztrákok rendelkezésére (is) állhatna. Ez viszont nincs összhangban egyes nyugati erők érdekeivel és elképzeléseivel. Számukra az említett országok közül a politikailag egyébként is labilis Macedónia a leggyengébb karika, a legkönnyebben megingatható állam – emelte ki Lazanski.
Zoran Dragišić, a Belgrádi Egyetem biztonság- és védelempolitikai karának tanára sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy külső tényezők provokálták ki a macedóniai összecsapásokat.
Az IMRO – Bolgár Nemzeti Mozgalom vagy IMRO – BNM nacionalista bolgár párt vezetője, Krasimir Karakacsanov szerint az eseményekre Kumanovo-ban bármikor sor kerülhetett volna, és bármikor megismétlődhetnek. Elmondta, hogy a véres események Bulgária és Macedónia határának közelében, aláássák a gázvezeték projektet, és további potenciális veszélyforrás a projekt tekintetében, a Rodope hegység Görögországban lévő északkeleti része, ahol túlnyomó részt törökök laknak, míg a nyugati részén főleg pomákok, azaz bolgár muzulmánok. A feszültségeket súlyosbíthatják Törökország európai részén is, ahol ultra-baloldali terrorista csoportok működnek (Devrimci (Dev) Sol, Devrimci Yol, és Devrimci Genc stb.).
Washington már korábban is használta az albán „tényezőt” eszközként, hogy destabilizálja a Balkánt. Legfőképp azóta, hogy az albán nemzetiségű George Tenet-et nevezték ki Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójának 1997-2004 között. Tenet 1995-től a CIA igazgatóhelyettese volt. Tenet igazgatósága alatt a legfőbb potenciális problémákra fókuszált, amelyet Oroszország és Kína átalakulásában definiált. Ezen országokat „lator államoknak” tartotta, hasonlóan Iránhoz vagy Irakhoz.
A mai Macedónia (hivatalosan Macedóniai Köztársaság, “Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság), az egyik utódállama az egykori Jugoszláviának, amely 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét. Az ország egy ősi királyság volt, amely felölelte a klasszikus Görögország északi részét és később az uralkodó állam lett a hellenisztikus Görögország területén. Ma már területe megoszlik Görögország (Égei-Macedónia), Bulgária (Pirin Macedónia) és Vardar Macedónia (Macedón Köztársaság) között. A lakossága kicsivel több mint kétmillió fő, és számos etnikai csoport él az országban. A macedónok (szlávok) a lakosság 64%-át teszik ki (bolgárokkal rokonok). Az etnikumok közt törökök, romák, bosnyákok, románok vannak, továbbá minden negyedik ember Macedóniában albán származású. Mivel a legnagyobb kisebbségi csoportnak az albánok számítanak, ezért a külső erők őket használják fel elsődlegesen eszközként az ország destabilizálásához.
Az első komoly harcokra az albán George Tenet CIA igazgatói pályafutása alatt került sor Kumanovo-ban 2001-ben. Egy fegyveres konfliktus kezdődött, amelyben egy etnikai militáns csoport, az úgynevezett Albán Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (NLA) megtámadta a Macedón Köztársaság biztonsági erőit 2001. év februárjában. A harcoknak az Ohridi Megállapodás vetett véget. A megállapodással az albán kisebbség széleskörű autonómiát kapott. Az ohridi terület a Nyugat égisze alatt jött létre. Ennek eredményeként a konfliktust átmenetileg befagyasztották. Most a helyzet ismét súlyosbodott, hogy újra felszínre tört a megosztottság.
Fel kell ismerni, hogy a konfliktusok súlyos következményekkel járhatnak. Az Ohridi Megállapodás az országot ténylegesen két részre osztotta – a bolgár származású macedónokra délkeleten, és az albán kisebbségre északnyugaton. A Szkopje székhelyű kormány kis befolyással bír az ország albán része, ahol az emberek albánul beszélnek, albán zászlókat tesznek ki és mindenütt mecsetek állnak. A Muszlim Testvériségnek és az olyan alapítványoknak megbízottai, mint az al Waqf al Iszlami és az Irshad, székhelyet hoztak létre Szkopje egyik felében, amelyet a macedón rendőrség és a különleges szolgáltok sem képesek felügyelni és irányítani. A macedón dzsihádistáknak, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz, több mint 50%-a a szkopjei székhelyéről származik. Ráadásul közülük ma már nagy számban térnek vissza Macedóniába.
Eközben a szomszédos országok otthont adnak terrorista szervezeteknek. A Medveđa, Preševo és Bujanovac Felszabadító Hadsereg Szerbiában működik. Ez egy albán szeparatista militáns csoport, ahol a felkelők a függetlenségükért harcolnak a Presevo, Bujanovic és Medveda önkormányzatokkal. Ezen településeken él ugyanis a legtöbb albán Dél-Szerbiában, Koszovó mellett. A Szerbiában harcoló Nemzeti Felszabadító Hadsereget Macedóniában alapították. Logikus, hogy további provokációk várhatók, ha a gázvezeték projektjét folytatnák. A Kumanovo események lehet a kezdete egy nagyszabású destabilizációs folyamatnak…
Orientalista.hu – Tia (persianews, strategic-culture.org)
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
