Vlagyimir Putyin orosz államfő a mai nap folyamán megérkezik Budapestre. Lehet szeretni vagy nem szeretni a politikáját, látogatása miatt tüntetni és ellentüntetni, de mindenféleképp helyén kell kezelni a dolgokat. Vlagyimir Putyin egy olyan politikus, aki saját népe többségének támogatását élvezi. Amit tesz, azt népe érdekében teszi, és Putyin lépései nem vezetnek a támogatása csökkenéséhez, mint ahogy az nyugati országokban, nyugati politikusok esetében lenni szokott.
Miközben Magyarországra érkezésekor azon gondolkoznak a választók, hogy épp gyarmatosítja az országot, egy valamiről megfeledkeznek: Putyin nem gyarmatosítani jön, hanem egy olyan országba érkezik, ami már 25 éve gyarmat. Ha Magyarországot gyarmatosítani akarná, nem Budapestre jönne, hanem Washingtonba vagy Tel Avivba, elvégre a rabszolgakereskedők sem a rabszolgát kérdezik meg arról, hogy akar-e más tulajdona lenni, hanem a rabszolga gazdájától veszik meg. Putyin pedig nem Washingtonba vagy Tel Avivba megy, hanem Budapestre.
Szijjártó Pétert nem fogadták Washingtonban külügyminiszteri szinten. John Kerry nem tárgyalt vele, ehelyett inkább a magyar kormány hitelezőin keresztül intézik a “kormányközi kapcsolatokat”. Eközben Vlagyimir Putyin személyesen Magyarországra jön és magyarországi vezetővel tárgyal. Leül tárgyalni azzal az Orbán Viktorral, akit nyilvánvalóan Soros György pénzén taníttattak ki, ennek ellenére jelenleg ő az ország kormányának vezetője, nem Barack Obama vagy Simon Peresz, tehát ha Magyarországtól mint partnertől akar valamit az orosz vezető, vele kell tárgyalnia.
Tegnap lezajlott egy Putyin-ellenes tüntetés Budapesten, a liberális sajtó szerint mintegy 1500 fővel. Ezeket az embereket inkább nem minősítjük, de azt látni kell, hogy a fővonalú sajtó nem folytatott semmiféle áskálódást a Putyin-ellenes tüntetés szervezőivel szemben. Nem mosták össze őket senkivel, akinek nincs köze a tüntetés szervezéséhez, nem hozták nyilvánosságra a tüntetés mögött álló civil szervezetek pénzügyeit és korábbi tevékenységét. Miközben az Átlátszó.hu majdnem hogy listaszerűen lehozta az Orientalista.hu korábbi tevékenységeit (hátha találni benne valami kivetnivalót), hol látunk ilyet a Putyin-ellenes tüntetés szervezői esetében? Sehol.
Tehát Vlagyimir Putyin személyesen jön Budapestre, és személyesen tárgyal azzal, akit a magyar nép megválasztott. Nem minősíti, hogy miért Orbán Viktort választották meg, vagyis nem avatkozik be a magyar belügyekbe. Nem a kormány amerikai hitelezőivel tárgyal, hogy intézzenek el bizonyos dolgokat Magyarországon.
Vlagyimir Putyin érkezésének idején, délután 4-kor egy szimpátiatüntetés szerveződik. Ugyan a szervezők egy részével semmilyen közösséget nem vállalunk – mert liberálisokkal és jogvédőkkel nem vállalunk közösséget -, ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy ezen a tüntetésen ott kell lennie úgy a jobboldalnak mint a baloldalnak. Aki a tüntetés célját támogatja, annak ott kell lennie, akár Árpád sávos lobogóval, akár más, szervezeti zászlóval, mert nem a tüntetés szervezőiről szól ez a megmozdulás, hanem arról, hogy a magyar nép szívesen lát-e egy olyan politikust, aki saját népét felszabadította, és egy gazdasági katasztrófából élhető országot épített. Ha egy független ország vezetőjével szembeni ellentüntetésre több magyar ember megy ki, mint amennyien a pozitív cél érdekében szervezett megmozdulásra, az csak egyvalamit igazol; hogy az embereket még mindig ellenségkép gyártásával lehet legkönnyebben megmozdítani; hogy rabszolga nép vagyunk, aki egy független ország vezetőjére nézve csak acsarkodni tud.
Rabszolganép vagyunk?
hidfo.net.ru
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
