2012. január 29. „ICH” – A címben feltett kérdésre kitaláljuk a választ a Syriza párt által alapított kormány és az ECB (Európai Központi Bank – ford.), valamint a magánbankok – amelyek érdekei mellett az EU és az USA Görögország ellenében elkötelezték magukat – közötti verseny eredményéből.
A spártaiak, akik vörös ruházata és katonai vitézsége félelmet keltett mind az idegen betolakodók, mind a városállamokban élő görög ellenfeleik szívében, már nem léteznek. Maga Athén a történelmi valóságának a romja csupán. Azok a görögök, akikkel valaha kellett megküzdeni, akik arra képesek voltak, hogy 300 spártaival, kiegészítve néhány ezer korinthoszi, thébai és más bajnokkal Thermopülainál megállítsák a százezres perzsa sereget, ami végül a perzsa flotta salamisi és végül az egész perzsa sereg plataeai vereségéhez vezetett, már nincsenek.
A történelem görögjei legendává váltak. Perzsiát még a rómaiak sem tudták meghódítani, de egy maroknyinál alig több görög megakadályozta Görögország perzsa elfoglalásának a kísérletét.
De hiába volt dicsőséges a történelmük, nem tudták megakadályozni, hogy az EU és egy maroknyi német és holland bank meghódítsa őket. Ha a görög történelem még élne, az EU és a magánbankok elbújnának félelmükben, mert az EU és a magánbankok könyörtelenül kizsákmányolták a görög népet és ugyanolyan fenyegetést jelentenek a számukra, mint a perzsák.
Görögország az EU tagság és az euró elfogadása miatt elvesztette önállóságát. Saját pénzének a kézben tartása nélkül Görögország nem tudja pénzzel ellátni magát. Görögország más országok magánbankjaira kénytelen hagyatkozni. A 21. századi európai magánbankok nem veszíthetik el a pénzüket a hozzá nem értésük miatt, vagy mert túlhiteleztek az EU országainak. Ezt nem a bankok, hanem a kölcsönt fölvevő kormányok és népek hibájának tekintik. (Nemzetközi devizaalapú hitelek? Talán szintén “hibás termékek?” – a ford.)
Tudósítások szerint az amerikai bankszter (szójáték: a bankár és a gengszter összetétele – ford.) cég, a Goldman Sachs, amelyet néha Gold Sacksnak (arany zsákok – ford.) neveznek, eltitkolta a görög adósságot, hogy a bankok több hitelt nyújtsanak Görögországnak, lehetővé téve ezzel a görög nép kifosztását.
Az EU képmutató érve az, hogy ez a bankszter csalárdság előnyös volt a görög népnek. Az emberek élvezték az e kölcsönökből származó forrásokat. A görög népnek tehát vissza kell fizetnie ezeket a kölcsönöket az időskori nyugdíjak csökkentése, a munkanélküliség, az alacsonyabb bérek és a görög nemzeti tulajdon eladása révén.
Ezek azok a megszorítások, amelyeket az EU és Görögország hitelezői kivetettek a hétköznapi görög emberekre.
Görögország a padlóra került. A görögök gyakorlatilag öngyilkosságot követnek el, mert képtelenek önmagukról gondoskodni azok között a bénító feltételek között, amelyeket az EU és a magánbankok hoztak létre csak azért, hogy a magánbankoknak ne kelljen leírniuk a kölcsönöket.
Tehát a „demokrácia” eredménye Görögországban az öngyilkosság. Elegendő demokráciával uralkodni lehet a föld népein és megállítani a természeti tőke lepusztítását. Nem kell mást tennünk, mint lehetővé tenni a banksztereknek, hogy kifosszák az egész világot.
Mit tehet a Syriza?
A spártaiak híján nem sokat.
A pártnak és vezetőinek a szándékai becsületesek és megérdemlik az elismerést. A Syriza néppárt, és ez ítéli bukásra. A nyugati világban nem megengedett már, hogy a nép hangja befolyásolja a politikát. A nagy hatalmú és gazdag érdekcsoportok, amelyek uralkodnak a Nyugat felett, már nem tudják fokozni a népnek, amely felett uralkodnak, a semmibe vételét.
Alig lépett hivatalába a Syriza, amikor a Bloomberg, egy üzleti hírszolgálat, azt üzente a görög miniszterelnöknek, Alexis Tsiprasnak, hogy a Syrizának a hitelezők előírásai szerint kell játszania.
http://www.bloomberg.com/news/articles/2015-01-28/tsipras-plans-to-avert-catastrophe-as-greek-markets-sink-further
Tsipras kijelentette, hogy az új görög kormány nem kíván „végzetes összeütközésbe” kerülni a hitelezőivel, csak a Görögországra kényszerített ésszerűtlen feltételek elfogadható javítását kívánja, hogy képes legyen eleget tenni a hitelező magánbankoknak, ugyanakkor elkerülje a jóléti, politikai és gazdasági bizonytalanságot az országban.
Ezzel az ésszerű bejelentéssel szemben a Blooberg arról számol be, hogy az új görög kormányban kommunisták vannak, akik szorosabb kapcsolatokra törekszenek Oroszországgal. És hogy emlékeztessék az újonnan megválasztott görög kormányt a görög pénzpiacok felett tartott pálcára, támadást intéztek a görög részvénypiaci árak ellen és lenyomták azokat.
Az EU és a Wall Street figyelmeztetése egyértelmű: ha dacolsz, összetörünk.
A görög kormány büntetése azonnali volt. Bloomberg szerint: „A görög kötvények és részvények már harmadik napja esnek, miután az új miniszterek bejelentették, hogy az állami vagyon egy részét nem bocsátják árúba és fölemelik a minimálbért. A hároméves kötvények hozama 2.66 százalékponttal, 16,69 százalékra nőtt. A mértékadó athéni általános index 9,2 százalékkal, 2012. óta a legalacsonyabb szintre csökkent, amit a bankok értékének az összeomlása vezetett be.”
Megérti-e Tsipras, hogy a görög pénzintézetek büntetése tovább fog folytatódni, ha a kormány mögé állnak? A Bloomberg egyértelművé tette: „Németország figyelmeztette a mediterrán országot, hogy ne mondja fel a korábbi segélyezési megegyezéseket, miután elemzők azt mondták, hogyha Görögország az európai feletteseivel szembehelyezkedő irányvonalat vesz fel, az az euróövezetből való kiválásához vezethet.”
Az újonnan kinevezett miniszterek nyilatkozatai „a közeljövőben szembenállásra és feszült tárgyalásokra utalnak”, írta ügyfeleinek Vangelis Karanikas, az athéni székhelyű Euroxx Securities kutatási főnöke.
Mit jelent a Syriza „szembehelyezkedő irányvonala”? Az új kormány mérsékelni akarja a görög népet eladó, előző görög kormányok által kötött megállapodásokat. Az új kormány meg akarja állítani, hogy alkalmi áron eladják az a görög állami vagyont a hitelezőik ügyfeleinek és az új görög kormány emelni akarja a görög minimálbért, hogy a görög nép számára elég kenyér és víz jusson a megélhetésre.
Azonban a hitelező magánbankoknak, a magánbankok mögött álló merkeli Németországnak, Washingtonnak, amely még kevesebbet törődhet a görögökkel, a görög elitnek, amely „Európa részének” érzi magát, a Syriza olyasvalami, amitől meg kell szabadulni.
Ezért támadják a görög kötvényeket, támadják a görög részvényeket, fenyegetőznek, ami félelmet kelt a görög lakosság azon részében, amellyel a propaganda elhitette, hogy Görögországnak az euró és az EU részesének kell lennie, mert különben elmegy mellette a történelem. (Mintha Horn és Orbán hajdani duettjét hallanám. – a ford.)
Ami ebből leszűrhető az, hogy a görög népet, mint az amerikait, nem érdekli, mit tesznek vele. A szavazók mindössze 37%-a szavazott a Syrizára. Ez sokkal több, mint amennyit bármely versengő párt elért, de arra nem elég, hogy megmutassa Washingtonnak, az EU-nak és a hitelezőknek, hogy a görögök a kormányuk mögött állnak.
Ehelyett azt mutatja, hogy az új párt csak egy másik párttal tudott kormányt alakítani, amelyet talán pénzért meg lehet venni. Azt mutatja, hogy a Syrizát be lehet mocskolni a nyugati médiában és Görögország elleni fenyegetésként felmutatni a görög nyilvánosság számára.
Az új kormány tisztában van a gyengeségével. Az új miniszterelnök mondta, hogy nem akar összeütközést, csak azt, hogy az új kormány nem folytathatja már az előző görög kormányok megalázkodását. Egy ésszerű kölcsönmegállapodáshoz kell eljutni.
Nem valószínű, hogy a megállapodás bekövetkezik, mert az sem Washingtonnak, sem az EU-nak, sem Görögország hitelezőinek nem érdeke.
A „görög pénzügyi válságnak” a célja, hogy bemutassa, hogy az EU tagállamai nem szuverén országok és, hogy a bankok, amelyek ezeknek a nem szuverén intézményeknek kölcsönöznek, nem felelősek semmiféle, a kölcsönökkel kapcsolatos veszteségért. A felelős fél az eladósodott országok lakossága. Ezeknek az embereknek el kell fogadniuk az életszínvonaluk csökkentését, hogy a bankok egyetlen fillért se veszítsenek.
Ez az „Új Demokrácia”. Ez a régi, feudális rend feltámasztása. Van néhány szupergazdag arisztokrata, mindenki más jobbágy, az uralkodó rend szolgálatára kötelezve. A Görögországban elkezdődött fosztogatás átterjedt Ukrajnára, és ki tudja, ki lesz a következő.
Mindössze 37%-os szavazataránnyal van-e a Syrizának olyan befolyása, hogy kiálljon Görögország mellett a fosztogatókkal szemben?
Megmenekülhet-e Görögország az olyan helyzettől, ami csak Európa sötét korához hasonlítható, amikor fosztogató martalócok pusztították a lakosságot? Talán akkor, ha Görögország Oroszországgal köt szövetséget és a BRICS-től kap pénzügyi támogatást.
A szerző, dr. Paul Craig Roberts a gazdaságpolitikáért felelős helyettes pénzügyminiszter volt az USA-ban és a Wall Street Journalnak a társszerkesztője. A Business Week-nek, a Scripps Howard News Service-nek és a Creators Syndicate Guinness-nek a rovatvezetője. Sok egyetemi kinevezése volt. Internetes írásait az egész világon olvassák. Robert’s legutóbbi könyvei: „A szabályozatlan (laissez faire) kapitalizmus bukása” és „A Nyugat gazdasági szétesése és hogyan veszett el Amerika”.
A fordító kiegészítése:
Engem a fenti cikk a „magyar válságra” emlékeztetett. Nem ez történt nálunk a „rendszerváltásor”?
Évekkel ezelőtt olvastam ezen a honlapon, amikor még minden a „felzárkózás” ígéretével volt tele, hogy nem mi fogjuk utolérni a nyugatot, hanem az fog minket: felülről lefelé. A folyamat – nem véletlenül – a leggyengébb láncszemnél, Görögországban kezdődött el. Végre a szerző személyében egy amerikai – nem is akármilyen amerikai – azt is kimondja, hogy ez folytatódni fog. Én még hozzáteszem: ha nem dől meg a „Gonosz amerikai birodalma”, amelynek az EU csak egy csicskása, a folyamat még az európai főhatalmakat is el fogja érni. A módszer ugyanaz, mint nálunk volt, csak a görögök talán nincsenek már úgy elvarázsolva a nyugattól, a „szabad világtól”, mint mi voltunk annak idején. Egy valami azonban közös bennünk: minket sem érdekel, hogy mit tesznek velünk. Hazánkfiainak a többségét „nem érdekli a politika”, vagy azt hiszi, hogy nincs más választás, vagy azt, hogy úgy sem tehetünk semmit. Pedig nem így van. Az EU és Amerika nagyon gyenge politikai képződmények. Amerika csak pusztítani tud, de a második világháború után viselt minden háborúját elvesztette politikailag és katonailag egyaránt. Igaz, a legtöbb révén sokat összerabolt, mint a középkori rablólovagok, miközben mérhetetlen pusztítást és szenvedést okozott. A rablott gazdagság nem erősítette, mert az “elitje” zsebrevágta, ezért gazdaságilag visszafejlődött, a középosztálya lepusztult, a társadalma a belső feszültségek miatt rendkívül ingatag, eladósodása pedig minden képzeletet felülmúl. Igaz, ez nem jelent akkora politikai veszélyt számukra, mint más országok esetében tapasztalható, mert az USA a pénzhatalom testőrsége. Esetében az adósság nem járhat kiéheztetéssel, legfeljebb fegyelmező bőjtöltetéssel. “Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére!” Esetében az adósság az állam engedelmességnek a biztosítéka a gazda, a pénztulajdonos elit iránt. Belső gyengeségük miatt a módszerük az, hogy egyenként vadásszák le a kiszemelt, gyengébb áldozataikat, amiben hatékonyan alkalmazzák az ellenállást megkísérlő országok belső megosztását, valamint nagyon a kezükre játszik a nemzetközi szolidaritás hiánya. A dúsgazdag, vagy esetünkben a rendszerváltás idején a politikai hatalomban bent ülő elitek és a megvásárolt, un. „civil szervezetek” – mint Roberts mondja – „Európa”, nem pedig Magyarország részének érzik magukat. Ugye emlékszünk: „Európa figyel téged!” – ijesztgetett Horn Gyula. Kommunista ide, kommunista oda, mégis elneveztek róla egy termet Brüsszelben. Ő “európai” volt, nem pedig kommunista. Az új görög kormányt viszont kommunistázzák, mert félnek, hogy az oroszokkal, a „kommunista Putyinnal” fog szövetezni. Putyin pedig azért „kommunista”, mert nem hajlandó alávetni az orosz érdekeket az amerikainak. Ugyanebbe az „európai érzelmű” udvaroncbandába tartoznak azok is, akik Merkel látogatásának közeledtén a magyar kormány ellen és az EU mellett tüntetnek, vagy akik Putyin közelgő látogatása miatt Putyin ellenes tüntetést szerveznek. Vegyük tudomásul: ha nem sorakozunk föl a magyar Syriza mögött, csak elnyomás és megvetés lesz a részünk. Gazemberekkel nem lehet „tárgyalások útján” eredményt elérni. Ők tudják ezt, ezért álszenteskednek mindig az egyedül üdvözítő, „tárgyalásos megoldások” farizeusi hangoztatásával. Legelképesztőbb volt e tekintetben Netanyahu pofátlan kijelentése, miszerint a palesztinoknak nem a Nemzetközi Büntetőbírósághoz kellene szaladgálni, hanem velük kellene tárgyalásos megoldást találni. Majd 70 éve próbálják szegények, aminek az eredménye, hogy már talpalatnyi földjük is alig van.
Már csak az a kérdés, hogy melyik párt a magyar Syriza. A lakmusz próba nagyon egyszerű: amelyiket a legjobban szidják. Amelytől a legjobban „rettegnek”. Amely – a polkorrekt szövegük szerint – a legjobban veszélyezteti az „európai értékeket, a békét és biztonságot”. Pillanatnyilag két magyar párt „aggasztja” az USA-t és „Európát”, a Fidesz és a Jobbik. A többi kóser. Hát tessék választani.
Lehet erre azt felelni, hogy mi történt Ausztriával, amikor a Szabadságpárt került hatalomba. Ez jogos, de azt is szem előtt kell tartani, hogy már véget ért a egypólusú világrend. Az USA, és pudlija, az EU, ugyan még félőrülten rugdalózik a megváltoztathatatlan ellen, de az idő kerekét nem tudják visszaforgatni. Ezen el kellene gondolkodnia minden magyar választópolgárnak. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy a politikusok nem mehetnek fejjel a falnak. A diplomáciában sok önmérsékletre és okos ravaszságra van szükség és sokat kell nyelni. Amit én leírok, nem mondhatja ki Orbán Viktor, mert nem csak magának, de az egész országnak mérhetetlen károkat okozna. Ennek a helyes mértékét alulnézetből nehéz megállapítani. Azt azonban látni lehet, hogy eljött az ideje a sokkal erősebb nemzeti érdekképviseletnek, ami a gátlástalan bel- és külföldi támadások ellenére valószínűleg növelné a kormányzat erejét és itthoni népszerűségét. A szalámizásnak is elejét venné, különösen, ha a nemzeti ellenállás nemzetközi összefogásban valósulna meg. Tudom, ez túl szép kívánság, de ideje volna megpróbálni. Szavaim igazolására hadd idézzek néhány hírt:
http://rt.com/news/228031-greece-troika-varoufakis-bailout/
Az új, baloldali görög kormány bejelentette, hogy nem működik együtt a nemzetközi hitelezők „trojkájával” és nem tervezi a segélycsomag meghosszabbítását, amely február végén jár le.
A segély nélkül a görög bankoknak szembe kell nézni azzal, hogy az Európai Központi Bank felhagy a finanszírozásukkal.
Visszautasítva az EU és az IMF trojkájával való együttműködést, a görög pénzügyminiszter, Yanis Varoufakis azt mondta, hogy szívesebben tárgyalja meg az adósság kérdését közvetlenül az euró övezet vezetőivel.”
Most következik az egyik legfontosabb mondat:
„Ezzel az állásponttal sikerült megnyernünk a görög nép bizalmát.”
http://rt.com/business/227751-russia-greece-financial-aid/ :
“Görögország kifejezetten nem kért kölcsönt Oroszországtól, de az orosz pénzügyminiszter, Anton Sziluanov azt mondta, hogy Moszkva ezt nem zárja ki. Ezt azután mondta, hogy Görögország nyíltan ellenezte a további Oroszország elleni, büntető intézkedéseket”
http://rt.com/business/227555-eu-russia-extend-sanctions/ :
“Az Európa Tanács kérte az Európai Bizottságot, hogy szélesítse ki a tiltó listát mindazon személyekre, akiket az ukrajnai összecsapások súlyosbításával vádolnak. … Azonban a Tanács tartózkodott attól, hogy egyelőre újabb gazdasági intézkedéseket foganatosítson.”
(Mégpedig annak ellenére, hogy egyes országok még a nemzetközi banki hálózatból is ki akarták zárni Oroszországot, ami már egy hadüzenettel is felért volna. – ford.)
“A görög külügyminiszter, Nikos Kotzias azt mondta, hogy Görögország a miniszterek értekezletén ragaszkodott annak a bekezdésnek a kihúzásához a tervezetből, amely újabb büntetéseket mért volna Oroszországra. Ahhoz is ragaszkodott, hogy a nyilatkozat az ukrajnai harcok miatt ne vádolja Oroszországot közvetlenül. “
http://rt.com/news/216563-china-russia-economic-hardships/ :
“Kína megígérte, hogy segít Oroszországnak a gazdasági nehézségei legyőzésében.”
Nem hiszem, hogy a hírekhez magyarázatot kellene fűznöm. Önmagukért beszélnek.
Még talán egy megjegyzés. Tudom, hogy sokan gondolják azt, hogy mi közünk nekünk a görögökhöz, mikor ők a megszorítások ellenére még mindig jobban élnek nálunk. Nem ez számít, hanem az, hogy most egy komoly rés támadt az EU-ban, ahová egy éket beverve, elkezdődhetne talán az EU átalakítása a nemzetközi pénzhatalom európai elnyomó szervezetéből a soknemzetiségű Európának a kölcsönös előnyökön alapuló és a nemzetek egyenjogúságára épülő szövetségi rendszerévé. Hogy az Uniót felváltó “Európai Népek Szövetsége”, vagy a “Nemzetek Európája” a nemzetözi “bankszterek” helyett legyen végre az európaiaké, az európai népeké, ezen belül pedig Magyarország a magyaroké.
http://www.informationclearinghouse.info/article40847.htm
Írta: Paul Craig Roberts
Fordította: Fehér Farkas
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
