Január 13-án önálló koncertet ad a HUNGARO zenekar Budapesten az Újszínházban. A zenekar néhány felvételét már bemutattuk itt a Nemzeti InternetFigyelő oldalain és arról is beszámoltunk korábban, hogy a csapat gondozásában megjelent a dalaik szövegeit tartalmazó könyv is, egy rendkívül igényes megjelenésben, melynek előszavát Bogár László írta.
Hogy egy kicsivel több információval szolgáljunk Olvasóinknak a HUNGARO zenekarról, megkerestük Herbály Pétert, aki azon túl, hogy az egyik akusztikus gitárosa a megszólaló duónak, gyakorlatilag menedzseli is a csapat tevékenyégét. Valóban csapatról van szó, nem tévedés. Csapatról mindannak ellenében, hogy a színpadon ketten muzsikálnak.
– Lehet azt mondani, hogy a HUNGARO zenekar valamiféle verséneklő együttes is?
– Nem tartjuk magunkat annak, bár a dalszövegeink megjelentek könyv alakjában.
– Azért kérdeztem így, mert a Vakelit 2020 című könyvetek belső oldalán ott áll, hogy versek, dalok.
– Természetesen jogos a kérdésed, de inkább dalszövegek. A hagyományos irodalmi megfogalmazásban ezek inkább dalszövegek, hiszen azokat a kritériumokat, amelyek a vers műfaját jellemzik, ezek a dalszövegek nem minden esetben teljesítik. Annál sokkal kötetlenebbek, mert így jóval nagyobb az alkotói szabadság lehetősége, ami a mondandónk kifejezésének nagyon fontos eszköze és célja is egyaránt.
– Sokan azt mondják, hogy meglehetősen furcsa, meghökkentő az a dallamvilág, amit képviseltek. Ezt ti is így gondoljátok, illetve ez is volt a cél?
– Pontosan. Tulajdonképpen azt akartuk, hogy a zeneiséget háttérbe tolva a tartalmi mondanivaló előtérbe helyezésével érjük el a célt. Vagyis a hallgatóság inkább a szövegre koncentráljon.
– Egyelőre ketten alkotjátok a HUNGARO zenekart, de én úgy tudom, hogy próbáltátok a zenei hangzásvilágot más hangszerek bevonásával is bővíteni.
– Igen, egyelőre ketten vagyunk, bár kísérleteztünk dobbal, billentyűvel, de énekessel is bővíteni a hangzást. Igazából ezek eddig tényleg csak kísérletek maradtak, mert az eredmény nem győzött meg minket arról, hogy maga a mondanivaló átvitelében ez segítene minket. Bár igaz, ahhoz, hogy bizonyos emberekhez eljusson a tartalom, egy olyan zenekari vizuális formát kell felvenni, ami az üzenetet a hangzásában is meg tudja jeleníteni. Ez persze nagyon nehéz. Igazából nekünk nem az a célunk, hogy sirámainkat megénekeljük egy plusz zenekarként, hiszen ezt most is sokan, nagy hagyományokkal rendelkezve megteszik. Mi a jelen valóságára akarunk rámutatni, az összefüggésekre rávilágítani.
– Ezért is érződik ki egyfajta szarkazmus a szövegeitekből.
– Így van. Az a célunk, hogy az emberek felkapják egy kicsit a fejüket. Felkapják azért, mert maga a zenei hangzás minden eddigitől eltér a nemzeti vonalon, másrészről maguk a szövegek a szarkazmus műfajának megfelelően maróak, gúnyosak, de humorosak is egyben.
– Az első nyilvános fellépése a zenekarnak mikor történt, hiszen már több koncerten is túl vagytok?
– Ezt mindig csak kicsiben lehet elkezdeni. Kis közösségekben, olyan helyeken, ahol a hallgatóság valóban szellemi vevő mind a zenére, mind arra a mondandóra, amit közvetíteni akarunk. Számos ilyen közösséget megjártunk már, és mondhatom sikerrel. A fellépéseink azonban küldetés szintűek. Vagyis pontosan azt akarjuk mondani, amit a hétköznapokban a média és politika az emberek előtt leplezni akar. Megpróbálunk rávilágítani arra, miért úgy élünk, ahogyan, és érinteni azt is, hogy mi következhet majd mindebből. Aki megérti a célunkat, megérti a mondanivalónkat, az szerencsés, éleslátó ember. Viszont sokan vannak olyanok, akik éppen rajtunk keresztül döbbennek rá a jelenkor valóságára. Nos, számukra ez egy külön élmény lehet. És hidd el, nagyon sokan vannak ilyenek.
– Milyen volt a fogadtatás a kezdetekkor és milyen most?
– Szinte hihetetlen, de ugyanazt tapasztaljuk ma is, mint a legelején. Vastaps. Eleinte, amikor kisebb közönség előtt játszottunk ott is, de most, legutóbb a Kormorán és az Örökség zenekarok előtti fellépésekkor szintén. Szóval ez a tartalom és ennek a tartalomnak az előadási módja egyfajta hiánycikk a magyar zenei piacon.
– Én úgy tudom, hogy a HUNGARO zenekar nem csupán muzsikusok produkciója. meg tudod ezt erősíteni?
– Feltétlenül. A HUNGARO egy csoport. Itt nem csupán a zenéről van szó, mint kifejezési módról. Hiszen itt a grafikustól kezdve az operatőrön keresztül többen vagyunk, akik együtt dolgozunk egyfajta projekten. Szóval kijelenthetjük, hogy ez egy csapatmunka. Ugyanakkori valóban kísérleti, mert pontosan az a célunk, hogy mindenféle hagyományos, eddig megszokott megszólalási módot szeretnénk elkerülni.
– Ettől lesz valami egyedi.
– Pontosan, ezen túl az a célunk, hogy a hagyományos népzenei motívumokat, de nem csak a magyart, hanem például a délszlávot is beültessük a dalainkba.
– Most pedig egy újabb fellépésetek lesz január 13-án este fél nyolckor az Újszínházban.
– Amire minden érdeklődőt szeretettel várunk.
– Gondolom, a leghúzósabb dalok benne vannak a repertoárban.
– Természetesen, igyekszünk egy kellemes, jó hangulatú esti programot átnyújtani mindenkinek, aki megtisztel bennünket azzal, hogy eljön és élőben hallgat meg minket, hiszen élőben minden teljesen más, mint felvételről. Azt a hangulatot, amit eddig tapasztaltunk, reméljük, hogy kedden este is átélhetik majd azok, akik megtisztelnek bennünket, és meghallgatják a HUNGARO zenekart.
– Egy biztos, én ott leszek.
– Várunk szeretettel!
Kiss Zoltán
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
