Egyre több szülő menekíti ki az uniformizált iskolarendszerből a gyerekét. Ennek egyik módja, hogy valamilyen alternatív iskolát keres a család, de rohamosan nő azon gyerekek száma is, akik egyáltalán nem járnak be az intézményekbe: otthon sajátítják el az előírt tananyagot. Az otthon tanulók után az állam nem fizet egy vasat sem, az ezt az utat választó szülők nagy felelősséget vállalnak, de meggyőződésük, hogy a választékból ez a legjobb a gyereküknek. A magántanulói jogviszonyt a rendszer arra is használja, hogy megszabaduljon a problémás diákoktól.
„Nagyjából négyszer fél órát töltünk tanulással. Hétkor kelünk, fürdés, reggeli, készülődés után a gyerek leül egy fél órára tanulni. Ha végez, kimegy az udvarra a testvéreivel. Ebéd előtt vagy után van a második, sok játék után, délután háromkor a harmadik 30 perces tanóra. Ezután edzésre megy, ha hazajön, vacsora, mesehallgatás, majd jön az utolsó tanulási idő. Aztán befekszik az ágyba és még olvas magának” – meséli egy a főváros környékén élő, 3, 5 és 9 éves gyermekeit jelenleg egyedül nevelő édesanya, hogyan is néz ki harmadikos fiának egy átlagos hétköznapja.
A fiú nem jár iskolába, mindent otthon – magától vagy édesanyja segítségével – tanul meg. Évente kétszer számot ad tudásáról abban az iskolában, amelyikbe hivatalosan beiratkozott, s amely erről az bizonyítványt ad ki. A fiú szívesen, gyorsan és jól tanul, emellett sportol, zenél, programokat ír.
Kéretlen tanulás„Tanulni háromféle módon lehet. Önállóan (mi, felnőttek sokszor csináljuk ezt), úgy, hogy valakihez fordulunk (baráthoz, tanárhoz), és úgy, hogy nem akarunk ugyan tanulni, de valaki más azt mondja, hogy ez kötelező. Az utóbbira, a kéretlen tanulásra épül ma az iskolarendszer 99 százaléka. Amint belép a gyerek az iskolába, rögtön elkezdik olyanokra oktatni, amit rögzít ugyan a tanterv, de nem feltétlenül érdekli a gyerekeket. Automatákat akar faragni az iskola belőlük, akik majd fölvirágoztatják a nemzetet. De automaták még soha nem virágoztattak fel egy nemzetet sem” – véli Fóti Péter oktatáskutató.
Néhány demokratikus iskola, és az otthon tanítás radikális hívei viszont a tanterv helyett a gyereket állítják a központba, mondván, ha nincs érdeklődés a gyerekben, akkor teljesen felesleges megtanítani az adott anyagot. A reformpedagógia szellemében tudják, hogy a gyerekek nagyon egyenlőtlenül fejlődnek, és hogy a jó tanár és a jó iskola legfőbb jellegzetessége, hogy tud várni egy-egy képesség kialakulásával.
Az utóbbi években a magyar iskolarendszer még merevebb lett, még abszurdabbá vált, így egyre többen gondolkodnak el azon, hogyan lehet kimenteni onnan a gyereket. Az egyik jele ennek, hogy ugrásszerűen megnőtt az alternatív iskolákba jelentkezők száma, a másik pedig, hogy egyre többen választják, hogy gyermekeiket otthon tanítják.
Törvény adta lehetőség
A köznevelési törvényben leírt tankötelezettségnek viszont nem csak iskolába járással lehet eleget tenni, hanem „ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként” is. Ez utóbbihoz a szülőnek annyit kell tenni, hogy felkeresi valamelyik iskola igazgatóját, aki – elvileg – minden további nélkül meg kell, hogy adja a gyereknek ezt a lehetőséget, kivéve, ha megítélése szerint az a tanulónak hátrányos lenne, veszélyeztetné a fejlődését. Ez esetben értesítenie kell a kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a diák hol folytassa tanulmányait.
Az iskolán kívüli tanulásra korábban is volt mód. Ennek szomorú példája, hogy sok olyan gyereket kényszerítettek és kényszerítenek ma is – a fent idézett paragrafusok értelmében törvénytelenül – magántanulói jogviszonyra, akikkel magatartászavaruk, beilleszkedési nehézségük miatt nem tudott mit kezdeni az iskola. Fóti szerint ezek az esetek a rendszer rövidlátásából fakadnak, ezek a gyerekek szinte biztosan elkallódnak, valószínűleg a bűnözés útjára lépnek, amivel aztán mindenki igazolást lát arra, hogy ezek bűnözőnek születnek.
A másik oldalon a magántanulói rendszert a művészek, sportolók, valamiben kiemelkedők tudták kihasználni (gondoljunk Rapport Richard sakknagymesterre, a Polgár lányokra, vagy akár a világhírű matematikusra, Erdős Pálra, akit az egyetemig otthon tanítottak), vagy azok a családok, akik külföldre költöztek egy időre, illetve azok, akik megtehették, hogy gyermekük iskoláztatását drága magántanárokra bízzák.
Egyre többen
Az oktatásért felelős minisztérium adatai alátámasztják a magántanulók számának növekedését. Az “egyéni kérelemre magántanulók összlétszáma” – az Emmi tájékoztatása szerint – idén januárban 8217 fő volt, míg az előző tanévben még csak 6629-en voltak így regisztrálva. A tanulók többsége eredményesen levizsgázott júniusban, igaz, voltak olyanok, akik meg sem jelentek a megmérettetésen, vagy ott megbuktak.
Az általunk megkérdezett családok, és otthon oktatást szervező csoportok, intézmények válaszaiból az derül ki, hogy rendkívül sokszínű okok miatt választják ezt az oktatási formát a családok. Van, akinek nem elég szigorú-konzervatív az iskola, van, akinek nem elég liberális, sok szülő vallási-ideológiai meggyőződését nem tudja összeegyeztetni az iskola által közvetített képpel. Vannak, akik úgy látják, gyermekük nem tudott beilleszkedni valamiért a közösségbe, folyamatosan zaklatták a társai, és vannak, akik az életmódjuk (például tanyasi gazdálkodás, a gyerek egészségi problémái, vagy hosszabb külföldi tartózkodás stb.) miatt kérték az otthon tanulást. Röviden talán úgy lehetne összefoglalni, hogy egyre jobban kikristályosodik: az iskolarendszer nem képes a gyerekek egyéni képességeire, szükségleteire, helyzetére reagálni, az egyengyerekek nevelése pedig kudarcra van ítélve.
Szakosodott intézmények
Bár – mint láttuk –, az iskolaigazgató csak akkor tagadhatja meg egy gyerek magántanulóvá válását, ha veszélyeztetve érzi a diák továbbfejlődését (és ekkor is a családsegítő és a gyámügy dönt végül), mégis forrásaink arról számoltak be, hogy a legtöbb helyen nem nyitott az ilyen kérelmekre az iskolavezetés. Volt, akinek egyenesen kijelentették, hogy klikes iskolákban nem is érdemes próbálkozni, ami természetesen ellentétes a fennálló törvényekkel.
Valószínűleg erre az ellenállásra érzett rá néhány iskola, amelyik kifejezetten támogatja – általában némi pénzért – a magántanulói jogviszonyt. Egy a témával foglalkozó honlap felsorol több ilyen intézményt is. Az ország számos pontján alakultak olyan otthon tanulós közösségek is, amelyek amellett, hogy segítenek magántanárok felkutatásában, programok szervezésében, kapcsolatban vannak olyan iskolákkal, amely befogad magántanuló gyereket. A Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület, információink szerint épp most tervezi egy új vizsgáztató és tanácsadó központ létrehozását. Az otthontanítás-hívők szeretnék elérni, hogy hasonlóan az angolszász rendszerhez, Magyarországon is vegye tudomásul az állam, hogy a szülő képes a felelősség vállalására.
Az egyik legérdekesebb lehetőség e tekintetben egy amerikai iskola, melybe a világ több mint 30 országából iratkozhatnak be diákok – köztük Magyarországról is. Az idejárók akkreditált amerikai bizonyítványt kapnak. (A michigani székhelyű Clonlara School igazgatójával készült villáminterjúnkat lásd a keretben.)
Forrás: http://hvg.hu/plazs/20141027_Legalis_iskolakerulok__koszonik_jol_vann
Amennyiben fontosnak tartod oldalunk létét, és módodban áll, megköszönöm, ha támogatod munkámat havonta egy liter tej árának megfelelő, vagy tetszőleges összeggel. Erre az alábbi oldalon van lehetőséged: http://emberiseg.hu/emberiseg/featured-articles-2/ Köszönettel!
Forrás:emberiseg.hu
Tovább a cikkre »
