Üdvözli a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a korszerű inzulinkészítményekre történő terápiaváltás korlátainak eltörlését, az egészségbiztosító becslése szerint a támogatási rendszer átalakításából eredő többletkiadás a következő három évben elérheti az 5 milliárd forintot.
Az Egészségügyi Minisztérium hétvégén közölte: jövő évtől megszűnnek a korszerű analóg inzulinok társadalombiztosítási támogatással történő rendelésének korlátai,
a betegek korlátozás nélkül válthatnak humán inzulinról analóg inzulinra 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással.
Az intézkedés célja, hogy a cukorbetegek egyszerűbben és szélesebb körben férhessenek hozzá a számukra legmegfelelőbb, modern kezelésekhez.
Füzesi Brigitta, a CEOSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, az eddigi támogatási korlátok megszűnésével a kezelőorvos és a beteg az egészségi állapot, a kezelés eredményessége és a mindennapi életvitel alapján mérlegelheti, hogy melyik inzulin illik legjobban az adott helyzethez.
Aki jelenleg humán inzulint használ, és akinél a kezelőorvos szakmailag indokoltnak tartja a váltást, a bejelentés szerint 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással juthat hozzá az analóg inzulinhoz – tudatta az elnök. Hangsúlyozta, a váltásnál fontos, hogy a beteg a kezelőorvosával átbeszélje az adagolást, a beadás időzítését és azt, hogy mire figyeljen a vércukor ellenőrzésekor az első időszakban.
Az új terápia a pácienseknek abban hozhat könnyebbséget, hogy ritkábban esik túl alacsonyra a vércukruk.
Ez különösen sokat jelenthet annak, akit éjszaka is felébreszt egy-egy ilyen rosszullét. Egyes gyors hatású analóg inzulinokat pedig közvetlenül az étkezés előtt kell beadni, ami így megkönnyítheti az ebédet a munkához, az iskolához vagy a változó napirendhez igazítani – közölte Füzesi Brigitta.
Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem diabetológiai munkacsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, az analóg inzulin az emberben termelődő inzulin szerkezetileg módosított változata. Az ilyen készítmények kifejlesztésének célja az volt, hogy a cukorbetegek számára az élettani viszonyokhoz minél inkább hasonlító terápiát biztosítsanak.
Lengyel Csaba rámutatott, a modern inzulinterápia ugyanakkor nemcsak a páciensek életminősége, hanem a betegbiztonság szempontjából fontos, csökkenti az akár életveszélyes állapottal járó hipoglikémia kialakulásának veszélyét, és mérsékli a testsúlynövekedés kockázatát is. A betegeknek nem kell naponta ötször, hatszor étkezniük annak érdekében, hogy a normál tartományban tartsák vércukorszintjüket.
A korábbi előírások szerint az inzulinterápiára szoruló cukorbetegek ellátását humán inzulinnal kellett kezdeni és csak bizonyos esetekben – például gyakori hipoglikémiás események miatt – lehetett áttérni az analóg inzulinra. Emellett az anyagcsere-értékek romlása esetén vissza kellett állni a hagyományos terápiára – tudatta az egyetemi tanár.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) előzetes becslései szerint a támogatási rendszer átalakításából eredő többletkiadás a következő három évben elérheti az 5 milliárd forintot. Hozzátették: a tényleges költségek ugyanakkor jelentős mértékben függnek attól, hogy hány beteg él majd az analóg inzulinra történő átállás lehetőségével, valamint attól, hogy a három érintett forgalmazó milyen árkedvezményeket biztosít készítményeire.
Megjegyezték: a felhasználás várható növekedésére tekintettel indokoltnak tartják, hogy a forgalmazók a jelenleginél kedvezőbb árakat ajánljanak. Kiemelték: az új szabályozás az analóg inzulinra történő átállás lehetőségét teremti meg, nem pedig annak kötelezettségét, a terápiaváltásról minden esetben az egyéni betegjellemzők és az orvosszakmai szempontok alapján születik döntés, így nem feltételezhető, hogy valamennyi érintett beteg átáll majd analóg inzulinra.
Az egészségbiztosító adatai szerint 2025-ben egy beteg átlagos tb-támogatása
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


