Az egészségügyi miniszter arra a hírre reagált, hogy egyszerre tizenhárman mondtak fel egy fontos fővárosi intézményben.
Az egészségügyben érezhető bérfeszültségeket az új bértábla fogja rendezni – kommentálta az egészségügyi miniszter szerdán a Facebook-oldalán azt a sajtóhírt, hogy az Országos Baleseti Intézet intenzív osztályán egyszerre tizenhárom szakember adta be felmondását.
A Népszabadság információi szerint hónapok óta hiába próbáltak béremelést elérni a munkavállalók, a főigazgató korábbi ígérete ellenére sem kapták meg a novemberre várt 20 százalékos emelést. A döntés hátterében elsősorban az intézményen belüli, illetve a különböző kórházak közötti bérkülönbségek állnak – olvasható a lapban.
Hegedűs Zsolt a Facebook-bejegyzésében azt írta, a felmondások előtt már zajlottak a béregyeztetések az érintett szakdolgozók és a kórház vezetése között, és ezeket a kórház vezetése folytatja, a helyzetről tájékoztatták az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ) is. Hozzátette:
a helyzet kezeléséhez a kórház, az OKFŐ és a minisztérium összehangolt fellépését tartja szükségesnek.
A tárcavezető szerint a bérezés szabályai maguk is feszültséget teremthetnek. Ha ugyanazon a bérsávon belül nagy a különbség az alsó és a felső határ között, és az egyik kórház jóval több kiegészítést tud adni, mint a másik, akkor hasonló munkáért nagyon eltérő fizetést kínálhatnak. Mint írta, érthető, hogy egy ápoló elfogad egy jobb ajánlatot. Ha azonban egy osztályról rövid időn belül több tapasztalt kolléga távozik, akkor egy évek alatt összeszokott csapatot kell újra felépíteni, a jelenlegi szakemberhiány mellett a távozók pótlása még nehezebb.
Kiemelte: ez a fajta bérverseny Budapesten különösen erős lehet, egy szakdolgozó akár költözés nélkül is átmehet egy másik kórházba,
ugyanakkor vidéken, ahol a következő kórház esetenként jóval messzebb van, kisebb lehet a kórházak közötti „elszívó hatás”.
Ezért fontos a Tisza-kormány 2027-re tervezett szakdolgozói bérrendezése – hangsúlyozta.
Hegedűs Zsolt közlése szerint az új bértáblában a munkakörhöz szükséges végzettség és az elismert gyakorlati idő határozza meg a táblázati alapbért. Így azonos besorolásnál minden kórházban ugyanaz az összeg a kiindulópont, és a szakdolgozók előre láthatják, mikor léphetnek a következő fokozatba. A tervezéskor nagyobb súlyt kapott az alacsonyabb keresetűek béremelése és a pálya első éveiben elérhető előmenetel. A szakdolgozói alapbérek átlagosan 15 százalékkal emelkednek, a korábbi bérsáv alsó részén keresők közül pedig lesz, akinek 30-35 százalékkal is nő az alapbére. A bejelentett minimum az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó szakdolgozóknál 7,5 százalék.
Továbbá a kórházak a tervek szerint külön keretből adhatnak többletjuttatást a kiemelt vagy különösen nagy terhelésű osztályokon végzett munkáért, a nehezen betölthető munkakörökben vagy a nagyobb felelősséggel járó feladatokért, azonban ez nem eredményezhet jelentős bérkülönbségeket a kórházak között.
A bérrendezés mellett ezért van szükség regionális irányításra is
– írta az egészségügyi miniszter. Úgy érvelt: egy régió kórházainak partnerként kell megszervezniük az ott élők ellátását, közösen kell áttekinteniük, melyik intézmény milyen feladatot lát el, ehhez hol és hány szakdolgozóra van szükség, és mely területeken a legsürgetőbb az utánpótlás. A munkaerő-tervezés, a szakdolgozók megtartása és a többletjuttatások elvei így ugyanahhoz a regionális ellátási tervhez igazodhatnak.
„A bértáblát és a kiegészítések szabályait a gyakorlati tapasztalatok alapján tovább finomíthatjuk, a béreket pedig a gazdaság teljesítményéhez igazodva tovább emelhetjük. A betegek szempontjából az számít, hogy a régió minden kórházában legyen elegendő, jól képzett szakdolgozó az ott ellátott feladatokra” – fogalmazott Hegedűs Zsolt.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


