Évek óta visszatérő csőtörések, időszakos vízkimaradások és bizonytalan szolgáltatás nehezítik Gidófalva község ivóvízellátását. Bár az önkormányzat és a regionális szolgáltató több fejlesztési terven is dolgozik, a lakosok mindennapjaiban továbbra is jelen vannak a rendszeres meghibásodások és a szolgáltatási zavarok.
A megoldást részben a Sepsiszentgyörgyről Zoltánba vezető új tápvezeték, részben pedig a helyi elosztóhálózat korszerűsítése jelentheti, a beruházások megvalósítása előtt azonban még számos pénzügyi, műszaki és adminisztratív akadály áll. A helyzet megértéséhez fontos tisztázni a vízellátó rendszer működtetésének és fenntartásának jogi hátterét. A hálózat tulajdonosa a gidófalvi önkormányzat, míg az üzemeltetésért és a mindennapi karbantartásért a regionális szolgáltató, a Hydrokov Rt. – a korábbi Közüzemek – felel. A két intézmény feladatköre tehát eltérő, a hosszú távú megoldások kidolgozásához és megvalósításához azonban szoros együttműködésükre van szükség.
A problémák gyökerei több mint egy évtizedre nyúlnak vissza: a község egyetlen víztisztítóját, amely Zoltánban található, 2011. december 19-én adták át egy 23 milliárd régi lej értékű beruházás során. A fejlesztés jelentős részét kormányzati forrásokból finanszírozták, az önkormányzat hozzájárulása a támogatás értékének 3 százalékát tette ki. A közművesítés bővítését akkor mind a hat faluban folytatták. Az azóta eltelt években nőtt a fogyasztók száma, a vízforrások kapacitása és a víztisztító technológiai felszereltsége azonban nem fejlődött ezzel arányosan. A megnövekedett igények és az infrastruktúra elöregedése együttesen egyre nagyobb terhet ró a rendszerre, amelynek sérülékenységét a visszatérő csőtörések és szolgáltatási zavarok is jelzik. A műszaki nehézségek mellett a hálózat gazdaságos működtetése is komoly kérdéseket vet fel: egy korábbi szolgáltatói szakember szakmai észrevétele szerint a gidófalvi rendszer üzemeltetése akár tízszer akkora veszteséget is jelenthet a vállalat számára, mint amennyi bevétel a vízszámlákból befolyik. Mivel ezt az állítást nyilvánosan elérhető pénzügyi kimutatások egyelőre nem támasztják alá, szakmai véleményként kell kezelni, ugyanakkor jól érzékelteti, hogy a jelenlegi rendszer hosszú távú, gazdaságos fenntartása komoly kihívást jelenthet.
A nagyobb beruházások megvalósulásáig a Hydrokov és az önkormányzat kénytelen átmeneti intézkedésekkel kezelni a meghibásodásokat. Az elöregedett vezetékek javítása és a csőtörések elhárítása folyamatos készenlétet igényel az üzemeltető részéről, ezek a beavatkozások azonban csak a már kialakult hibákat orvosolják, a hálózat kapacitásproblémáira nem jelentenek tartós megoldást.
A község közművesítése az elmúlt években több fontos fejlesztési szakaszba lépett, különösen az országos Anghel Saligny-programnak köszönhetően. A figyelem középpontjában jelenleg Angyalos áll, amely a község azon települései közé tartozik, ahol a szennyvízhálózat kiépítése még váratott magára. A Fejlesztési Minisztériummal aláírt finanszírozási szerződés értéke meghaladja a 6,4 millió lejt, a teljes beruházás pedig mintegy 6,7 millió lejbe kerül. A fejlesztés keretében 5032 méter hosszan épülhet ki új szennyvízhálózat, amely 713 lakos számára biztosít majd korszerűbb életkörülményeket. A kivitelezés ugyanakkor komoly műszaki feladatokat is tartogat, hiszen a vezetékeket több helyen a megyei út, illetve patakmedrek alatt kell átvezetni ahhoz, hogy a hálózat csatlakozhasson a központi rendszerhez. Míg Angyaloson egy teljesen új szennyvízhálózat létrehozása a cél, addig a község többi részén, köztük Fotoson, Martonosban és Zoltánban, elsősorban a már meglévő infrastruktúra bővítése kerül előtérbe. Az önkormányzat költségvetési tervei alapján ezeken a településeken az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiterjesztésére, valamint a korábban kimaradt vagy újonnan megnyitott mellékutcák bekötésére összpontosítanak.
A fejlesztések folytatását azonban országos szinten komoly finanszírozási akadály nehezíti. Az Anghel Saligny-program 2026-ra elkülönített költségvetési kerete szeptemberre kimerült, ezért a minisztérium szeptember 11-től felfüggesztette az átutalási kérelmek benyújtását. A korlátozás alól ugyanakkor kivételt képezhetnek azok a kedvezményezettek, amelyek teljesítik az OUG 87/2025-ben előírt feltételeket, többek között a becsült beruházási költségek 20 százalékának saját forrásból történő biztosítását. A gidófalvi fejlesztések tényleges finanszírozási helyzetét ezért az önkormányzat konkrét projektjeire vonatkozó dokumentumok alapján lehet megítélni.
A helyi vízforrásoktól való függőség csökkentésére egy jelentős regionális beruházás is körvonalazódik: a község ivóvízellátásának összekapcsolása a sepsiszentgyörgyi rendszerrel. A Sepsiszentgyörgy és Zoltán közötti ivóvízvezeték terve már a 2014–2020-as POIM-programban is megjelent, majd a későbbi PDD-finanszírozási keretben is szerepelt. A korábbi elképzelések még egy hozzávetőleg hat kilométeres vezetékről szóltak, a későbbi megvalósíthatósági tanulmányban azonban jelentősen módosult a műszaki tartalom. A beruházás jelenlegi részleteit a Kovászna Megyei Tanács 2025/287-es határozata rögzíti, amely egy 8800 méter hosszú új fővezeték kiépítését irányozza elő a sepsiszentgyörgyi víztisztító állomástól a zoltáni víztisztítóig. A vezeték kivitelezésének becsült értéke 1 281 662,40 euró, s része egy új szivattyúállomás megépítése is (becsült költsége 128 453 euró). A beruházás emellett egy modern SCADA-rendszer bevezetését is magában foglalja, amely lehetővé teszi a berendezések távoli ellenőrzését és digitális felügyeletét. A tervek szerint a jövőben Sepsiszentgyörgyről érkezne a már kezelt ivóvíz a zoltáni víztisztítóhoz, így a község jelenlegi vízellátása a sepsiszentgyörgyi rendszerhez kapcsolódna. A beruházás célja, hogy a helyi kutakból történő vízkitermelés és annak kezelése helyett a község a regionális rendszerből kapja az ivóvizet. A helyi kutakat ugyanakkor tartalék vízforrásként továbbra is megőriznék. A fejlesztés fontos előrelépést jelenthet, de önmagában nem oldja meg a község valamennyi vízellátási problémáját, hiszen az új vezeték a zoltáni víztisztítóig szállítaná a vizet, ahonnan a falvak felé történő elosztás továbbra is a meglévő belső hálózaton keresztül történne. A víznyomással és a kapacitással kapcsolatos problémák felszámolása ezért továbbra is a helyi vezetékek állapotától és teherbírásától függ.
A belső elosztóhálózatok megújítására és a mellékutcák bekötésére az önkormányzat több finanszírozási lehetőséget próbál kihasználni. Gidófalva az AQUACOV Közösségfejlesztő Egyesület tagjaként része annak a regionális fejlesztési projektnek, amely az Európai Unió Kohéziós Alapjából, a PDD-program keretében részesülhet támogatásban az ivóvíz- és szennyvízhálózat korszerűsítésére. Ezzel párhuzamosan a Környezetvédelmi Alap (AFM) is kínál finanszírozási lehetőségeket a víz- és csatornahálózatok modernizálására. Egyes pályázati konstrukciókban akár 95 százalékos vissza nem térítendő támogatás is elérhető, ami jelentős segítséget jelenthet a kisebb önkormányzatok számára, a támogatási arány azonban minden esetben az adott pályázati kiírás feltételeitől függ. A szükséges önrészt, illetve a sürgős beavatkozások költségeit az önkormányzat saját költségvetéséből is fedezheti. A fejlesztések előkészítése érdekében a helyi tanács az elmúlt időszakban több fontos döntést hozott. A 2025/98-as határozat jóváhagyta az AQUACOV regionális fejlesztési projektjéhez kapcsolódó műszaki-gazdasági dokumentációt, a 2026-os tanácsi döntések között pedig szerepel a községi költségvetés kiigazítása, valamint az AQUACOV-egyesületnek fizetendő éves, 5000 lejes hozzájárulás jóváhagyása is. A szennyvízelvezetés területén szintén körvonalazódik egy regionális fejlesztés: a 2026/29-es helyi tanácsi határozat jóváhagyta a gidófalvi szennyvízhálózat Sepsiszentgyörgy központi gyűjtőrendszeréhez történő csatlakoztatásával kapcsolatos munkálatok elvégzését az első szakaszban, a beruházás környezetvédelmi eljárása pedig 2026-ban szintén napirendre került. Mindezek a döntések azt mutatják, hogy a helyi és megyei intézmények szintjén folyamatosan foglalkoznak a közműhálózat fejlesztésével, ugyanakkor fontos különbséget tenni a tervezés és a megvalósítás között.
A Sepsiszentgyörgy és Zoltán közötti, 8,8 kilométeres tápvezeték esetében a megvalósíthatósági tanulmány és a műszaki-gazdasági dokumentáció már rendelkezésre áll, a tényleges kivitelezéshez azonban még szükség van a közbeszerzési eljárás lefolytatására és a kivitelezési szerződés megkötésére. A folyamat időtartamát a közbeszerzésre jelentkező vállalatok esetleges jogi óvásai is befolyásolhatják, amelyek a romániai beruházások esetében akár hónapokkal is eltolhatják a munkálatok megkezdését. A lakosság körében az évek óta húzódó ígéretek és a visszatérő szolgáltatási problémák miatt érthető módon nő a türelmetlenség és a bizalmatlanság. A tervek és a tanácsi döntések önmagukban még nem jelentenek megoldást: a lakosok számára az számít, hogy mikor válnak ezek tényleges beruházásokká és mikor biztosítható végre a folyamatos, megfelelő minőségű ivóvízellátás a község valamennyi településén. A Sepsiszentgyörgyről érkező új tápvezeték fontos előrelépés lehet, de a régi belső hálózat korszerűsítése nélkül önmagában nem szünteti meg a problémákat, ezért továbbra is az a legfontosabb kérdés, hogy mikor valósulnak meg a tervezett fejlesztések és mikor számíthatnak végre a község lakói folyamatos, megfelelő minőségű ivóvízellátásra.
G. Szabó Ferenc Gidófalva
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »


