A magyar szórvány napján, november 15-én konferenciával emlékezett a Rákóczi Szövetség Halzl Józsefre, örökös tiszteletbeli elnökére a Magyar Tudományos Akadémián. Az emlékkonferencián Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke Halzl József-díjat vehetett át.
Halzl József, a nemzet- és magyarságpolitika meghatározó alakja 1990 és 2018 között vezette a Rákóczi Szövetséget. 2020. november 13-án hunyt el. A szövetség azóta minden évben díjátadóval egybekötött emlékkonferenciával tiszteleg emléke és öröksége előtt.
Az idei tanácskozás témája a következő volt: Szórványoktatás a Kárpát-medencében: jövőképek aprófalvaktól a nagyvárosokig. A rendezvényen előadást tartott mások mellett Bárdi Nándor kisebbségkutató, Papp Z. Attila szociológus, kutatóprofesszor és Vetési László református lelkész, szociográfus.
A díjátadón ünnepi beszédet mondott Orosz Örs felvidéki, szlovákiai magyar közéleti szereplő, a Sine Metu polgári társulás elnöke. A díjazottat Kuzmányi István diakónus, a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője méltatta.
Kuzmányi István laudációjában kiemelte: A püspök életútját a hiteles keresztény, katolikus élet és tanúságtétel, az elesettek iránti érzékenység és a nemzet egészéért érzett felelősség jellemzi. A szentendrei Ferences Gimnázium egykori diákjaként, később papként, tanárként és főpásztorként egyaránt fontosnak tartotta a hit továbbadását és a közösségek megerősítését.
Amikor 2025-ben az MKPK elnökévé választották, első útjai egyikén, a jó Pásztort követve, elment azért a bizonyos egy bárányért is:
Székely János püspök évek óta támogatja a Rákóczi Szövetség munkáját. Rendszeresen találkozik a szervezet táboraiban részt vevő fiatalokkal, tavaly háromszáz középiskolással együtt zarándokolt Csíksomlyóra, idén nyáron pedig kilencszáz diáknak mutatott be szentmisét Sátoraljaújhelyen.
Székely János szemléletének középpontjában az ember, a magyarság és a közösség teljessége áll.
A főszerkesztő József Attila szavaival hozta közelebb a jelenlévőkhöz a püspök példáját: „Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, / Hogy melegednének az emberek.” Székely János ilyen tüzet gyújt: amely világít, melegít és reményt ad. Élete arra bátorít, hogy merjünk fényt és reményt vinni a ránk bízottak, a magyarság tagjainak életébe, határon innen és túl.
2026. május 23-án, a pünkösd előtti szombaton a somlyói nyereg Hármashalom-oltáránál a fogadalmi nagybúcsú ünnepi szentmiséjének főcelebránsa és szónoka Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt. Kuzmányi István felidézte a püspök Csíksomlyón elhangzott köszöntőjének szavait: „A történelem viharait akkor tudjuk kiállni, de egyéni életünk kihívásainak is akkor tudunk megfelelni, ha vannak testvéri kezek, amelyekbe kapaszkodhatunk. És csakis akkor tudunk igazán összekapaszkodni, ha mindannyian kapaszkodunk annak a kezébe, aki ma is a tenyerén tartja a világot, akinek a kezében az idő és az örökkévalóság.”
Székely János a díjat Csáky Csongortól, a Rákóczi Szövetség elnökétől, Vathy Magdolnától, Halzl József özvegyétől és Őry Pétertől, a Rákóczi Szövetség Alapítványának kuratóriumi elnökétől vehette át.
Köszönőszavaiban az MKPK elnöke elmondta: egy amerikai keresztény gondolkodótól származik az a megfogalmazás, hogy a negatív értelemben vett globalizmusnak, vagy annak, amit mi, keresztények a diabólosznak (szétszakítónak, szétdobálónak) nevezünk, öt halálos ellensége van: Isten és a vallás, a család, a nemzet, a föld, illetve a közösségek. „Nagyon köszönöm a Rákóczi Szövetségnek, hogy ezeket a szálakat építik, erősítik, megújítják. Hiszen ezektől függ egy ember élete, családok élete, a nemzetünk jövője” – mutatott rá Székely János. Ezután felidézte, hogy először még kispap korában járt Erdélyben, kerékpáron fedezte fel a vidéket társaival, Nagyváradtól Brassóig. Nagyváradon egy református család volt az első vendéglátójuk. Amikor meglátták a nála lévő magyar nyelvű Bibliát, nekik adta, és az édesapa megkönnyezte az ajándékot. Majd Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben egy ismeretlen idős emberrel találkoztak, aki szívébe vésett eleven történelemként idézte fel az egyes sírokban nyugvók alakját és életét.
A püspök végül köszönetet mondott azért, hogy a Rákóczi Szövetség a cigány testvérek támogatásáról sem feledkezik el, akik szintén a magyarsághoz tartoznak. Péli Tamás híres roma festőművészt idézte, aki azt mondta: a romák homlokán kettős aranypánt van: a magyar kultúra és a cigány identitásunk. S egyikről sem hajlandók lemondani, mert ezek nem egymás ellenében, hanem egymás megerősítésre vannak.
Fotó: Sullivan Ferenc/Rákóczi Szövetség
Magyar Kurír
(ki)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »


