Nem a gáz fogyhat el, hanem a pénzünk – figyelmeztet az elemző

Nem a gáz fogyhat el, hanem a pénzünk – figyelmeztet az elemző

A szokásosnál kevesebb gázzal vág neki Európa a télnek. A készletekről és a drágulás kockázatáról, valamint Magyarország kilátásairól Deák András György energiapiaci elemzőt kérdezte az InfoRádió.

Az európai gáztárolókban a szokásosnál 10–15 százalékkal kevesebb földgázt halmoztak fel az idén. Deák András György elmondása szerint ennek alapvetően az az oka, hogy a kereskedők az év folyamán túl drágának tartották a gázt, amelynek árát a Hormuzi-szoros körüli konfliktus is felfelé hajtotta. Arra számítottak, hogy a helyzet nyárra vagy őszre rendeződik, és a téli időszakra olcsóbban tudnak majd gázt vásárolni. A konfliktus azonban nem ért véget, és továbbra sem érkezik földgáz Katarból.

Az elemző szerint utólag tévesnek bizonyult a várakozás, hiszen a nyári gázárak jóval alacsonyabbak voltak a mostaniaknál. Emiatt az európai tárolókból mintegy 15–20 milliárd köbméter földgáz hiányzik a megszokotthoz képest. A hiány ugyanakkor pótolható: ha télen, akár egy hidegebb időszakban is sikerül elegendő gázt importálni, fizikailag biztosítható a kontinens ellátása.

Egy komolyabb lehűlésnek azonban jelentős költségvonzatai lehetnek

– emelte ki.

Deák András György arra is kitért, hogy az infrastruktúra 2022 óta sokat fejlődött, ezért bár előfordulhatnak szállítási szűkületek, ezek várhatóan kezelhetők lesznek. A nagyobb problémát inkább az ár jelentheti szerinte: Európának ilyenkor többet kell fizetnie a földgázért, mint az ázsiai vásárlóknak, például Japánnak, Dél-Koreának vagy Kínának.

Hírdetés

Ázsia több országában ugyanis viszonylag hatékonyan tudják helyettesíteni a földgázt más energiaforrásokkal. Kínában például szükség esetén a szénerőművek termelésének növelésével reagálhatnak a magas gázárakra, vagyis rendelkeznek olyan tartalék kapacitásokkal, amelyekkel alkalmazkodni tudnak a piaci helyzethez. Európában ezzel szemben kapacitáshiány van, ezért

bizonyos árszint felett egyes iparágak kénytelenek lehetnek leállítani a termelésüket

– magyarázta.

Magyarország azonban több szempontból is kedvezőbb helyzetben van, mint sok más európai ország – közölte Deák András György az InfoRádió kérdésére válaszolva. A fogyasztáshoz viszonyítva ugyanis jelentős tárolókapacitással rendelkezünk, európai összevetésben a három legnagyobb közé tartozunk, a tárolókat pedig az ilyenkor szokásos mértékben töltöttük fel. Ez fontos biztonsági tartalékot jelent az ország számára – húzta alá.

A másik előny, hogy Magyarországnak hosszú távú szerződése van az oroszországi vezetékes gázszállításra, és a beszerzések jelentős része is innen érkezik. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor mindig bizonytalanságot jelent, hogy Oroszország képes és hajlandó lesz-e folyamatosan teljesíteni a szállításokat. Az előző évek tapasztalatai alapján azonban eddig folyamatos volt a beszállítás, így Magyarország nincs kiszolgáltatva az LNG-piacnak – tette hozzá.

Az elemző szerint ez a két tényező a fizikai gázellátás biztonságát erősíti, az árak emelkedésének következményeit azonban Magyarország sem tudja kivédeni. Ha ugyanis emelkedik a holland gáztőzsdei (TTF) ár, az orosz gázért is többet kell fizetni.

A cikk alapjául szolgáló interjút Janovitz Bálint készítette.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »