„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Áprilisban még 325, nem egészségügyi okokból kórházban rekedt gyermekről szóltak a statisztikai adatok, ez a szám júniusra 300-ra, szeptemberre 280-ra mérséklődött, és mint Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója az InfoRádió megkeresésére elmondta, a kórházban töltött idő is csökkent, már nem 105 nap átlagosan, csak 78, ami jelzi az elmozdulás irányát és mértékét is.

Bízik benne, hogy ez a javulás nem is csak átmeneti.

Felidézte, a munka továbbgördítésére egy kormányhatározattal jött létre még október 26-án a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetének kezelésére, rendezésére egy koordinációs-tanácsadó testület, amely állásfoglalásokat ad ki, illetve módszertani ajánlásokat rögzít egy bizonyos kórházi gyermekvédő önkéntes program életre hívása terén, ami olyan összetett, gyerekvédelmi, egészségügyi, szociális ágazatot is érintő problémát orvosolhat, amit csak a maga teljességében lehet megoldani, ezért is fontos a grémium tárcaközi volta.

„Civil szervezeteket, amelyekkel szemben megfogalmazta az ajánlás az elvárásokat, illetve kiadtunk egy gyermekvédelmi útmutatót is, hogy ezek a szervezetek valóban a gyermekek biztonságát garantálják, a bántalmazás tényét meg tudják erősíteni. Nyilván sok mindent kell tenni a civil szervezeteknek, illetve az önkénteseknek, és ehhez a két útmutatóhoz még egy kifejezetten a programba kapcsolódást segítő útmutató is készült” – részletezte.

Tudja, most is vannak civil szervezetek, egyéni önkéntesek, de azt szeretnék, hogy egy államilag ellenőrzött, személyi, tárgyi feltételeket is biztosító rendszer jöjjön létre, mivel fontos, hogy a gyermek legfőbb érdeke érvényesüljön, és a legkevesebb felnőttre korlátozódjon az önkéntes tevékenység.

Ami a gyakorlatot illeti: legalább egy éven át heti rendszerességgel valaki vállalja a heti 2-4 órás látogatást; az alkalmi látogatás természetesen nem engedélyezett.

Hírdetés

„Az önkéntesek nem egészségügyi, ápolási tevékenységet látnak el, hanem kiegészítő érzelmi, szociális támaszt nyújtanak az egészségügyi személyzet közvetlen felügyelete mellett. Fontos, hogy ezek az önkéntesek felkészültek legyenek, ezért 2026. december 4-5-én a civil szervezetek vezetőinek, illetve vezető trénereinek három főt érintve ingyenes felkészítés indul, a kijelölt szervezet által ingyenes felkészítő képzésen kell majd ezeknek a személyeknek részt venni, egy egységes módszertan és képzési tematika szerint 20 órás elméleti és 10 órás gyakorlati modulból áll a képzés” – fogalmazott.

Hogy milyen szempontok alapján választják ki az önkénteseket, és hogyan biztosítják, hogy valóban alkalmas személyek kerüljenek kapcsolatba ezekkel a különösen sérülékeny gyermekekkel, arról azt mondta, egy többlépcsős jogi és pszichológiai alkalmassági szűrésen is átesnek az önkéntesek, a jogi szűrés a bűntetten előéleten át a gyermekvédelmi törvényben nevesített kizáró okoknak a meg nem létét várja el. A pszichológiai szűrés is nagyon fontos, hogy

  • mi a motiváció,
  • milyen szociális és személyiségjelekkel, jegyekkel rendelkeznek,
  • valóban mentálisan stabilak legyenek,
  • stressztűrők legyenek, és
  • valóban a gyermek érdekét szolgálva lássák el tulajdonképpen ezt a feladatot.
  • „Nagyon fontos, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés után még legyen mentorálás, legyen szupervízió, legyen mentálhigiénés támogatás is, hiszen érzelmileg azért nagyon megterhelő ezekkel a babákkal találkozni” – húzta alá Pehr Erika.

    A helyzet Magyarországon több tucatnyi (40-50) kórházat érint, és általában havonta 100-110 gyermek kerül így kórházba. Nagyságrendileg ugyanennyi kerül is ki, részben nevelőszülőhöz, részben gyermekotthonba vagy más intézménybe, de sokan végül visszakerülnek vérszerinti családjukhoz is.

    A cikk Németh Andrea interjúja alapján készült.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »