A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
Négyféle önkormányzati pályázat indul az Országfásítási és Települészöldítési Programban, ezekre valamennyi magyar település pályázhat. A következő négy évben 18,2 milliárd forintot szánnak az országfásításra, 39,6 milliárdot pedig a települészöldítésre – derült ki a közelmúltban. A program része többek között legalább 12 millió facsemete ültetése, több mint 1300 hektárnyi erdő telepítése és 20 ezer kilométer csatornaszakasz fásítása is.
A vállalásokat értékelve az InfoRádióban Szabó József fenntarthatósági szakmérnök elmondta: a 12 millió facsemete nem számít olyan nagyon soknak, erdészeti szempontból – mivel körülbelül úgy lehet számolni, hogy egy négyzetméterre egy fát vesznek – ez nagyjából 1200-1300 hektárnyi erdőt jelent. Ennek a telepítése négy év alatt megvalósítható.
A zöld infrastruktúrával foglalkozó szakemberek számára egy kicsit izgalmasabbnak nevezte a települészöldítési programot. Az állami forrásból jut közparkok létesítésére, a betonfelületek feltörésére és a hőszigethatás csökkentésére, új zöldfelületek árnyékbiztosítására, közintézmények zöldítésére, ahogy meglévő parkok, zöldfelületek megújítására, új növények ültetésére, illetve az elpusztultak pótlására is.
„A klímahatások negatív következményei miatt elég sok fát elvesztettünk. Az idős fák genetikailag és egészségügyileg egyre rosszabb állapotban vannak, cserére szorulnak. A jelenlegi ismereteim alapján
az idős fáknak körülbelül 50-60 százalékát fogjuk elveszíteni a következő 10 évben, ami nagyon nagy szám,
és egy idős fát egy fiatal cserével nem lehet pótolni, mert annak ugyanúgy kell 30-50 év, hogy megnőjön és azt a lombtömeget ki tudja majd fejleszteni” – fogalmazott.
A pályázatokat egyfajta ökológiai fordulatnak nevezte, aminek szükségességéről a szakma egyébként évekkel ezelőtt megfogalmazott már egy petíciót, amelyben hasonló dolgok szerepelnek. Illetve létezik a magyarországi Green City mozgalom, amely ugyanezt 15 évvel ezelőtt megfogalmazta a Zöld Város koncepcióval.
A meghirdetett projekt nagyságrendjét illusztrálva megjegyezte: egy évre vetítve a négyéves program
nagyságrendileg 30-35 hektárnyi új zöldfelületet jelent, ami összehasonlításként nagyjából egyharmadnyi Városligetnek felel meg.
Szabó József úgy látja, hogy a faültetések, zöldítések után következik a neheze, a zöldfelületek fenntartása. Szárazságtűrő, úgynevezett klímareziliens fajokat kell alkalmazni, ugyanis például az utcai sorfák jegyzékéből néhány év alatt 5-7 faj is eltűnt, azok telepítését már nem javasolják a szakemberek, pedig korábban kiváló várostűrő fajoknak számítottak. De utána ezeket is öntözni, kapálni kell, védeni a napsugárzástól és sok más teendő is van velük.
„A szakmán belül most úgy prognosztizáljuk, hogy egy fiatal fát az elültetése után legalább 5-6 évig mentorálni kell, hogy biztonsággal megmaradjon.
Ez komoly pénzt jelent, tehát nemcsak a telepítésre, hanem majd a fenntartásra is kell allokálni megfelelő forrásokat. A tudás megvan a zöldfelületi szakembereknél, a tájépítészeket, kivitelezőket, fenntartókat is ide értve. Szakmai összefogás is szükséges, és most a faiskolákat is ide venném, mert ez azt is jelenti, hogy az újfajta fákat elő kell állítani, meg kell termeltetni, illetve a zöld rendelet meghatározza, hogy milyen távolságokból lehet vagy célszerű a fákat szállítani az előállítási helyüktől számítva. Mivel a faiskolai előállítás hosszú folyamat, ezért hosszú évekre előre kell tudni azt, hogy milyen fafajokat, cserjefajokat kell előállítani a közterületekre, ez szintén szakmai koordinációt igényel” – mondta a fenntarthatósági szakmérnök az InfoRádióban.
Megjegyezte: a most vázolt nagyságrendek még kielégíthetők, de ennél nagyobb mennyiségben vagy hosszabb távban gondolkodva előre kell tervezni a főiskolai állomány előállításával is, ugyanis egy most megvehető, a közterekre kiültethető facsemetét legalább 5-6 évvel ezelőtt telepítettek.
A cikk Kocsis Éva interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
