Miközben a meghurcolt politikusnak gyors felépülést kívánok, az aktavariáló brigádnak azt javaslom, ők is keressék fel orvosukat (elmeápolójukat), hogy mielőbb beilleszkedhessenek az épeszűek közösségébe.
Amikor ezeket a sorokat írom, még a Honvédkórházban fekszik Lezsák Sándor, az Országgyűlés volt alelnöke, MDF-alapító, később fideszes parlamenti képviselő. E hírnek az ad fokozott jelentőséget – az sem kizárt, „magyarázatot” –, hogy a 77 éves politikus neve is szerepelt a néhány nappal ezelőtt nagy dérrel-dúrral közzétett Nyitott akták adatbázisban; igaz, csak addig, míg a fejükhöz nem kaptak az elfuserált aktanyitogatók: Lezsák nem ügynök volt, hanem megfigyelt!
Miközben a meghurcolt politikusnak gyors felépülést kívánok, az aktavariáló brigádnak azt javaslom, ők is keressék fel orvosukat (elmeápolójukat), hogy mielőbb beilleszkedhessenek az épeszűek közösségébe. Sosem késő! Éppen annál az embernél követnek el egy ekkora bakit (bakit? khm), aki a hazai rendszerváltás talán legismertebb, legkarizmatikusabb képviselője? Annak a Lezsák Sándornak a nevét teszik fel az ügynökök, besúgók listájára, akinek még a kádári kommunista diktatúra idején is volt bátorsága saját lakiteleki házának kertjében megszervezni a nemzetben gondolkodó magyar értelmiség első, azóta emblematikussá lett találkozóját?
Ajánlom mindenkinek Bíró Zoltánnak, az MDF első elnökének a róla írt sorait: „Ő maradt Lezsák Sándor Lakitelekről, maradt a ház, a család, a népfőiskola és a köré szervezett kisváros. […] Mint egy népmesei hős, sárkányokon és boszorkányokon magát áttörve, elnyerte a fele királyságot, felépítette magát az Országgyűlésben, felépítette a lakiteleki népfőiskolát, és közben írt, verset, prózát, színművet. Soha nem feledkezett meg a magyar közösségről, annak szolgálatáról.”
Pilhál Tamás – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
