Átfogó megelőzési stratégiára és széles körű felvilágosításra van szükség a droghasználat visszaszorításához, mivel egyre több és egyre kiszámíthatatlanabb hatású szer jelenik meg a piacon – figyelmeztet Zacher Gábor. A toxikológus az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt, ahol beszélt a budapesti droghelyzetről, de arról is, hogy meg kell tanítani a fiataloknak „azt a végtelenül egyszerű hárombetűs magyar szót”.
A rendőrség és a hatóságok nagyot léptek előre a kínálatcsökkentés terén az elmúlt pár évben, de jelentősen háttérbe szorult a felvilágosító munka a droghasználattal kapcsolatban, holott ennek a kettőnek párhuzamosan kellene történnie. Nagyon várja a szakma a kormányzattól egy új drogstratégia megalkotását, volt már ezzel kapcsolatos szakmai megbeszélés is. Mint Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos az InfoRádióban elmondta, korábban, még az első Fidesz-kormány idejében egy helyettes államtitkárság foglalkozott a kábítószer-problémával – nem a rendőrségi részével, kizárólag a megelőzés, a stratégia, a felvilágosítás volt a fókuszban.
„Erre nagyon nagy szükség lenne most is, mert a fiatal fog dönteni. Ő fog ott állni a buliban, neki fogják bekínálni, vagy ő fog utána nyúlni, és
a megelőzésnek pont az a lényege, hogy azt a végtelenül egyszerű hárombetűs magyar szót, hogy »nem«, azt merjük nekik megtanítani”
– hangsúlyozta a toxikológus.
Kiemelte: óriási a bizonytalanság, hiszen több mint 1600-féle szert lehet megkapni Magyarországon, de ezek összetétele kérdéses, és sok veszélyes is lehet.
„Egy tablettáról én sem tudom megmondani, hogy mi van benne, vagy hogy mi van egy bizonyos zöld növényi törmelékben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezekre csak rádobnak egy fantázianevet, de ez az összetételbeli bizonytalanság csak erősíti a racionális átgondolás szükségességét, hiszen nem tudni, hogy az adott szer mit fog okozni.
Lehet, hogy már 25-ször „jó volt”, de az is lehet, hogy a legközelebbi alkalommal „valami nagyon durva” dolog fog történni
– hangsúlyozta.
Azt, hogy ki milyen szerrel találkozik, nagyban meghatározza a közege, az élettere. Nagyon más a droghasználat egy pasaréti loftlakás teraszán, ahol, mondjuk, ipodról szól éppen Eric Claptonnak a Cocaine című száma, és más egy szegregált kistelepülés fáskamrájában, ahol a kristály, vagy a bogyó, vagy a csoki, az olcsó szer kerül elő.
A szociális gettóból való kitörés esélye sok szegény számára gyarkolatilag nulla – ők nyilván nem kokaint szívnak 35 ezer forintért, az ő körükben terjedtek el az olcsó szerek. Ez a probléma Budapest utcáin is jelen van a toxikológus, sürgősségi orvos szerint.
„Már nem csak a Blaha Lujza térre érvényes ez. Ha végigmegy az ember a Nagykörúton, vagy bemerészkedik a körútról kifelé vagy befelé lévő utcákba, szinte minden harmadik kapualjban vagy kirakatportálban fekszik valaki hajléktalan. Az éjszakai biztonság is jelentősen csökkent, több belvárosi polgármester is panaszkodott a romló helyzetre. És ez alapvetően az elszegényedésről szól, sokszor a vidékről följövő, a városban boldogulni próbáló emberről, akinek se képzettsége, se jövőképe, aki már belecsúszott esetleg vidéken bizonyos szerhasználatba, az alkoholba, esetleg az altató, nyugtató tablettákba. Ez a probléma most halmozottan jelenik meg itt a nagyvárosban. És
ma már ott van akár a szintetikus marihuána – három-négyszáz forintért egy biofüves cigarettához már hozzá lehet férni –, akár az olcsó, kristály fantázianevű szer”
– mondta Zacher Gábor.
Beszélt arról is, hogy az utcán használt kristály fantázianév valójában legalább százféle hatóanyagot takar. Ezek között van olyan, amelyikből 1-2 milligramm már elég intenzív hatást tud okozni, és van olyan, amelyikből 60-80 milligramm kell a klinikai hatás eléréséhez, de mindet ugyanazon a néven említik.
„Bemegyünk egy nyolckeres kapualjba, mert megyünk fel a lakásba, akkor ott az ember látja a szétszóródott, eltört üvegpipákat, a fóliákat, a megdöglött öngyújtókat, pontosan látja azt, hogy ez a probléma jelenleg mekkora. És egy csomó utcai hálózat is megszűnt Magyarországon, megszűntek például a tűcsereprogramok. Habár szerencsére sokkal kevesebb intravénás szerhasználó van, mint a klasszikus heroinos időszakban, mondjuk 15-18 évvel ezelőtt Budapesten, de a tűcsere programoknak akkor is nagyon komoly szerepük lenne. Nem beszélve arról, hogy az utcai szolgálatok tagjai ha esetleg megtalálnak egy ilyen embert, tudnának neki valamiféle segítséget nyújtani” – sorolta.
A bizonytalan eredetű drogok különböző betegségek megjelenéséhez is hozzájárulnak. Zacher Gábor kiemelte: tele vannak szennyezőanyaggal, nehézfémekkel, és amikor ezek gőzét belélegzik, vagy a drogot beszúrják magukba, esetleg lenyelik, akkor rengeteg olyan anyag kerülhet még a pszichoaktív hatóanyagon kívül a fogyasztók szervezetébe, ami „nem a hosszú élet titkát fogja jelenteni” – mondta
Úgy látja, ha ma valaki Magyarországon szeretne változtatni, szeretne eljutni addiktológiára, rehabilitációra, az meg tudja ezt tenni és kaphat segítséget. Természetesen nem azonnal, nincs olyan, hogy megjelenik éjjel kettőkor, hogy le akar szokni, és akkor mindenki kitárja a karját, hogy „persze, gyere, segítünk”. Azt viszont bajnak tartja, hogy
ha ilyenkor netán kap az illető egy időpontot, ami még ha nincs is olyan nagyon távol, ő nagyon nagy valószínűséggel nem fog oda elmenni, hanem visszamerül a szerhasználatba.
Persze vannak ellenpéldák is – jegyezte meg az InfoRádió Aréna című műsorában a toxikológus, sürgősségi orvos.
A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
