Gömörben most nem újabb ígéretekre, hanem átgondolt, szakmailag megalapozott és hosszú távon működő vízellátási rendszerre van szükség. Mert a víz nem politikai kérdés, hanem a települések élhetőségének és az emberi méltóság alapfeltétele. A gömöri polgármesterek pozsonyi fellépése azt mutatta, hogy a helyi közösségek vezetői nem mondanak le erről a küzdelemről. A szakember véleménye pedig arra figyelmeztet, hogy a megoldás nem merülhet ki néhány új kút kifúrásában.
A legfontosabb kérdés azonban továbbra is az, hogy mikor kezdődnek meg a konkrét munkálatok, milyen forrásokból finanszírozzák azokat, és mikor juthatnak végre biztonságos ivóvízhez az érintett települések lakói. Minderről a politikusoknak kell döntést hozniuk.
Mint arról korábban beszámoltunk, tizenhat település küzd súlyos vízhiánnyal a Rimaszombati járásban. A hadsereg már ivóvizet szállít a lakosságnak, november 9-én pedig Rimaszombatban válságstáb ült össze, másnap pedig Pozsonyban folytatódott az egyeztetés.
Rudolf Huliak idegenforgalmi és sportminiszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón két fontos intézkedést ismertetett: 38 új kút fúrását, valamint a felszíni vizek szintjének emelését. A miniszter szerint a munkálatokat a lehető leghamarabb meg kell kezdeni.
A polgármesterek Pozsonyban is kiálltak településeikért
A hétfői egyeztetést másnap újabb tanácskozás követte, ezúttal Pozsonyban, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Közigazgatási és Regionális Fejlesztési Bizottságának ülésén.
Fotó: Martinovics Márta FB
A hivatalos meghívó szerint a november 10-ei ülés első napirendi pontja a Rimaszombati járás 16 települését érintő, vízhiány okozta rendkívüli helyzet volt. Tájékoztatást a meghívó alapján Robert Fico miniszterelnöknek és Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek kellett volna nyújtania. A két kormánytag azonban nem vett részt az ülésen.
Mint megtudtuk, a gömöri térségből mintegy tizennyolc polgármester utazott fel a fővárosba, hogy személyesen képviselje települése lakosságát. A tanácskozás azonban nem indult zökkenőmentesen.
A kormánypárti képviselők késve érkeztek, ezért a bizottság kezdetben határozatképtelen volt. Az ülés végül lefolyt, a polgármesterek ismertették a helyzetet, de Lőkös László, Dobóca polgármestere szerint hivatalos bizottsági döntés nem született.
A polgármesterek jelenléte mégsem volt hiábavaló
A több száz kilométeres utazással azt jelezték, hogy nem kívánják tétlenül szemlélni a településeiket sújtó válságot. Akkor is keresik a lehetőségeket, felszólalnak és számon kérik az ígéreteket, ha a tárgyalások nem hozzák meg azonnal a várt eredményt.
Gömöri polgármesterek Pozsonyban (Fotó: Martinovics Márta FB)
Lőkös László a polgármesterek képviseletében szólalt fel. Megköszönte azok munkáját, akik az elmúlt időszakban segítséget nyújtottak a vízellátásban, majd sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a meghívott kormánytagok nem jelentek meg, a kormánypárti képviselők pedig késve érkeztek.
Felszólalásában világossá tette: a települések vezetői nem politikai vitákra kíváncsiak, hanem arra, mikor jutnak végre megoldáshoz az érintett közösségek.
„Nekünk mindegy, milyen színű póló van rajtuk, piros vagy zöld, nekünk az lenne a fontos, hogy vízvezeték jusson a településeinkre” – fogalmazott Lőkös.
A történteknek van egy, a vízügyi problémán túlmutató vetülete is
A dél-szlovákiai magyar települések érdekeinek érvényesítése különösen nehéz olyan parlamenti helyzetben, amelyben nincs önálló magyar politikai érdekképviselet. Ilyen körülmények között a helyi közösségek vezetőire még nagyobb felelősség hárul. Nekik kell tolmácsolniuk a problémákat a döntéshozóknak, és újra meg újra hallatniuk kell a hangjukat.
A pozsonyi jelenlét ezért nem csupán egy bizottsági ülésen való részvétel volt, hanem kiállás azokért, akiknek a mindennapjait a vízhiány nehezíti meg. Erről szól a Magyar Szövetség ez ügyben indított petíciója is.
Mit ér a 38 új kút? A szakember szerint a víz megtalálása csak az első lépés
A politikai és önkormányzati egyeztetések mellett érdemes azt is megvizsgálni, hogy műszaki szempontból milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.
Agócs Tamást, a Gömörben kutak tisztításával foglalkozó szakembert arról kérdeztük, mit jelenthet a gyakorlatban az ígért 38 új kút fúrásának terve, és milyen megoldások vezethetnek tartós eredményre.
Tapasztalatai szerint a meglévő kutak tisztítása sok esetben valóban segíthet. Az évek során felhalmozódott iszap, homok és egyéb lerakódások ugyanis eltömíthetik a víz útját, így a tisztítás után javulhat a kút vízhozama.
Ugyanakkor fontos különbséget tenni a lerakódások miatt csökkent vízhozam és a tényleges vízhiány között.
Fotó: HE/Felvidék.ma
A szakember rámutatott: a környék számos kútja elsősorban a csapadékból, az esőből és a hóolvadásból táplálkozó felszín közeli vízkészletekre támaszkodik. Ha tartósan kevés a csapadék, ezeknek a kutaknak a vízszintje is csökken. A tisztítás tehát önmagában nem képes pótolni a hiányzó vízkészletet.
Véleménye szerint, ha a száraz időszakok a következő években is folytatódnak, számos jelenlegi kút használhatatlanná válhat.
Nem elég kutakat fúrni, megfelelő vízadó rétegeket kell találni
A tervezett 38 új kút kapcsán a szakember úgy látja, hogy a valódi megoldást a megfelelő föld alatti vízkészletek feltárása jelenthetné.
Elmondása szerint a térségben is lehetnek olyan jelentősebb felszín alatti vízadó rétegek, amelyek nagyobb mennyiségű és tartósabb vízellátást biztosíthatnának. Ehhez azonban alapos geológiai és hidrogeológiai vizsgálatokra van szükség.
A szakember hangsúlyozta, hogy nem geológus, ezért a föld alatti vízkészletek feltérképezését illetően nem kíván szakmai következtetéseket levonni. Gyakorlati tapasztalatai alapján azonban úgy véli, érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a mélyebb vízadó rétegek felkutatására.
A térségben ismer olyan fúrt kutakat, amelyekből hosszabb ideje folyamatosan érkezik a víz. Ezek példája is azt mutatja, hogy megfelelő helyen végzett kutatással jelentős vízkészletek tárhatók fel.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kútfúrás önmagában nem garantálja a sikert. A vízhozamra sok esetben még garanciát sem vállalnak a kivitelezők. Éppen ezért fontos lenne, hogy a kutatások megfelelő műszerekkel és szakmai háttérrel történjenek, és ne pusztán a fúrások számának növelése legyen a cél.
A víz minősége szintén meghatározó.
A térség földtani adottságai miatt egyes kutak vizében magasabb lehet a vastartalom, ami hosszabb távon a vezetékeket, a csaptelepeket és a háztartási berendezéseket is károsíthatja. Az általunk megfigyelt kúton – amit éppen most tisztítanak a szakemberek – is jól láthatóak ennek a jelei.
Jellemző erre a vidékre a nitritek és nitrátok jelenléte a vizekben. A megfelelő vízforrás megtalálása mellett tehát annak összetételét is alaposan meg kell vizsgálni.
Fotó: HE/Felvidék.ma
A víz megtartása legalább olyan fontos, mint a víz megtalálása
A szakember szerint a hosszú távú megoldás nem kizárólag új kutak létesítésében keresendő. A vízgazdálkodás szemléletén is változtatni kellene.
Úgy véli, a csapadékból származó vizet a lehető legnagyobb mértékben helyben kellene megtartani, nem pedig hagyni, hogy rövid idő alatt elfolyjon a folyók irányába. Ennek érdekében több vízvisszatartó megoldásra, kisebb tavakra, tározókra és a természetes víztartó területek megőrzésére lenne szükség.
Példaként a Sajó menti kavicsos területeket említette, amelyek jelentős víztározó képességgel rendelkezhetnek. A természetes vízmegtartó rendszerek szerepe különösen felértékelődhet a csapadékszegény időszakokban.
A kutak tisztítása és fúrása mellett tehát a víz helyben tartása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme is fontos része lehet a megoldásnak.
A víznek a házakba is el kell jutnia
A további fontos kérdésről sem szabad megfeledkezni: még ha sikerül is megfelelő vízforrásokat találni, a vizet el kell juttatni a településekre és a háztartásokba.
Nem elegendő néhány új kutat fúrni, amelyekhez a lakosságnak kannákkal kellene járnia. Ki kell építeni a szükséges infrastruktúrát, a víztárolókat és a településeket összekötő vezetékeket is.
A korábbi vízellátó rendszerekben például magasabban fekvő pontokon kialakított, több ezer literes tárolók biztosították a víz összegyűjtését és továbbítását. Ezeket mára mind felszámolták.
Ma ez már jóval összetettebb és költségesebb beruházás, amelyhez összehangolt tervezésre, megfelelő finanszírozásra és hosszú távú állami szerepvállalásra van szükség.
HE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
