Regős Bendegúz jól ismert története új köntösben, gömöri tájszólással és remek színészi alakításokkal elevenedett meg Csízben. Az Indul a bakterház című előadást, igazi színházi élményt és önfeledt nevetést a kassai Thália Színház hozta el a gömöri közönségnek.
Žitňár Csaba, a Csemadok Csízi Alapszervezetének alelnöke köszöntőjében külön méltatta a társulat és a közreműködő művészek munkáját. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen jelentős kulturális esemény, hogy tájelőadás valósuljon meg vidéken, nem valósulhatna meg a támogatók, szponzorok és segítők közreműködése nélkül.
Így külön köszönetet mondott a támogatóknak, akik anyagi segítségükkel hozzájárultak a produkció megvalósításához.
Az eseményt első sorban a KultMinor – a Kisebbségi Kulturális Alap támogatta.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A színdarab története jól ismert a magyar közönség előtt, ám az Indul a bakterház ezúttal új színt kapott: a rendező és a társulat Gömör vidékének világába helyezte át a népszerű történetet, ezért is volt különleges alkalom, hogy gömörieknek adhatták elő a darabot.
A különleges hangulatú színpadi előadásban a szereplők palóc és más tájnyelvi fordulatokkal idézték meg a falusi élet, a vasútállomás és a különös figurák világát.
A történet főhőse, Regős Bendegúz, a csavaros eszű, minden csínyre kapható tanyasi kisfiú, aki szolgálatba szegődik egy Isten háta mögötti bakterházba. A magányos vasútállomás azonban hamarosan sajátos világának középpontjává válik. Bendegúz számára itt minden megtörténhet. A hétköznapok mesévé változnak, az idő másképpen telik, a körülötte élő emberek pedig szinte mesehősökké alakulnak.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A legkisebb szegénylegény szerepében Bendegúz veszi fel a harcot a körülötte lévő igazságtalanságokkal. Eszénél és pimaszságánál talán csak az igazságérzete nagyobb.
A lusta bakter az élhetetlen öreg királyt idézi, a banya a hétfejű sárkány és a gonosz mostoha alakját egyesíti, de feltűnik a tündérszép menyasszony, a furfangos csodadoktor és számos pénzéhes, fukar, ügyeskedő figura is.
Az előadás a népi történetek jellegzetes elemeiből építkezik. Lakoma és lakodalom, betegség és csodás gyógyulás, kísértetjárás, valamint a jó és a rossz örök párharca színesíti a cselekményt. Mindez sajátos humorral, könnyed iróniával és sok-sok nevettető helyzettel párosul.
A produkció szereplőgárdája is hozzájárult a történet sikeréhez.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Regős Bendegúz szerepében Gajdos Krisztián m.v. lépett színpadra, a baktert Ollé Erik alakította, Toppancs Mihályt, a Patást pedig Bocsárszky Attila formálta meg, akinek tökéletes palóc kiejtése volt mindenféle erőlködés nélkül. A Banyát Kövesdi Szabó Mária m.v., Talpas Rozáliát Nagy Kornélia játszotta.
A további szerepekben Nádasdi Péter (Buga Józsi, a piócás ember), Madarász Máté (Csendőr I., Báb I.), Klinga Péter m.v. (Csendőr II., Báb II.), Richtárcsik Mihály m.v. (Kereskedő), Szabadi Emőke (Rozi anyja) és Illés Oszkár (Rozi apja) szórakoztatta a közönséget.
Az előadást Megyeri Zoltán rendezte, bemutatójára két éve, 2024. október 10-én került sor. A színpadi világ megteremtésében Forgács Miklós dramaturg munkája játszott fontos szerepet. A történet sajátos ritmusa és humora elevenedett meg a közönség előtt.
A csízi előadás létrejöttének hátteréről Homonnai László, a Csemadok Csízi Alapszervezetének elnökétől megtudtuk, szervezetük fontos feladatának tartja, hogy szórakoztató kulturális programokat biztosítson Csíz lakosai, valamint a település környékén élő magyar nemzeti kisebbség számára.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
2021-től hagyományosan pályáznak a Kisebbségi Kulturális Alaphoz. A közönség körében elsősorban a zenés műfajok és a vígjátékok örvendenek nagy népszerűségnek, ezért a szervezők a kassai Thália Színházat keresték meg, amely a régióban nagy elismertségnek örvend, gazdag repertoárjával pedig széles közönségréteg igényeinek képes megfelelni.
Homonnai László a Felvidék.ma-nak hangsúlyozta: a projekt a nemzeti kisebbségek kulturális értékeinek terjesztését, valamint a magyar közösség kulturális életének gazdagítását szolgálja. Különösen fontosnak tartják, hogy a fiatalabb generáció tagjai is bekapcsolódjanak a közösség kulturális életébe, és anyanyelvükön szerezhessenek maradandó kulturális élményeket.
Az Indul a bakterház csízi előadása nemcsak a humor és a színház szeretetét hozta közelebb a közönséghez, hanem közösen élhettük meg, milyen fontos szerepet töltenek be az ilyen rendezvények a magyar közösség anyanyelvi kultúrájának megőrzésében és továbbadásában. Már alig várjuk a következő alkalmat.
HE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
