Az e-rollerrel balesetet szenvedők száma 10 százalékkal emelkedett idén 2025-höz képeset, és a 14 éven aluliak aránya a tavalyi időszakhoz képest megduplázódott a Baleseti Intézet adatai szerint.
A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ közölte: a kulcscsont-, boka-, alkar- és csuklótáji törés szakorvosi ellátást igényel, az e-rollerezők közt, kátyúkon vagy útpadkán való elakadás miatt gyakran előfordul arc- és koponyasérülés is. A végtagsérülések általában jól gyógyíthatók, az arcsérülések nem mindig múlnak el nyom nélkül, de a legveszélyesebb a koponyát ért sérülés, melynek maradandó, súlyos akár fogyatékosságot vagy halált okozó következményei is lehetnek.
A baleseti központ idegsebészeti munkacsoportja tavaly publikált kutatásában azt vizsgálta, milyen sérüléseket szenvednek kerékpárosok, elektromos rolleresek és hagyományos rolleresek. A vizsgált időszak alatt 1938 eset közül 1378 kerékpárral, 370 elektromos rollerrel, és 190 mechanikus rollerrel szenvedtek balesetet.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az e-rolleres sérülések erősen kapcsolódtak az alkoholfogyasztáshoz. Az elektromos rolleresek több mint negyede ivott a baleset előtt, míg a biciklivel balesetet szenvedettek kevesebb mint 5 százaléka állt alkoholos befolyásoltság alatt – írták.
Magyar Péter miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy a kormány módosítja és szigorítja a KRESZ-t, hogy érdemben csökkenjen a rolleres balesetek száma. A kormány javaslata szerint a motoros roller külön járműkategória lesz a KRESZ-ben és speciális szabályok vonatkoznak majd rá. A rendeletet a kihirdetés előtt még egyszer társadalmi vitára bocsátják.
A kormany.hu-n megkezdődött a társadalmi egyeztetés az elektromos rollerek szabályozásának jogszabálytervezetéről, a kormány november 5-ig várja a véleményeket.
A rollerek használatára eddig nem vonatkozott közlekedési szabály, ezen változtat a KRESZ tervezett kibővítése.
A Bethesda Gyermekkórház legutóbbi közlése szerint idén március és szeptember között 202 gyermeket kellett ellátni elektromos rollerrel összefüggő baleset miatt; egy-egy ügyeletben 5-6 gyermek is érkezett e-rollerezés közben elszenvedett komoly sérülésekkel, minden ötödik eset fejsérülés volt, 11 gyerek állapota súlyos vagy életveszélyes volt.
Az e-roller használatból származó sérülések skálája széles: a kisebb bőr- és lágyrészsérülésektől a tompa légúti, mellkasi és hasi sérülésekig terjed, és ezzel együtt nő a súlyos, műtétet igénylő balesetek száma is, a fiatalok jóval nagyobb arányban szenvednek zúzódást, csonttörést, mint a felnőttek, gyakori az arc- és fejsérülés, amely a sisakhasználat hiányát jelzi, de előfordult már olyan kiskorú beteg is, aki az egyik veséjét vesztette el.
Becslések szerint csak a budapesti ellátásban havonta mintegy 150 gyermeket kezelnek hasonló balesetek miatt – írták.
Összegzésük szerint a sérülések legnagyobb része a felső végtagokat (32 százalék) érinti: gyakoriak az alkar- és orsócsonttörések, könyökzúzódások, vállsérülések. Minden ötödik esetben fejsérülés történt, például agyrázkódás vagy koponyazúzódás. Az alsó végtagon bokarándulások, térdsérülések, lábszártörések fordultak elő, és több gyermek érkezett arc- vagy torzósérülésekkel is.
Az esetek 5,5 százaléka műtéti beavatkozást igényelt, és a triázsadatok szerint a többség közepesen vagy enyhén súlyos volt, de minden huszadik gyermek állapota súlyos vagy életveszélyes.
A Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, a Magyar Közút Zrt., a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Széchenyi Egyetem szakértőinek a témában szeptemberben publikált tanulmánya egyebek között rámutatott:
a mikromobilitás már nem csupán divatos közlekedési alternatíva, hanem egy összetett szakmai, jogi és infrastrukturális kihívás is.
A tanulmány szerint 2024. január 1. és 2026. május 31. között a balesetekben a mikromobilitási eszközök érintettsége folyamatosan növekedett; a 2024-es 5,7 százalékról 2026. májusig 10,2 százalékra. A sérültek száma is emelkedett, 2024-ben 784 ember, 2025-ben 1174-en, és az idei év májusig 543 ember sérült meg ilyen balesetekben.
Az elemzés rámutatott arra, hogy a vizsgált időszakban a mikromobilitási eszközök használói által okozott személysérüléses balesetek mintegy 90 százaléka négy fő baleseti okra vezethető vissza, ezek közül a motoros rollerek esetében ez egyértelműen a sebesség nem megfelelő megválasztása volt.
A sérültek korcsoporti vizsgálatánál az elektromos rásegítésű kerékpárok esetében elsősorban a felnőtt és idősebb korosztály érintettsége volt a jellemző, a motoros rollereknél egyértelműen a 11-18 éves korosztály dominál. Az ilyen eszközökkel balesetet okozók megoszlásában is hasonló az arány, bár a motoros rollerek esetében az életkor tolódik a 15-18 éves korosztály felé.
A tanulmány kitért arra, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett az ilyen eszközök száma, becslések szerint több mint 100-120 ezer darab elektromos roller van birtokban, azonban ezek használati intenzitása nem ismert.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben 367 motorosroller-baleset történt, 2025-ben már 635, és idén júliusig bezárólag is már 537.
Egy EU-s irányelv alapján 2024. május 17-től a jogszabályban meghatározott jellemzőjű mikromobilitási eszközökre is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni a több, mint 25 kilogramm tömeg és több, mint 14 kilométeres (legnagyobb) tervezési sebesség vagy legfeljebb 25 kilogramm tömeg és nagyobb, mint 25 kilométeres (legnagyobb) tervezési sebesség esetén.
Október elején Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azt közölte, hogy több mint háromszázezren töltötték ki a kormány honlapján közzétett közlekedésbiztonsági kérdőívet, amelynek részeként 94 százalékos támogatása volt a rollerekkel összefüggő minél sürgősebb fellépésnek.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
