Farkas András nyugdíjszakértő elmondta az InfoRádió Aréna című műsorában: az eddig bejelentett nyugdíjváltozások nagyon fontosak, de nem reformerejűek, hanem az eddigi rendszer szerinti juttatások, amik segíteni akarnak a legszegényebbekkel szembeni igazságtalanság feloldásával. A „nyugdíjguru” nemzetközi példákat mondott, hogy működnek máshol a korkedvezményes nyugdíjak.
Farkas András, a „nyugdíjguru” azt tanácsolta azoknak a nőknek, akik megtehetik, hogy éljenek a „Nők 40” lehetőségével, és ha van rá mód, dolgozzanak mellette tovább, mert így sokkal jobban járnak, mintha „kivárnák” az öregségi nyugdíjkorhatárt, mivel jó lesz a jövő évi valorizációs érték.
Az InfoRádió felvetésére, miszerint rendre fölvetődik a „Férfiak 40” program is, és mi most ezzel a helyzet, úgy vélekedett: ugyan a téma nem került le a napirendről, de a jövő évi költségvetésben nincs nyoma, nyilván azért, mert ha meg is akarják valósítani, ez nagyon hosszú előkészítést igényel.
Mint fogalmazott:
„a Nők 40 nem ördögtől való gondolat, de a Férfiak 40 az már ördögtől való. Azért, mert már a Nők 40 is folyamatosan a határokat feszegeti”.
Mint kifejtette: „eleve a Nők 40-nek is Nők 43-nak kellene lennie, mert amikor bevezették, 2011-ben, akkor 62 év volt a nyugdíjkorhatár. Azóta ez fölment 65 évre, de ez a 3 éves nyugdíjkorhatár növekedés nem tükröződik a jogosító idő követelményében. Tehát az maradt 40 év az elmúlt 15 évben, nem emelkedett föl se 41-re, se 42-re, hiszen ez a program címe is, hogy Nők 40, ami nagyon jól hangzik. Ez egy politikai döntés, amit lehet támogatni filozófiai szempontból is, hiszen a nők javára mindenképpen kell egy pozitív diszkrimináció a nyugdíjrendszerben a szülés, gyermeknevelés, a láthatatlan otthoni munka meg ezer dolog miatt” – mondta.
A Férfiak 40-et egyébként meg lehetne oldani úgy, hogy ne legyen se idegen test a rendszerben, és ne tegye tönkre a finanszírozást. Ezt mindenhol úgy oldják meg, hogy a korhatár előtt igénybe vehető nyugdíjakat levonás terheli. Egy büntető levonás, egy málusz, ami jellemzően annyiszor 5 százalék, ahány évvel korábban veszem igénybe a nyugdíjat. Jellemzően 62 év, pontosabban 3 évvel a korhatár betöltése előtt engedik a rendszerekbe.
A férfiak nagyon boldogok lennének, hogy 62 éves kortól elmennének nyugdíjba, még akkor is, ha így mondjuk 14-15 százalékkal kisebb lenne a nyugdíjuk életük végéig
– fogalmazott, hozzátéve: nagyon sok embernek ez óriási könnyebbséget és megoldást jelenthetne az életében. „De akkor viszont a nők kedvezményes nyugdíjához is hozzá kéne nyúlni, mert nem lehetne úgy adni nők kedvezményes nyugdíjat, hogy ott meg semmilyen levonást ne érvényesítsenek. A biztosítás matematikai egyensúly, azt mindenképpen meg kell teremteni, de nyilván lehet úgy érvényesíteni a pozitív diszkriminációt a nők javára, hogy az ő nyugdíjukat mondjuk annyiszor 1-2 százalék levonást terhelné csak, ahány évvel korábban mennek el, a férfiaknál meg annyiszor 4-5-6 százalék terhelné – mondta Farkas András.
Régen a kedvezményes nyugdíjakat úgy oldották meg, hogy mondjuk a korkedvezménynél a munkáltató előre megfizette azt, hogy ő korábban megy el. Tehát a bevételek nem csökkentek emiatt. Így viszont, ha most ezt bevezetnénk, meg kéne küzdeni a munkáltatókkal, meg kéne küzdeni a hölgyekkel, akik azt mondják, hogy de hát nekik eddig járt nulla levonással az öregségi nyugdí – tehát politikailag ez egy abszolút macerás dolog, de van rá megoldás, a nyugati megoldások működnek, és így működik a lengyel, a cseh, és a szlovák megoldás is. Ezeket lehet tanulmányozni, és tilos kapkodni. Tehát nem lehet politikai üzenetekkel megoldani, hogy „gyerekek, holnaptól férfiak negyven van, és igyunk rá három pálinkát!”.
Minden nyugdíjreform hosszabb előkészítést igényel, és a mostani intézkedések nem reformerejű intézkedések, hanem a szegény nyugdíjasok javára szolgáló, illetve a nyugdíjrendszer eddigi működését fenntartani kívánó intézkedések, de semmilyen érdemi változást ez még nem jelent a nyugdíjrendszer működésében
– mondta a szakértő.
Korábban volt egy ötéves különbség a nyugdíjkorhatár esetében is a nők és a férfiak között, de ez már egységesen 65 év lett. „Erre a férfiak azt mondják, hogy igen, de mi rövidebb ideig élünk, ami részben igaz, 65 éves korban a várható további élettartam Magyarországon a nők javára négy évvel hosszabb. Születéskor viszont sokkal, ott majdnem nyolc évvel hosszabb. Tehát látszik, hogy ahogy öregszünk, azért összeérnek ezek a várható élettartalmak, de az biztos, hogy az egy jogos érv a férfiak részéről, hogy ők rövidebb ideig élnek, és mégiscsak később, vagyis 65 éves korban mehetnek nyugdíjba, korábban egyáltalán nem” – tette hozzá a „nyugdíjguru.
2011-ben szűntek meg a korhatár előtti korkedvezményes, korengedményes és mindenféle egyéb ilyen nyugdíjak, amiknek volt persze indokoltságuk, de a valódi indokoltságuk csak annyi volt, hogy spóroljanak a nyugdíjkasszán”.
Ezek a korkedvezményes nyugdíjak már bizonyos foglalkozási körökben sincsenek meg, ami a megfogalmazása szerint „azért disznóság, mert
a korkedvezményt megfizette a munkáltató, hiszen volt egy külön korkedvezmény-biztosítási járulék, amit a munkáltató fizetett.
Ha valaki olyan munkahelyen dolgozott, amire kiterjedt a korkedvezmény, radiológiai sugárzásos környezetben, mélyfúrásos környezetben, bányákban, közlekedésben, és a fegyveres erőknél a hivatásos állomány tagjaira is kiterjedt, ez egy az egyben megszűnt. 2014 óta nem lehet már ilyen korkedvezményes jogosító időt szerezni, és ez egy óriási hibája a magyar nyugdíjrendszernek, hiszen mindenhol van, kivéve nálunk, mert mindenhol elismerik azt, hogyha valaki az egészségét különösen fenyegető környezetben dolgozik, az megérdemli azt, hogy korábban nyugdíjba mehessen” – vélekedik a szakértő.
Franciaországban például a pilóták 52 évesen mehetnek el nyugdíjba, és ha ezen megpróbálnak szigorítani, akkor föllángol egész Franciaország. Nálunk meg zokszó nélkül tudomásul vette az érintettek közössége, pedig ezt abszolút rendezni kéne – fogalmazott.
Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően. Úgy véli: sokkal nagyobb hangsúlyt kap az új nyugdíjrendszerben a szolidaritás elve. A „nyugdíjguru” az InfoRádió Aréna című műsorában azt is mondta, hogy jövőre várhatóan 9 százalék lesz a valorizációs szorzó, ami nagyon jó hír a nyugdíjba menőknek, és hogy a kisnyugdíjasok többsége azért kap kevés nyugdíjat, mert régen állapították meg a nyugdíját, ami elértéktelenedett azáltal, hogy évről évre csak az inflációval emelték az elmúlt években ezt a járandóságot.
Farkas András az Aréna című műsorban arról is beszélt, hogy jövőre várhatóan 9 százalék lesz a valorizációs szorzó, ami kedvező a 2027-ben nyugdíjba vonulóknak. A „nyugdíjguru” azt tanácsolta a nőknek, hogy ha lehet, a munka mellett vegyék igénybe a „nők 40” néven ismert kedvezményes öregségi nyugdíjat, mert így jobban járnak, mint ha később mennének nyugdíjba.
Az interjút Kocsonya Zoltán készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
