November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében.
Azt írták: mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a katolikus híveknek előírás a szentmisén való részvétel.
Kitértek arra: a keleti egyházban már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be az ünnep, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel – olvasható a közleményben.
III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.
IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.
Mindenszentek ünnepén a szentmisében elhangzó könyörgéssel a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a „diadalmas egyháznak” a közbenjárását kéri a földön élőket egybefogó, „küzdő egyház” – tették hozzá.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
