Öltözz népviseletbe

Öltözz népviseletbe

Különleges népviselet-bemutatóval egybekötött kiadványbemutatóra került sor október 30-án a lévai Astrum Laus Szálloda konferenciatermében. Az eseményen felvonultatták a járás jellegzetes népviseleteit, emellett újraalkották Léva hagyományos városi viseletét is.

Mint a kétnyelvű rendezvényen elhangzott: „képzeletbeli utazást teszünk ma este abba a száz évvel ezelőtti világba, amikor az öltözet nem csupán a mindennapok részlete volt, hanem egy közösség hagyományait és értékeit is magában hordozta.”

Zsemleri viselet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A rendezvény nem egyszerű viseletbemutató volt, hanem találkozási lehetőség a múlttal, tisztelgés elődeink előtt, egyben üzenet a jövő nemzedékeinek.

Péntek este megelevenedett az ország legnagyobb járásának népviseleti gazdagsága és sokszínű világa.

Mint elhangzott, a mai Lévai járás három történelmi vármegye – Hont, Bars és Esztergom – találkozásánál fekvő, rendkívül gazdag kulturális térség. Lakosai egykoron főként mezőgazdasággal, haszonállatok tenyésztésével és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, a városokban pedig jelentős kézműipar működött. Az itt élő magyar, szlovák, német, zsidó és roma lakosság évszázadokon át formálta a vidék arculatát – fogalmaztak a rövid történelmi áttekintésben.

Palásti férfi népviselet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az est folyamán a zsemberi, az Ipoly menti palóc, az Alsó-Garam menti, a garamkovácsi, a csilejkár és a bakabányai viselettel ismerkedhettek meg a jelenlévők.

Külön helyet kapott a bemutatón a mára sajnos eltűnt Mohi település népviselete, a fekete ruhás menyasszony öltözete. Az est végén Léva hagyományos városi viseletét is bemutatták.

Az egyes régiók népviseleteit részben hagyományőrzők mutatták be, de számos olyan magánszemély is akadt, aki vállalta, hogy magára ölti valamelyik tájegység hagyományos öltözetét. A legtöbb viseletnek a női és a férfiváltozatát is felvonultatták.

Mennyasszonyi ruha Mohiból (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A zsemberi népviselet az egykori Hont vármegye északnyugati szegletében terjedt el. A viseletet egyaránt hordták a katolikus és az evangélikus lakosok.

Az Ipoly menti palóc népviseletet a palásti öltözet képviselte a bemutatón. Az Alsó-Garam mente egyszerű viselete elsősorban a református magyar közösség tagjaira volt jellemző.

Alsó-Garam mente népviselete (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Különleges viseletként jelent meg a Mohi magyar református község menyasszonyi öltözete. A települést az atomerőmű építése miatt az 1980-as években kitelepítették, majd ledózerolták. A mohi menyasszonyok még a 20. század harmincas éveiben is sötét színű esküvői ruhában léptek az oltár elé.

 Ez az öltözet nem csupán a régi időket eleveníti fel, hanem tiszteleg egy ma már nem létező település kulturális öröksége előtt

Hírdetés

– jegyezték meg az eseményen.

Férfi viselet Alsó-Garam mentéről (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A garamkovácsi hagyományos viselet a Lévától északra fekvő településekre volt jellemző. A katolikus vallású községek női népviseletének jellegzetes darabjai közé tartoztak a rezgős, avagy libegős főkötők.

Garamkovácsi női viselet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A járás egyedi népviseleti örökségének részét képezi a tizenegy település hagyományos öltözete, amelyeket csilejkár falvaknak is neveznek. Ezt a népviseletet a gazdag díszítés, az élénk színek és a jellegzetes szokásrend teszi különlegessé.

Jellegzetes ismertetőjegye a férjes asszonyok feltűnő, szarvszerű fejkötője.

Bakabánya, az egykori Hont vármegyei szabad királyi város népviselete inkább a polgári öltözetre emlékeztet.

Csilejkárok hagyományos viselete (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Több mint száz év után elevenedett meg a közönség előtt Léva városának hagyományos viselete. Újjáélesztése több hónapnyi kutatómunka, tervezés, varrás és rendkívüli precizitást igénylő előkészületek eredménye – fogalmaztak a bemutatón.

A lévai polgári viselet formájáról szóló legrégebbi hiteles adatok a 18. század utolsó harmadából származnak. Kialakulására nagy hatással voltak a magyar nemesség viseleti szokásai.

A nemesi környezetből azokat a ruhadarabokat vették át, amelyek társadalmi helyzetüket és rangjukat hangsúlyozták – szögezték le. Ugyanakkor a korábbi hagyományos viselet néhány darabját is megtartották. Így alakult ki a 19. század közepére a lévai polgárok jellegzetes, díszes és dekoratív öltözete.

Csilejkár férfi viselet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A lévai viselet újraalkotása Vincze Lászlóhoz, a Nyitrai Levéltár lévai fiókjának munkatársához, valamint David Hudec néprajzi szakemberhez kötődik. Mint Vincze László elmondta, egy régi fényképből indultak ki, amelyre egy Bars vármegyét bemutató monográfiában bukkantak rá. A ruházat elkészítését levéltári kutatás is megelőzte.

A levéltáros rámutatott, hogy egykoron a hagyatékok fontos részét képezték a ruházati tárgyak, a végrendeletekben pedig a viseleteket és azok kiegészítőit is felsorolták. A ruhadarabok nagy értéket képviseltek – húzta alá Vincze László.

Bakabányai polgári viselet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Ezt követően készítették el a polgári öltözetet. A hiteles másolat megalkotása érdekében a részletekre is különös figyelmet fordítottak. A filigrán kiegészítőket, a gombokat és a brosstűket például ötvösművész készítette el. Az újjáalkotott polgári viseletet először a pénteki eseményen mutatták be a nagyközönségnek.

A járás népviseletei egy játékos, ugyanakkor értékőrző kiadványban is megelevenednek. Az Öltözz népviseletbe című kivágófüzet a már említett régiók hagyományos öltözeteit gyűjti csokorba.

A háromnyelvű – szlovák, magyar és angol – kiadvány rövid ismertetőket közöl az egyes tájegységekről. Külön helyet kapott benne a mohi esküvői viselet és Léva hagyományos városi öltözete is.

Bakabányai polgári viselet,Vincze László (b1), David Hudec (b3.) (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A szálloda konferenciatermében libazsírral keresztelték meg az új kiadványt. A kötet szerzője Vincze László és David Hudec, illusztrátora pedig Andrea Harmady.

A kiadvány és a lévai városi viselet újraalkotása Léva városa, valamint a Nyitra Megyei Önkormányzat támogatásával valósult meg.

Pásztor Péter/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »