A munkavállalók fele legfeljebb napi 30 percet utazik a munkahelyére, és mindössze 8 százalékuk hajlandó 50 kilométernél messzebbre ingázni – derült ki az Ipsos ügynökség felméréséből, melyet a 365.invest alapkezelő társaság megbízásából készített. A hosszabb ingázást elsősorban a nők, illetve a diplomások utasítják el. A felmérés szerint a nagyobb munkaerő-mobilitás kulcsa az államilag támogatott bérlakásprogram és a megfizethető lakhatás.
A felmérés szerint a munkavállalók fele legfeljebb 30 percet utazik a munkahelyére, 21 százalékuk 31 és 60 perc közötti időt tölt ingázással, tizedük pedig több mint egy órát. A megkérdezettek 20 százaléka a lakóhelyén, illetve otthonról dolgozik. 41 százalékuk maximum tíz kilométerre, 42 százalékuk pedig legfeljebb 50 kilométerre lenne hajlandó ingázni, messzebbre már csak a munkavállalók 8 százaléka.
„A munkahely kiválasztásánál nemcsak a fizetés vagy a beosztás a döntő, hanem a távolság is. A többség ugyan hajlandó ingázni, de pontosan meghúzza a határokat. A napi utazás ugyanis nemcsak pénzbe kerül, hanem rengeteg időt vesz el a családtól vagy a pihenéstől” – nyilatkozta Radko Rozum, a 365.invest termék- és értékesítési igazgatója. Szemléltetésképpen: ha valaki naponta egy órát utazik munkába és egyet vissza, az havonta több mint 40 óra. Vagyis egy teljes munkahétnek megfelelő időt tölt el csak az utazással”
– tette hozzá.
A felmérés szerint a nem és az iskolai végzettség alapvetően meghatározza, ki mekkora távolságra hajlandó ingázni. 50 kilométernél hosszabb távra jóval több férfi, mint nő. 100 kilométerig terjedő távolságig a férfiak 7%-a, a nők 1,5%-a, míg 100 kilométer felett a férfiak 5%-a, a nőknek pedig kevesebb mint 3%-a vállalja az utazást.
Az iskolai végzettséget nézve az alapfokú végzettségűeknél van kisebb kiugrás az adatokban: 11%-uk hajlandó ingázni 100 kilométernél messzebbre. A középfokú végzettségűeknél és a diplomásoknál ez az arány mindössze 3%.
Rozum szerint a felmérés azt mutatja, hogy a lakosság továbbra sem hajlandó túl messzire ingázni, és nincs hozzászokva ahhoz sem, hogy a munka miatt költözzön.
„Kiutat az államilag támogatott bérlakások építése jelenthet, mivel a megfizethető lakhatás kiemelten fontos. A többség, 90% az államtól vár fejlesztéseket ezen a területen. Ha tehát támogatni akarják a vidéki foglalkoztatottságot, nem elég munkahelyeket teremteni, ugyanilyen fontos a közlekedés és a lakáskérdés”
– tette hozzá.
TASR/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
