Az Országos Lelkipásztori Intézet október 26–28. között rendezi meg Esztergomban, a Szent Adalbert Központban az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napokat, melynek témája idén az identitásmentés volt Isten tudja, ki vagyok. És én? Identitásmentés: kérdések és válaszok címmel. A rendezvény első napjára látogattunk el.
Majdnem háromszázan vesznek részt a háromnapos lelkipásztori-teológiai napokon Esztergomban; hamar megtelt a hatalmas előadóterem a Szent Adalbert Központban. Az érdeklődők között nagy számban vannak papok, szerzetesek, szerzetesnővérek, görög- és római katolikusok, állandó diakónusok, hitoktatók, akik szinte minden egyházmegyéből és még határon túlról is érkeztek a lelkipásztori szolgálatukat segítő rendezvényre.
Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója köszöntötte hétfő reggel a megjelenteket. A választott témával kapcsolatosan elmondta: változó világban élünk, melyben a mindenki által elfogadott normák sokak számára meghaladottá váltak. Isten az Ő képmására teremtette az embert, férfinak és nőnek teremtette, aminek igazságát az elmúlt évtizedekben megkérdőjelezték. Mint mondta, mindenkinek van egy burka, amiben él. Hogyha ebből a burokból kijövünk, rácsodálkozunk arra a világra, ami kialakult körülöttünk, és ami erőszakosan próbál belépni a mi környezetünkbe is.
Az identitással kapcsolatban megfogalmazta, hogy számára az a nem, a vallás és a nemzeti hovatartozás megjelöléséből fakad. Hangsúlyozta:
Az vagy, amilyennek Isten lát téged, megálmodott, akart – kezdte Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az előadását. Mint mondta, a végtelen szeretet tükrében tudjuk megpillantani magunkat, a te által leszünk énné. Ez megjelenik az édesanya és kisgyermek viszonyában, a házasságban, szeretetkapcsolatokban és az istenkapcsolatban is. Bibliai történeteket sorolt, melyben ez megmutatkozik: Ábrahám és Isten, Mózes és Isten, Gedeon és az angyal találkozását, valamint az első tanítványok kiválasztását. Isten az, aki nevet ad, elhív, látja bennünk azt, amire meghívott.
A püspök hangsúlyozta, mint ahogy
Rámutatott a teremtés, a természet harmóniája és az erkölcsi törvények összefüggésére. A Teremtés könyvében tízszer fordul elő: „és Isten szólt”, ami alapján a zsidó vallás úgy tartja, Isten tíz igével alkotta a világot. Ez a tíz ige ugyanaz, mint a tízparancs. A teremtés az erkölccsel össze van kapcsolva: a teremtés rendje ugyanaz, mint az erkölcs rendje, ez utóbbi nem később kieszelt tudomány. Az emberi világba bele van írva a gyönyörű isteni rend. János evangéliumának első szavai rámutatnak, hogy maga Jézus az Ige, mely kezdetben volt, ha tehát meg akarom érteni a világot, Jézusra kell tekinteni. „Annak az Istennek vagyunk a képmásai, aki végtelenül egyszerű, oda akarja adni magát. Az ember szeretetre születik, Isten a testünkbe írja ezt a törvényt” – fogalmazott a püspök.
A továbbiakban kifejtette II. János Pál pápának a test teológiája tanítását. A szent pápa megfogalmazta, hogy a testi egyesülést Isten összeköti az életek teljes átadásával, amelyből szintén élet fakad. A házassághoz hasonlóan a pap és szerzetes élete is egy hatalmas igen, és a pap életéből is élet fakad lelki értelemben – tette hozzá a püspök.
Ismertette a szellemtörténeti fordulatot: míg az ókorban úgy gondolták, hogy a világ objektíve megismerhető, Kant filozófiája hatására ez megváltoztatott. A felvilágosodás korának filozófusa kimondta, hogy az alany a megismerésben aktív, ezért minden megismerés szubjektív, relatív. Ebből következik, hogy nincs igazság, hanem vélemények vannak, melyek egyenlő súlyúak. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ez a nézet nem tolerálja, ha valaki az objektív igazságot ki akarja mondani. Aki ezt teszi, azt ma fundamentalistának fogják tartani, megbélyegzik azzal, hogy nem toleráns. A filozófia azonban túljutott már Kant álláspontján – tette hozzá a püspök. – Martin Heidegger a megismerő alanyt és a megismerendő tárgyat nem választja szét, hanem megállapítja, hogy az alany része az objektív valóságnak: az emberben a valóság megszólal, benne a lét beszél.
C. S. Lewis Az ember elpusztítása (más fordításban: Az emberiség felszámolása) című könyve hangsúlyozza, az ember képes felfogni Istent. Ma azonban szív nélküli embereket nevelünk, semmi sem evidens. Látható, hogy ha kilépünk az isteni rendből, a semmibe lépünk.
A püspök arra bátorított, segítsük a fiatalokat, hogy találkozzanak a valósággal, a természettel, a szenvedéssel, a sebzettséggel. Szerettessük meg velük az igazságot, tanítsuk meg őket gondolkodni, és hogy a sebzett emberi természetből a legjobbat ki tudják hozni, mint ahogyan azt a szentek is tették. „Isten adott nekünk egy arcot, de mosolyogni nekünk kell vele” – zárta beszédét.
Eberlein Éva identitáscoach Identitás-útvesztők címmel tartotta meg hétfői előadását. Mint mondta, a mai ember útjelzők rendszerében próbál célt érni, de egyre többen eltévednek.
A genderrel kapcsolatban leszögezte: fontos megkülönböztetni az ideológiát, a mozgalmat és az egyént, mert mindegyikhez más hozzáállás szükséges. Az emberrel szemben elfogadónak, irgalmasnak kell lenni, keresztényként azonban elutasítjuk az ideológiát és a mozgalmat.
Rámutatott, hogy a keresztényeket is érinti az emotivizmus, miszerint azt tartjuk igaznak, amit érzünk.
A témát sokrétűen és alaposan ismertető előadásában bemutatta a genderideológiát is, mely a biológiai nemet és a társadalmi nemet megkülönbözteti, széles spektrumot állapít meg a férfi és a nő között a nemi kifejeződés, a szexuális orientáció és a kapcsolati formák alapján. Rámutatott, hogy az összezavarodás már 13-14 éves korban jelentkezik, a fiataloknak a segítségünkre van szükségük.
Uzsalyné Pécsi Rita Az identitásfejlődés a családban kezdődik címmel tartotta meg előadását. Kiemelte, mennyire fontos három éves korig az érintés és anyával való kapcsolódáson kívül az apával való kapcsolat.
Beszélt arról, hogy a biológiai nem már a születésünk előtt, az első sejtünk létrejöttekor eldől, és az minden sejtünket meghatározza a továbbiakban. Ugyanígy a férfi és a női agy különbözősége is kialakul a születés előtt, mely megnyilvánul a látásmódban; a kommunikáció, a problémamegoldás és a stresszkezelés szintjén, de a szeretet kifejeződésében és a hit terén is.
Ezután a nemi identitás és az orientáció kialakulásáról beszélt. Másfél-két éves korra tehető az első élmény, mely a nemmel kapcsolatos. Ezután egy látens szakasz következik, amelyben érzelmi szinten tanuljuk a szerepeket minták és mesék alapján. Serdülőkorban kialakul egy úgynevezett puha identitás, ami még nem kész, majd csak 21-23 éves korban fog megszilárdulni. Ebben az időszakban a serdülő, mint mindenki más, azt erotizálja, ami benne idegen. Így tehát, ha hiányzik a férfi minta, azt fogja keresni. A célja ennek az időszaknak, hogy összhangban legyen a biológiai és a nemi identitás. Az előadó beszélt arról is, mit tehetünk azért, hogy ez kialakuljon.
Azzal kapcsolatosan, vajon van-e velünk született biológiai alapja a homoszexualitásnak, elmondta: mind a génkutatás, mind az agykutatás, a hormonkutatás és az ikerkutatás nem talált tudományos bizonyítékot genetikai eltérésre. A neveléskutató beszélt többek között az életkornak megfelelő szexuális nevelés fontosságáról, hiszen
és arról, hogy kerülni kell a korai coming outokat, hiszen egy 16 éves biszex fiatal huszonéves korára 98%-ban heteróvá válik.
Kulcs a boldog házassághoz címen Gorove László állandó diakónus és felesége, Kriszta az Egyház tanításán és tapasztalataik alapján beszéltek a házasságról. Rengeteg szempontot felvázoló előadásukban mérlegre tették a romantika és a teammunka alakulását a különböző életszakaszokban, majd a Familiaris Consortio és az Amoris Laetitia alapján számba vették, milyen nehézségekkel szembesül a házaspár, és mi segíti, hogy a házasság boldog legyen.
Papp Miklós, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola intézetvezetője, görögkatolikus pap a nem hagyományos családok pasztorális kihívásairól tartott előadást, melyben hangsúlyozta, egy összetöretés után is van tovább, Isten egy tragédia vagy válás után is hív és szeret, ő az, aki kísér. Beszélt arról, hogy fel kell mutatni a házasság eszményét, de a megtört családok esetében menteni kell a menthetőt. Nyitott, befogadó egyházképet vázolt, mely inkább hasonlít egy üstököshöz, melynek a csóvája is magához az üstököshöz tartozik. Előadásában kitért a szentségekhez járulás és az egyházi tanítóhivatal hozzáállásának változása témájára, a sebek gyógyulásának segítésére is.
Hétfőn este, Boldog Bódi Mária Magdolna ünnepén Székely János volt az esztergomi bazilikában bemutatott szentmise főcelebránsa és szónoka.
*
Az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napok további programjai is az identitás témáját járják körül. A résztvevők előadásokon hallanak a digitális tér identitásfejlődést befolyásoló hatásáról, a nemváltás orvosi és lelki kérdéseiről, az azonos neműek iránti vonzalom pasztorális megközelítésének lehetőségeiről. Az előadásokon kívül fakultációkon dolgozzák fel az időszerű témákat a résztvevők.
Fotó: Merényi Zita
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
