Alexander Stubb finn államfő és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeiről. A két észak-európai vezető őszintének és érdeminek nevezte a megbeszélést, a Reuters Kremlhez közel álló forrása szerint azonban Putyin világossá tette, hogy Oroszország továbbra sem hajlandó lemondani a teljes kelet-ukrajnai Donbasz elfoglalásáról. A finn–norvég különutas diplomáciai kezdeményezést a dán miniszterelnök bírálta, mivel azt nem egyeztették a többi észak-európai országgal.
A finn elnöki hivatal közleménye szerint a telefonbeszélgetésre Ukrajnával egyeztetve, Finnország és Norvégia kezdeményezésére került sor. A két ország vezetője hangsúlyozta, hogy saját hazáját képviselte, nem pedig Európa egészének nevében tárgyalt.
„A megbeszélés őszinte és érdemi volt. Oroszország szomszédai vagyunk. A háború kimenetele közvetlen hatással lesz saját biztonságunkra és egész Európa biztonságára is. A háború lezárásához közvetlen tárgyalásokra van szükség” – fogalmazott Stubb.
A telefonbeszélgetést a Kreml is megerősítette. Az orosz elnöki hivatal tájékoztatása szerint a három vezető megállapodott a közvetlen telefonos kapcsolattartás folytatásáról.
Putyin a megbeszélésen az Európai Unió és a NATO szerinte konfrontatív politikáját tette felelőssé az ukrajnai háború elhúzódásáért. Beszámolt az orosz megszállás alatt álló ukrajnai Oleski városában zajló humanitárius műveletről és az ottani tűzszünetről. Szó esett a Balti-tenger térségének és Észak-Európának a biztonságáról is.
Putyin nem engedne a Donbasz ügyében
A Reuters Kremlhez közel álló forrása szerint az orosz elnök a finn és a norvég vezetőnek is egyértelművé tette, hogy Moszkva nem hajlandó engedményeket tenni a teljes Donbasz megszerzésére irányuló célkitűzéséből.
Oroszország több mint négy és fél évvel az Ukrajna elleni teljes körű invázió megindítása után az ország területének mintegy 18–20 százalékát tartja megszállás alatt. Ide tartozik a Krím félsziget és az ipari jelentőségű Donbasz egy része is.
Moszkva teljes egészében ellenőrzi Luhanszk megyét, Donyeck megye területének azonban mintegy 80 százalékát tartja megszállás alatt. Az orosz vezetés azt követeli, hogy az ukrán erők vonuljanak ki a megye fennmaradó részéből is.
A Donbasz teljes elfoglalása a Kreml egyik deklarált háborús célja, amelyhez a békemegállapodás feltételeként is ragaszkodik.
A Reuters forrása szerint Stubb és Støre az orosz álláspontra reagálva a „méltányos béke” szükségességét hangsúlyozta.
A Kreml hivatalos közleménye sem utalt arra, hogy Putyin kész lenne változtatni eddigi követelésein. Az orosz elnök álláspontja szerint igazságos és tartós béke csak akkor érhető el, ha maradéktalanul és feltétel nélkül figyelembe veszik az Oroszországi Föderáció jogos érdekeit.
A dán miniszterelnök bírálta a különutas kezdeményezést
A finn–norvég diplomáciai kezdeményezés nem aratott osztatlan sikert az északi országok körében. Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Finnországban tartott észak-európai vezetői találkozón bírálta, hogy a két ország önállóan kezdeményezett egyeztetést az orosz elnökkel.
„Nagyon szkeptikus vagyok ezzel a norvég–finn kezdeményezéssel kapcsolatban. Ezt egyikünkkel sem hangolták össze” – jelentette ki Frederiksen, aki szerint nem világos, milyen eredményt várnak a kétoldalú kapcsolattartástól. „Őszintén szólva fogalmam sincs, mit gondol ez a két ország, mit érhet el ezzel” – tette hozzá.
A nyugat-európai országok vezetői a 2022 februárjában megindított teljes körű orosz invázió óta többnyire kerülik a közvetlen kapcsolatfelvételt Putyinnal. Moszkva ugyanakkor rendszeresen azzal vádolja az európai kormányokat, hogy Ukrajna fegyveres támogatásával és a Kremllel folytatandó tárgyalások elutasításával hozzájárulnak a háború folytatódásához.
Novemberben újraindulhatnak a béketárgyalások
Stubb és Støre a múlt héten Oslóban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal is találkozott. Witkoff ezt követően Szentpétervárra utazott, ahol Putyinnal tárgyalt.
Az orosz elnök és az amerikai különmegbízott találkozója után a Kreml bejelentette, hogy Moszkva novembertől kész újraindítani az Egyesült Államok közvetítésével zajló tárgyalásokat Ukrajnával. A legutóbbi ilyen egyeztetésre februárban került sor.
A tervek szerint az újabb tárgyalásokat az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezik meg.
A finn és a norvég vezető keddi telefonbeszélgetésének célja az volt, hogy közvetlenül tolmácsolják az orosz elnöknek a közelgő tárgyalásokkal kapcsolatos üzeneteket, amelyek elősegíthetik az ukrajnai háború lezárását.
SZE/Felvidék.ma/TASR/Reuters/AFP
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
