Van-e jövője a Kárpát-medencében a nyomatott, magyar nyelvű sajtónak, és ha igen, mire lehet számítani? – ezt a kérdést próbálták megválaszolni azok az újságírók, akik részt vettek a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) által szervezett sepsiszentgyörgyi tanácskozáson. Az erdélyi előadók a négy létező napilap helyzetére fókuszáltak, a meghívottak főként hetilapokról számolhattak be, magyar nyelvű napilap csak a Vajdaságban jelenik meg.
Amióta létezik, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete évente szervez egy konferenciát – rögzítette nyitányként a rendezvény moderátora, Szekeres Attila a pénteken, 2026. szeptember 25-én tartott, A nyomtatott sajtó jövője című tanácskozáson. A konferencián rendszeresen részt vesznek magyar újságírók a Kárpát-medencéből, idén először ékeztek muravidéki meghívottak, a hagyományosan jelen lévő vajdasági, felvidéki vendégek mellett (a kárpátaljaiak a háború miatt már nem tudnak személyesen jelen lenni). Felvezetőként a Háromszék napilap volt és jelenlegi lapigazgatója, Ferencz Csaba és Nagy D. István, korábbi és mostani főszerkesztője, Farcádi Botond és Farkas Réka körvonalazták a megyei helyzetet, a kolozsvári Szabadság helyzetéről Póka János András, a lap sportújságírója mesélt, míg a csíkszeredai Hargita Népéről, illetve az erdélyi nyomtatott lapkiadás állapotáról Sarány István szólt.
Erdélyben mostanra csupán négy nyomtatott megyei napilap maradt: a csíkszeredai Hargita Népe, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és a sepsiszentgyörgyi Háromszék, és olyan számottevő magyar közösséggel rendelkező, régi polgári hagyományokkal bíró városok maradtak napilap nélkül, mint Nagyvárad és Szatmárnémeti. Noha történtek médiatrösztök általi felvásárlások, illetve a magyar állam is támogatta az erdélyi magyar médiát (ez a folyamat még nem ért véget, de a jövőbeli finanszírozások sorsa bizonytalan), az időközben piacra került új magyar nyelvű nyomtatott napilapok, illetve országos lapok is megszűntek, internetes portállá alakultak. Valójában az a négy napilap jelenik meg továbbra is, amelyet az egykori pártlapok újságírói, szerkesztői alapítottak az 1989-es forradalmat követően, eme újságok közül három továbbra is az újságírók tulajdonában van, a Hargita Népét a megyei önkormányzat adja ki. Ezek a kiadványok ugyanazokkal a gondokkal küzdenek: folyamatosan emelkedő energia- és nyomtatási költségek, nehézkes terjesztés, elöregedő előfizetők, lassan fogyatkozó szerkesztőségek. Továbbá a változó olvasási szokások esetenként azt is jelentik, hogy az emberek kevesebbet vagy egyáltalán nem olvasnak. Mégis, e nehézségek ellenére helyi, kis közösségeket szolgáló újságokra, megbízható hírekre, tudósításokra, interjúkra és riportokra, illetve publicisztikai, elemző írásokra mindig is szükség lesz, kérdés, hogy milyen formában sikerül ezt megjelentetni, közzétenni, az is megeshet, luxustermékké válik egy nyomtatott napilap.
Az erdélyitől térségenként eltérő képet mutat a Kárpát-medencei helyzet: a vajdasági (mintegy 200 ezer főre tehető az ottani magyarság lélekszáma) állapotot Tóth Lívia részletezte, a felvidéki (483 ezres magyar közösség) problémákat Molnár Judit összesítette, míg a szlovéniai, azaz muravidéki (mintegy ötezer főre becsülik az ottani magyarok számát) Végi József vázolta. Magyar nyelvű, nyomtatott sajtó tekintetében legnagyobb biztonságban a vajdaságiak érezhetik magukat (a jelentős állami, vajdasági tartományi támogatásoknak köszönhetően), Szlovéniában is az állami költségvetésből finanszírozzák a magyar nyelvű közszolgálati televíziót és rádiót, valamint a nyomtatásban megjelenő magyar hetilapot, ellenben a Felvidéken aggasztó a helyzet: magyar hetilap kizárólag magyar állami támogatásnak köszönhetően jelenhet meg, ám ennek a sorsa ott is bizonytalan. Ugyanakkor, mint elhangzott, a felvidéki magyarság közérzetét, esélyeit és kilátásait nagy mértékben rontotta a szlovák–magyar vegyes párt politikai térnyerése és ténykedése, továbbá a szlovák liberális oldal által támogatott magyar nyelvű média inkább az asszimilációt, mintsem a felvidéki magyarság hosszú távú nemzeti érdekeit, megmaradását szolgálja.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
