A bátai kegyhelyen, amelynek jelentős történelmi szerepe jutott a mohácsi csata előtt, szeptember 26-án ünnepelték a Szent Vér-búcsút – több száz gyalogos zarándokkal. Magyarország egyetlen Szent Vér-ereklyét őrző kegyhelyén az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Bábel Balázs nyugalmazott kalocsa-kecskeméti érsek volt.
A korábbi évek Bátára vezető két zarándokútvonala az idén egy új szakasszal egészült ki, így Mohács mellett Palotabozsok érintésével Véméndről, valamint Bátaszék érintésével Várdombról érkezett több száz gyalogos zarándok a Szent Vér-kegyhelyre, amelynek bejáratánál Sümegi József diakónus, a kegyhely őre fogadta az érkezőket.
A szentmise főcelebránsa és szónoka – Felföldi László pécsi megyéspüspök felkérésére és meghívására – Bábel Balázs emeritus kalocsa-kecskeméti érsek volt. A liturgián a főpásztorokkal együtt misézett Mayer Mihály nyugalmazott pécsi megyéspüspök és a Pécsi Egyházmegye papsága, köztük Nyúl Viktor bátaszéki plébános, a kegyhely lelkipásztora. Jelen voltak a Szent Sír Lovagrend tagjai, valamint népviseletbe öltözött helyiek, idősek, fiatalok és gyermekek sokasága.
A Viliam Judák nyitrai püspök által adományozott, eredetileg a garamszentbenedeki apátságból származó ereklye a hagyomány szerint annak a kendőnek egy darabkája, amelyet a vallásos tisztelet Veronika kendőjének nevez.
A szentmise kezdetén Felföldi László köszöntötte Bábel Balázst. Kifejezte örömét és megbecsülését azért, hogy főpásztori szolgálatuk idején az elmúlt években a két egyházmegye közt évszázadok óta fennálló különleges kötődés tovább erősödhetett.
Bábel Balázs érsek, aki a Mohács 500 Történelmi Emlékhétvége emlékmiséjének is szónoka volt, homíliájában kiemelte:
mert ott, ahol a hősök vérüket ontották, felmagasztosulnak az emberek.
A vér az emberi szervezet egyik leglenyűgözőbb szövete, amely nemcsak biológiai szempontból kulcsfontosságú, hanem mély kulturális, szimbolikus, szakrális és történelmi jelentőséggel is bír – mutatott rá.
A szentmise szónoka arra emlékeztetett, hogy
Olyan hittitok ez, amelyről maga az Úr Jézus tett félreérthetetlen tanúságot az utolsó vacsorán, amikor azt mondta: „Ez az én testem, és ez az én vérem.” Bár az évszázadok során számtalan teológus megpróbálta megfejteni e titkot, a misztériumot teljes egészében senki sem tudta feloldani. A keresztény ember számára azonban ez a hit forrása: jóllehet külső jegyei alapján kenyérről és borról beszélünk, lényegi valóságát tekintve szentségi módon Krisztus teste és vére van előttünk. Olyan ajándék ez, amelyért nem lehetünk elég hálásak, hiszen ez biztosítja életünk egységét és kapcsolatát Krisztussal.
Az Eucharisztiában ugyanis Jézus önmagát adja nekünk, amivel egy új és örök szövetséget pecsétel meg. Isten a teremtéstől fogva újra és újra szövetséget ajánlott az emberiségnek, ám ezek a kötelékek az emberi állhatatlanság miatt minduntalan felbomlottak. Ahhoz, hogy ez a kapcsolat felbonthatatlan legyen, Krisztus megerősítésére volt szükség. Az általa kötött szövetség ezért nemcsak új, hanem örök is: Ő a biztosíték arra, hogy Istennek többé nem kell új szövetséget kötnie az emberrel. Ez a vállalás végérvényes, mert Isten mindig hűséges, és lehetőséget ad arra, hogy gyarlóságunk ellenére bármikor visszatérhessünk hozzá és megtisztuljunk.
A lelki megtisztulás ugyanakkor nem csupán a magunkba tekintés eredménye.
– tette hozzá az érsek, majd azzal folytatta, hogy a bűnbánat szentségében, a gyóntatószékben a pap csupán eszköze Istennek: maga a Teremtő az, aki feloldoz minket a bűneink alól. Krisztus vére hozta el a megváltást, ez mos tisztára bennünket, és ez az a szent erő is, amely legyőzi a világban tobzódó gonoszt.
Krisztusnak ez az áldozata az Atya és az emberiség iránti szeretetének legfelsőbb fokú kifejeződése, hiszen Jézus a saját életét adta értünk váltságul. Ezt a végérvényes, megpecsételt szeretetet a bűnök bocsánatára kiontott vér hirdeti.
– hangzott a buzdításban.
A szentmise zárásaként köszönetet mondtak a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye vezetését hamarosan átadó Bábel Balázsnak érseki szolgálatáért és a bátai kegyhellyel ápolt szoros kapcsolatáért, kiemelve, hogy a kalocsai érsekek történelmileg mindig ezer szállal kötődtek a Szent Vér kegyhelyhez.
A püspökök köszöntését követően a Szent Vér búcsúünnepe a bazilikát valóságosan is körbeölelő eucharisztikus körmenettel folytatódott, majd szentségi áldással fejeződött be a Szent Vér bazilikában.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
