Pilóták és légiutas-kísérők perelték be a Wizz Airt, mert kevesebb pénzt kaptak, amíg szabadságon voltak. Most összesen 73 millió forintot követelnek a cégtől. A Fővárosi Törvényszék első fokon igazat adott nekik, a légitársaság azonban fellebbezett. Az ügy az Alkotmánybíróságig jutott, mert felmerült, hogy a munka törvénykönyve sérti a dolgozók jogait.
Egymás után indultak Európa több városába a Wizz Air gépei a Liszt Ferenc repülőtérről hétfőn. A járatokon két pilóta és több légiutas-kísérő dolgozik egyszerre, közülük húszan most perben állnak a céggel, szerintük ugyanis évekig kevesebb pénzt kaptak, amíg szabadságon voltak. Bőcs Annamária, a dolgozók jogi képviselője így nyilatkozott a közmédia híradójának:
„Észlelték a munkavállalók, hogy nem kapják meg a teljes bérüket a szabadságuk, betegszabadságuk idején, ami sérelmes lett rájuk nézve, mert volt olyan munkavállaló is, aki emiatt nem mert elmenni szabadságra” – mondta az M1 híradójának Bőcs Annamária, a dolgozók jogi képviselője.
Első fokon a dolgozóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék, és a légitársaságot a hátralékok és kamatok megfizetésére kötelezte.
Az intézmény szóvivője, Madarasi Anna szerint a pilótáknak és a légiutas-kísérőknek meg kellett volna kapniuk a teljes fizetésüket. „Az olyan teljesítménybér-elemek, mint a pilóták esetében a leszállási díj és a távolsági díj, a légiutas-kísérőknél pedig az úgynevezett szektordíj is beletartozik abba a távolléti díjba, amit akkor kapnak, amikor betegszabadságon vannak, vagy éppen a rendes éves szabadságukat töltik” – jelentette ki a szóvivő.
A légitársaság az ügyben nem nyilatkozott abból az indokból, hogy folyamatban lévő ügyet nem kommentálnak. A közmédia híradójának a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) elnöke elmondta, a dolgozóknak a szabadság ideje alatt is a megszokott jövedelmet kell kapniuk. Csorba Attila szerint a légi közlekedésben dolgozók bére jóval összetettebb, mint egy egyszerű havi alapbér. Leszögezte:
a szabadságolásnak nem lenne szabad jövedelemhátránnyal járnia.
Az elsőfokú döntés ellen a légitársaság fellebbezett, de az Ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárásokat és az Alkotmánybírósághoz fordult. Felmerült ugyanis, hogy az erre vonatkozó munkajogi szabályozás alkotmánysértő lehet. A kezdeményezést a testület október végén visszautasította, így most másodfokon tárgyalják tovább az ügyet.
A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Barkóczi Bence készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
