Új szerzetesközösséggel gazdagodott Debrecen és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye: szeptember 23-án ünnepi szentmise keretében adtak hálát a Szent Ferenc Kisnővérei debreceni letelepedéséért. A szentmisét Palánki Ferenc kinevezett kalocsa-kecskeméti érsek, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzója mutatta be.
Koncelebrált Németh István püspöki titkár. Az ünnepen a szerzetesközösség számos tagja részt vett. A rend debreceni közösségébe négy ferences kisnővér tartozik.
A szentmise kezdetén Palánki Ferenc megáldotta a nővérek új otthonát – a Szent István-templom egykori plébániaépületében kialakított rendházat és annak kápolnáját.
Palánki Ferenc homíliájában az aznapi evangéliumból, a tizenkét apostol küldetéséből indult ki. Arra hívta fel a figyelmet, hogy
Nagy belső szabadságot jelent, amikor az ember képes rábízni az életét Istenre, és nem saját terveit akarja mindenáron megvalósítani, hanem az ő eszközévé szeretne válni.
A főpásztor a nővérek debreceni letelepedését egy hosszú folyamat beteljesedésének nevezte. Mint mondta:
A nővérekhez fordulva hangsúlyozta: letelepedésük nem valamiféle látványos csoda, hanem Isten akaratának kereséséből és felismeréséből született. „Isten ide hív benneteket Debrecenbe” – fogalmazott, majd felidézte azt a szentírási mondatot is, amely tizenegy évvel ezelőtt, amikor a városba érkezett, különösen fontossá vált számára: „Ne félj, mert nagyszámú népem lakik ebben a városban.”
A homília központi gondolata volt a meghívás és a küldetés összetartozása is. Palánki Ferenc hangsúlyozta:
Ha valaki örömmel és hitelesen éli meg hivatását, annak mások számára is meghívó ereje lehet. A főpásztor szerint ezt az örömöt a kisnővérek közösségében is megtapasztalhatják azok, akik találkoznak velük.
A szentbeszéd végén a kánai menyegző képével biztatta a nővéreket. A szolgáknak oda kellett hordaniuk a vizet, a csodát azonban Jézus tette. Ugyanez a bizalom szükséges a küldetésben is: megtenni mindazt, ami rajtunk múlik, a többit pedig Istenre bízni. „Az ő erejével, örömével, szeretetével menjetek ebbe a városba. És amerre csak jártok, mindenütt hirdessétek, hogy Isten mennyire szeret minket” – adott útravalót Palánki Ferenc a Debrecenben szolgálatukat megkezdő nővéreknek.
A Szent István-templom mellett szolgáló négy kisnővér ezzel hivatalosan is megkezdte közös életét és küldetését Debrecenben: azon a helyen, ahol nyolc évtizeddel korábban ferences szerzetesek éltek és szolgáltak.
A Szent Ferenc Kisnővérei magyar alapítású, ferences lelkiségű apostoli közösség. Történetük az 1980-as évek elejére nyúlik vissza: Szőllősy Julianna Christophora nővér 1981-től kezdte átadni Magyarországon szerzetesi és pedagógiai tapasztalatait, majd 1985-ben három magyar nővér titokban kezdte meg noviciátusát Szent Ferenc Szabályozott Harmadik Rendjének regulája szerint.
A rend a ferences családon belül szabályozott harmadik rendi apostoli közösség, amelynek karizmája a szemlélődésből és a testvériség megéléséből fakadó evangelizáció. Szolgálatuk az oktatástól és a lelkigondozástól a lelkigyakorlatok vezetésén, az egyházközségi munkán és ifjúságpasztoráción át a szociális szolgálatig sok területet felölel.
A közösség debreceni jelenléte már a nyár végén kézzelfoghatóvá vált: a kisnővérek augusztusban bekapcsolódtak az egyházmegye hitoktatóinak tanévnyitójába is, ahol az imádságról szóló műhelymunkákat vezettek.
A nővérek letelepedésének helyszíne történelmi üzenetet is hordoz: a Faraktár utcai Szent István-templom alapkövét 1938. április 3-án helyezték el, a templomot pedig ugyanazon év október 16-án szentelték fel. 1942-től 1950-ig ferences szerzetesek végezték itt a lelkipásztori szolgálatot, egészen a szerzetesrendek feloszlatásáig. A ferences közösség első itteni plébánosa Kiss Szaléz OFM volt.
A templom ferences múltja azonban egy ennél is hosszabb debreceni történetbe illeszkedik. Szent Ferenc követői már a középkorban jelen voltak a városban; a reformáció után 1716-ban tértek vissza Debrecenbe, majd II. József rendfeloszlató intézkedése nyomán 1788-ban ismét távozniuk kellett. Harmadik debreceni letelepedésük 1942-ben éppen a Szent István-templomhoz kötődött. Így nyolcvannégy évvel később ismét ferences lelkiségű szerzetesi közösség talált otthonra ezen a helyen.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
