Repedések a falakon: a talajvíz és az esővíz is okozhatja Tornyai Bianka2026. 09. 18., p – 17:13
A londoni példából kiindulva felmerülhet a kérdés, hogy a hosszan tartó aszály és a kiszáradó talaj Szlovákiában is veszélyeztetheti-e a házak stabilitását. Szakértők szerint nálunk egyelőre nem a talaj kiszáradása, hanem sokkal inkább a hirtelen lezúduló eső és a csapadékvíz nem megfelelő elvezetése okozhat komolyabb problémákat.
A Telex augusztus végén írt arról, hogy a London alatti agyagos talajt annyira kiszárította az öt egymást követő hőhullám, hogy jelentősen megsüllyedt, melynek következtében megrepedtek a házfalak.
Süllyedő házak, repedező falak
Több 10 ezer londoni lakos számolt be arról, hogy az otthona falain, leginkább az ablakok és ajtók körül vastag repedések keletkeztek, az épületek megsüllyedtek. A Brit Biztosítók Szövetségének adatai alapján a 2021-2025-ös időszakban a talajsüllyedéssel kapcsolatos biztosítási kárigények 90%-kal megemelkedtek és ebben még nincsenek benne az idei esetek. A talajsüllyedésekkel is foglalkozó helyi mérnökiroda vezetője, Otso Lahtinent szerint ez a jelenség ezentúl normális lesz és elképzelhető, hogy az elkövetkező 20–30 évben egyre gyakrabban fog előfordulni, és valószínűleg Európában sem csak a brit fővárost fogja sújtani a következő években.
Az eső- és a talajvíz okozhat gondot
A kérdéssel, hogy mennyire kell tartanunk attól, hogy megsüllyedhetnek az otthonaink, felkerestük Varjú Csaba mérnöki geológiával foglalkozó szakembert és hidrogeológust, aki hangsúlyozta, nálunk inkább az szokott problémát okozni, hogy ha túl sok a víz az agyagos talajban, akkor az magába szívja a vizet, amitől megnő a térfogata, így az alapok megemelkednek a házak alatt.
„Amikor pedig a talajban lévő víz mennyisége csökken, akkor a ház megemelkedett állapotban marad, ami szintén a falak megrepedezését okozza, illetve gyakran a ház egyik része megsüllyed. Ez előfordulhat, de ez mindig is volt, nem a mostani szárazsággal függ össze. Leginkább akkor jelent problémát, ha az esővizet nem jól vezetik el a háztetőkről”
– fejtette ki a szakember.
Veszélyes özönvizek
Ami szerinte a klímaváltozás miatt gondot okozhat, hogy az aszályos időszakok intenzív esőzésekkel váltakoznak, a hirtelen lezúduló esővizet nem tudja elszívni a talaj.
„Ritkábban jön az eső, de sokkal intenzívebben, melynek következtében ez a sok víz az alapok alá szivárog és fölpuhítja a földet, ezáltal megsüllyednek a házak. Nálunk inkább a sok vízzel szokott lenni ilyen probléma, nem a hiányával”
– egészítette ki Varjú Csaba. Hozzátette, hogy a löszös talajba, ha száraz, nagyon könnyen lehet falakat, pincéket, barlangszerű mélyedéseket vájni, ám ha vízzel érintkezik, akkor annak súlya alatt szinte azonnal összeroppan és nagyon könnyen elveszti a keménységét és a tartósságát.
Az első a helyes vízelvezetés
A geológus kiemelte, hogy a geológiai körülmények mindenhol mások, de amit általánosságban el lehet mondani, hogy az agyagosabb földek érzékenyebbek a nedvességtartalom-változásra, tehát a szárazságra és a nedvesedésre is.
„Erre a házépítésnél fel lehet készülni. Az építkezést mindig geológiai fúrás előzi meg, amikor felmérjük, milyen a közeg és ahhoz mérten különféle óvintézkedéseket teszünk egyebek mellett a talajvízzel és az esővízzel kapcsolatban is. Az elsődleges az esővíz elvezetése a tetőkről, a lényeg, hogy az esőcsatornából ne közvetlenül a ház tövébe szivárogjon”
– magyarázta kiemelve, hogy hasonló óvintézkedéseket mindig lehet tenni, valamint az alapokat az alapozó réteg keménységére, illetve az általános és a legrosszabb összetételére dimenzionálni. Varjú Csaba megjegyezte, a klímaváltozást egyelőre leginkább a kutak kiszáradásán látja és azt tapasztalja, hogy új kutak telepítésénél egyre mélyebbre kell fúrni.
„A mérnöki geológiai szempontjából elmondhatjuk, az, hogy kevesebb a víz és sokkal keményebb a föld, az építkezéskor sokszor jobb feltételeket jelent. Akkor lehet baj, ha például van egy olyan terület, ami mindig is sokkal nedvesebb volt, majd hirtelen jön egy hatalmas váltás és egyik pillanatról a másikra elkezd a talaj kiszáradni, összehúzódni. Nálunk viszont a házak statikai megrongálódása 95%-ban az esővíz rossz elvezetéséből fakad. És az sem azonnal történik, van, hogy akár 30-40 éven át folyik a ház tövébe az esővíz, majd jön egy durvább, özönvíz szerű eső és akkor történik meg az összeroppanás alul”
– mutatott rá a geológus, hozzátéve, hogy gyakori hiba, amikor egy házra ráépítenek egy emeletet, tetőteret, amivel az alap tervezésekor nem számoltak, így a hirtelen lezúduló eső következtében megsüllyed a ház, mert az alap nem bírja el a terhelést. Kiemelte, a talajban akkora a diverzitás, hogy házépítéskor általában két mérést is végeznek, mert egy telken, 10-20 méteren belül is tud annyit változni, hogy előfordulhat, hogy az egyik végén iszapos, a másikon homokos a talaj, ezért kell mindig a legrosszabb feltételekkel számolni.
Túldimenzionált tervezés
Baranyay András statikus azzal egészítette ki, hogy a talajvíznek ugyan van szerepe a családi házak statikájában, hiszen a vízszint mozgása okozhat hajszálrepedéseket, de ezzel mindig számolnak.
„Ha az agyagos talaj kiszárad, összezsugorodik, ha vízzel telítődik, akkor megduzzad, ez okozza a hajszálrepedéseket, de nem gondolom, hogy a mi vidékünkön tömegesen fognak megrepedezni a házak a kiszáradó talaj miatt. Az itteni föld minél jobban kiszárad, annál keményebb lesz. Az alapok tervezésekor nem számolunk azzal, hogy van talajvíz abban a mélységben, ahol a házak alapja készül. Természetesen számításba vesszük, hogy ha a talajvíz feljön az alapig, az csökkenti a talaj teherbírását, de ezek csak mikromozgások, amelyek sokszor alig látható repedéseket okozhatnak, a házak statikáját azonban nem veszélyeztethetik”
– fejtegette. Leszögezte, mivel a tervezéskor nem feltétlenül tudják pontosan a talaj összetételét és tulajdonságait a szakemberek, ezért mindig úgy készítik az alapokat, hogy a legrosszabb esetre is felkészülnek, olyan megelőző intézkedéseket tesznek, hogy még véletlenül se történjen nagyobb baj. Hozzátette, Szlovákiában az európai szabványok alapján három fő kategóriába sorolják a talajtípusokat a szemcsézettségük alapján, vannak az agyagos, a homokos és a kavicsos talajok, de ezeken belül is vannak alkategóriák.
Kapcsolódó cikkünk
A klímaváltozásról évek óta hallunk, nemzetközi tárgyalások és viták folynak róla, néha változtatnak is a világméretű döntéseken, és bizony sokan kételkednek abban, hogy milyen hatással van az éghajlatváltozás életünkre. A 2026-os év eddigi időszaka bebizonyította, hogy a változások rendkívüliek és az embereknek reagálni és alkalmazkodni kell a majdnem ismeretlen változásokra.
Az időjárás az éghajlati viszonyok hatására és annak következtében olyan kiszámíthatatlan, hogy sokszor életünket is veszélyezteti. A perzselő hőség és a levegő kritikusan alacsony páratartalma a csaknem állandóan fújó széllel olyan brutális szárazságot idézett elő, hogy szenved tőle ember, állat, növényzet. A szemünk előtt zajlik a milliárdos értékvesztés a mezőgazdaságban. Nem kevésbé a vízgazdálkodásban: tömeges pusztulnak a halak.
Biztos vagyok abban, mindenki tudja, hogy az egyes évszakokban milyen időjárás a természetes: tavasszal, nyáron, ősszel és télen. Ez a nyár, a 2026-os nem olyan természetes, mint az igazi, a várva várt, a pihenést, örömet és nyugalmat hozó nyár. Talán kimondhatom, ilyen nyár még nem volt. Az én életemben biztosan nem. A viszonylag enyhe tél után Szlovákiában – de egyébként egész Európában is – egyre kevesebb volt a csapadék, akár hó, akár eső formájában. Ez az állapot egyre erősödött, napról napra, egyre kevesebb volt a víz a tavakban, patakokban és a folyókban is, ami fokozatosan félelmetessé vált. Az őszi vetésű növények (repce, búza, őszi árpa) még valahogy átvészelték a vízhiányt, de márciustól mostanáig az évi átlagos csapadékmennyiségnek csak a töredéke hullott le. Ez katasztrofális helyzetet teremtett a tavaszi vetések és ültetések esetében (kukorica, napraforgó, burgonya …) példátlanul alacsony hektárhozamokat, az ígéretes, gyönyörű gyümölcstermésről nem is beszélve, amely a beérés előtt a földre hullott. Ezek a tények közgazdaságilag jelentkeznek majd az árakban, a fogyasztásban és a pénztárcánk vékonyodásában.
Az elmondottak figyelmeztetnek bennünket a helyzet súlyosságára, s arra kényszerítenek, hogy gondolkozzunk, s mielőtt döntünk, csak utána cselekedjünk. Az aktuális helyzet elbizonytalanítja a jövőnket. Kis ország vagyunk, de gondolkodni és dolgozni tudunk. Nem élünk rosszabb helyen, mint bárhol a világon. Sürgősen fel kell számolnunk a lappangó társadalmi polarizációt Szlovákiában, a jobb jövőért összefogni, és Európa szívében megtenni mindent azért, hogy békességben és boldogságban éljünk.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
