2026. szeptember 1-jétől új kötelezettséggel kell számolniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát adnak. Ettől az időponttól ezeknek a bizonylatoknak az adatait is elektronikusan továbbítani kell a NAV felé, méghozzá a kiállítást követő három naptári napon belül. Az új rendszer nem jelenti a hagyományos nyugtatömb végét, és az e-nyugta használata sem vált általánosan kötelezővé. A változás lényege az adatszolgáltatásban van, amelyet kézzel és automatizált módon is teljesíteni lehet.
Mi változott szeptember 1-jén? Szeptember elejétől a kézi és a számítógéppel előállított nyugták után is kötelezővé vált a nyugta-adatszolgáltatás. Korábban ezeknek a bizonylatoknak az adatai nem jutottak el automatikusan a NAV-hoz, az új szabályozás azonban ezt a területet is bevonta az elektronikus adatszolgáltatásba. A változás ugyanakkor nem írja elő, hogy a vállalkozásoknak fel kell hagyniuk a hagyományos kézi nyugtatömb használatával. A papíralapú nyugta továbbra is szabályos megoldás lehet, csak az abban szereplő forgalomról már elektronikusan is adatot kell szolgáltatni.
Az online pénztárgépet vagy e-pénztárgépet használóknál más a helyzet, mivel az ezekkel kiállított nyugták adatai eleve automatikusan eljutnak a NAV-hoz. Ha azonban egy vállalkozás ezek mellett kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát is használ, ezekre a bizonylatokra már vonatkozik az új kötelezettség.
Hogyan kell beküldeni a nyugtaadatokat? A kézi nyugtatömböt használóknak az adott napon kiállított bizonylatok adatait összesíteniük kell, majd elektronikusan fel kell tölteniükkell a NAV rendszerébe. Ehhez a KOBAK-portál használható, ahol az adatokat manuálisan lehet rögzíteni. Fontos, hogy nem minden egyes nyugtát kell külön-külön felvinni. Az azonos napon kiállított bizonylatokról napi összesítést kell készíteni, amelyben többek között a nyugták darabszáma és az értékesítések adómértékek szerinti összege is szerepel.
Számítógéppel előállított nyugta esetében az adatszolgáltatás gépi kapcsolaton keresztül is teljesíthető. Ha a használt nyugtázó program rendelkezik ilyen funkcióval, a szükséges adatok automatikusan továbbíthatók, így nincs szükség arra, hogy a vállalkozó ugyanazokat külön a KOBAK-portálon is rögzítse.
Az e-nyugta nem ugyanaz, mint az elektronikus nyugta.
Az e-nyugta bevezetése miatt könnyű összekeverni az új rendszerben használt fogalmakat. Az e-nyugta azonban nem egyszerűen egy elektronikus formában átadott nyugta, hanem egy meghatározott technikai rendszerben létrehozott bizonylat. E-nyugtát kizárólag e-pénztárgép állíthat ki. A bizonylat adatai bekerülnek a NAV nyugtatárába, a vásárló pedig digitálisan férhet hozzá. Ebben az esetben az adatszolgáltatás automatikusan megtörténik.
Ezzel szemben egy nyugtázó program számítógéppel előállított nyugtát készít. Ez akár elektronikus formában is átadható a vásárlónak, ettől azonban még nem válik e-nyugtává. A különbség azért lényeges, mert az egyes nyugtatípusokhoz eltérő technikai megoldás és adatszolgáltatási folyamat kapcsolódik.
Az egyik legfontosabb gyakorlati változás a határidő. A kézi és számítógéppel előállított nyugták adatait a kibocsátást követő három naptári napon belül kell továbbítani. A naptári nap azt jelenti, hogy a hétvégék is beleszámítanak, tehát egy pénteken kiállított nyugta adatainak legkésőbb hétfő éjfélig meg kell érkezniük a NAV-hoz. Ha egy vállalkozás rendszeresen állít ki nyugtát, a határidők is folyamatosan követik egymást. A havi egyszeri adminisztráció ezért már nem feltétlenül elegendő, a nyugtaadatok kezelésére rendszeres folyamatot kell kialakítani.
Az adatszolgáltatásban meg kell adni a kibocsátás napját, a nyugták darabszámát, a kezdő nyugta sorszámát, valamint az adómértékenként összesített bruttó ellenértéket. Külön kell kezelni többek között a 0, 5, 18 és 27 százalékos, az alanyi adómentes és az egyéb kategóriába tartozó értékesítéseket. Ha egy vállalkozás egyszerre több nyugtatömböt használ, az eltérő sorszámtartományokról külön összesítés szükséges.
A kézi nyugtatömb továbbra is működőképes megoldás, az új szabályok miatt azonban rendszeres adminisztráció kapcsolódik hozzá. A vállalkozónak össze kell gyűjtenie a szükséges adatokat, el kell készítenie a napi összesítést, majd gondoskodnia kell arról is, hogy az három naptári napon belül bekerüljön a NAV rendszerébe.
A nem pénztárgépköteles vállalkozások számára ezt egyszerűsítheti egy gépi adatkapcsolattal működő nyugtázó program. A fenti linken elérhető cégnél például olyan számítógéppel előállított nyugta készíthető, amelynek szükséges adatait a rendszer automatikusan továbbítja a NAV-nak. A beküldés eredménye a cég fiókjában megjelenő NAV-státuszból ellenőrizhető, így nincs szükség külön KOBAK-rögzítésre. A számlázó program ebben az esetben nem e-pénztárgépként működik, vagyis nem e-nyugtát állít ki. A gépi adatkapcsolat előnye inkább abban rejlik, hogy a nyugta elkészítése és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatás nem válik két külön adminisztrációs feladattá.
A NAV 2026. december 31-ig nem szab ki bírságot az új nyugtaadat-szolgáltatás hibás vagy elmulasztott teljesítése miatt. A türelmi idő azonban fontos, hogy nem halasztás, a kötelezettség már szeptember 1-jén életbe lépett. Az év hátralévő része ezért arra ad lehetőséget, hogy a vállalkozások kialakítsák azt a folyamatot, amellyel 2027-től már rutinszerűen és határidőben tudják teljesíteni az adatszolgáltatást.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
