A hét elején talajradaros régészeti vizsgálat és lézerszkenneres digitalizáció zajlott Szombathelyen a székesegyházban és környékén. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, a Szombathelyi Egyházmegye és a Savaria Múzeum együttműködésben megvalósuló kutatás eredményeiről szeptember 9-én, szerdán tartottak sajtótájékoztatót a Sarlós Boldogasszony-székesegyházban.
A kutatás célja, hogy roncsolásmentes módszerekkel tárják fel a város római, középkori és kora középkori múltjának eddig rejtett emlékeit. A kétnapos intenzív terepmunkára többek között a szombathelyi székesegyház padjainak helyreállításához kapcsolódó munkálatok adtak apropót: az 1945-ös bombázásban (a székesegyházat március 4-én érte közvetlen találat – a szerk.) elpusztult egykori padsorok rekonstrukciója előtt talajradaros mérésekkel térképezték fel a templom alatti területet.
A sajtótájékoztatón Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt megismerése identitásunk megértésének is fontos része. Szombathely ebből a szempontból különleges város: a római kortól kezdve folyamatosan lakott település, Szent Márton szülőhelye, keresztény közössége pedig a népvándorlás időszakában is fennmaradt.
Wimmer Roland, a Sarlós Boldogasszony-székesegyház plébánosa elmondta: az egyházmegye jövőre ünnepli alapítása 250. évfordulóját, így a projekt tökéletesen illeszkedik az ünnepi előkészületekbe.
Elhangzott az is, hogy a II. világháborúban megsemmisült padokat a régi templombútorok mintájára készítik el.
A székesegyházi plébános arról is szólt, hogy a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően – hogy a templomtér történeti látványa ne sérüljön – a kupola alatt székek maradnak, míg a fő- és kereszthajókba a hajdaniakkal megegyező padok kerülnek, amelyeket fűteni is fognak télen.
Készülnek az új padok a székesegyházba. A műszeres régészeti vizsgálattal egyidőben elkezdődtek az új padok beépítési munkálatai. Szakemberek több lépcsőben építik be a padokat.
Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) dékánja az eseményen kiemelte, hogy a kutatás megvalósulását három tényező szerencsés találkozása segítette: az egyetem és fenntartója közötti szoros kapcsolat, a roncsolásmentes radartechnológia fejlődése, valamint a történelem és a kulturális örökség iránti tisztelet.
A dékán felidézte azt is, hogy a Pázmányon már 1777-ben létrejött az első régészeti tanszék, amelynek legkorábbi kutatásai éppen Szombathelyhez kötődtek.
Hangsúlyozta: az egyetem oktatási, kutatási és társadalmi szolgálati küldetése ebben a projektben egyszerre valósulhat meg. A terepi munkában a PPKE BTK hallgatói is részt vettek, így tanulmányaik során közvetlen gyakorlati tapasztalatot szerezhettek egy jelentős régészeti kutatásban.
Major Balázs, a PPKE BTK Régészettudományi Intézetének vezetője hangsúlyozta, hogy a vizsgálatokat szoros szakmai együttműködésben végzik a Savaria Múzeum munkatársaival. Szombathely, az egykori Savaria már a római korban is kiemelkedő jelentőségű település volt: a Borostyánkő út egyik fontos gazdasági központjaként működött, a 4. században pedig Pannonia Prima tartomány székhelyévé vált, ahol a helytartói palota is állt.
A város történeti rétegzettsége különösen értékessé teszi a mostani vizsgálatokat. A Romkertben Szent Márton korából származó falmaradványok is fennmaradtak, miközben a középkori és Karoling-kori emlékek egy része ma a székesegyház épülete alatt található. A modern régészeti technológiának köszönhetően ezek a struktúrák immár fúrás és bontás nélkül is vizsgálhatóak.
Langó Péter, a PPKE BTK Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője a kutatás első eredményeiről is beszámolt. A talajradaros mérések alapján a székesegyház oltárterülete alatt és mögött jelentős római és középkori falmaradványok húzódhatnak.
A szakemberek azt remélik, hogy az összegyűjtött adatok elemzésével pontosabb képet alkothatnak a római kori emlékekről, az egykori 9. századi (karoling) erődítésről, valamint a középkori püspöki palotáról és annak védműveiről.
A kutatás a következő hetekben az összegyűjtött nagy mennyiségű adat feldolgozásával folytatódik; majd októberben újabb terepvizsgálatok kezdődnek a püspöki palota kertjében és a környező egyházi épületek területén.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szombathelyi Egyházmegye együttműködése a Romkert jövőbeni fejlesztésére is kiterjed.
A tervek szerint a terület a későbbiekben a fiatalabb generációk számára is átélhető módon mutathatja be Szombathely gazdag múltját, akár egykori római épületek rekonstrukciójának segítségével.
Forrás: Forrás: Szombathelyi Egyházmegye, PPKE BTK
Fotó: Szombathelyi Egyházmegye; Takáts Mór Bendegúz laboratórium-vezető, PPKE BTK Régészettudományi Intézet Archeometriai Laboratórium
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
