Az Ipoly mente egységes turisztikai desztinációvá válhat Károly Zsolt2026. 09. 07., h – 12:20 Ipolynyék |
Az Ipoly folyó középső völgyének összehangolt turisztikai fejlesztését indítja el a CROSS-IP Akcióterv, amely a magyar–szlovák határ mentén kapcsolja össze a térség aktív turisztikai kínálatát. Az eddig különálló gyalogos, kerékpáros és vízi turisztikai attrakciókból egységes, többnapos programokat kínáló desztináció jön létre, amely a térség természeti és kulturális örökségére épít.
A projektben hat magyarországi és szlovákiai partner működik együtt annak érdekében, hogy az Ipoly középső völgye könnyebben bejárható, összehangolt szolgáltatásokat kínáló turisztikai térséggé váljon. A fejlesztések nem önálló beruházásokként valósulnak meg, hanem egy közös hálózat részeként.
A cél olyan határon átnyúló szolgáltatáscsomagok kialakítása, amelyek többnapos aktív kikapcsolódást kínálnak a látogatóknak, és összekapcsolják a már meglévő turisztikai értékeket.
Ipolynyéken tanösvény, kilátó és Vulkánpark is épül
Ipolynyék hagyományosan mezőgazdasági és szőlőtermesztő vidék, ahol a jövő egyik fontos kitörési pontját a turizmus fejlesztésében látják.
A beruházás részeként jelentősen megújul a meglévő tanösvény, amely új interaktív elemekkel bővül, és bevonja a szőlőhegyi területeket is. A látogatók számára táj- és helytörténeti információs táblákat helyeznek ki, amelyekhez különböző digitális és interaktív bemutatóelemek kapcsolódnak.
A projekt egyik leglátványosabb eleme egy, a természeti környezetbe illeszkedő Vulkánpark kialakítása lesz, emellett egy megemelt fa kilátóterasz és egy panorámás kilátópont is épül, ahonnan az Ipoly-völgyre nyílik majd kilátás.
Kapcsolódó cikkünk Ipolyszécsényke/Kelenye/Ipolynyék |
Szeretem az elhagyatott épületeket, mindig sokat tudnak mesélni az ilyen helyek egy-egy avatatlan túrázónak. Magam is így voltam jelen a legutóbbi barangolásomkor, amikor az Ipolyszécsényke–Kelenye–Ipolynyék háromszög „közepén”, a reptéren jártam. Itt már nem lobog a szélzsák, viszont madár bőven jár errefelé.
Korábban már jártam itt egy rendezvény során, s akkor döntöttem el, hogy még egyszer ide visszanézek. A helyiek azért hívják reptérnek a bekötőutat és a hozzá tartozó épületegységet, mert korábban kis méretű permetezőrepülők szálltak fel az úton, s az épületben keverték a mezőgazdasági permetet. Ha az ember a környéken jár, akkor nem biztos, hogy csak ezért egy kitérőt tesz a kirándulása alatt, azonban most igyekeztem egy olyan szemszögből bemutatni ezt az „egészet”, amit csak azok a szerencsések láthattak a múltban, akik a repülőgépben ültek.
A „permetkeverő”
Az épületet felemésztette az idő vasfoga. A falak még állnak, azonban ajtók és ablakok már nincsenek. Sajnálatoson módon – mint ahogy minden romos épület – ez az épület is az emberi felelőtlen hozzáállás áldozata, látszik, hogy többen kommunálishulladék-lerakónak használták „nehéz” időkben.
„Ami nem kell, vagy épp nem tudjuk hova tenni, akkor azt kivisszük ilyen helyekre, s majd lesz vele valami”
– gondolják oly sokan, viszont ez nem így van. A hulladékkezelés globális probléma, s hát az ilyen esetek is ide tartoznak. Ami viszont számomra nagyon kedves, hogy a madarak uralmuk alá vették a kis telepet. Ez köszönhető annak, hogy a környező termőföldeken rengeteg a táplálék, illetve a tartályok tövében víz van, ami egy óriási itatóként is funkcionál a számukra. Ottjártunkkor épp megzavartunk egy sereg seregélyt, akik a gyümölcsökből lakmároztak a délelőtti órákban.
Az üzem valamikor valószínűleg egy-két raktárhelyiségből, egy keverőhelyiségből és egy öltöző/mosdó részből állhatott. Sajnos ezt csak tippelni tudom, minden bizonnyal a rendszerváltást követően folyamatosan leépítették a működését. Azonban az tény, hogy nem kis területet fedhetett le itt egy permetezőrepülő. Manapság már az ilyen tevékenységet drónokkal csinálják, ami nemcsak a permetszer szórásában hatékonyabb, hanem a költségekben is.
(Bár a felszerelés nem olcsó, s még kis hazánkban annyira nem elterjedt a mezőgazdasági drónpermetező, külföldön elég kelendő szakmának kezd bizonyulni. Nálunk néhány éve a szúnyogirtásban, a rovarpermetezésben kezdték el rendszeresen alkalmazni a drónokat.)
Lehet nyomozni és fantáziálni
Az ilyen elhagyatott helyeken mindig van egy-két érdekes „maradvány”, amiből újat tanulhatunk (főleg az én generációm). Nekem egy ilyen maradvány volt a Vítkovice felirat, amit első körben nem tudtam hova tenni. Természetesen az ember „egyik” jó barátja, a Google hamar meg is válaszolta kíváncsiskodó kérdésemet. Minden bizonnyal a tartályokat Ostrava városrészében, Vítkovicén csinálhatták az acélgyárban. A gyárat a 19. században indították. Már az olvasztó indítása is rengeteg érdekességet hordoz magában. Csak egy érdekesség a sokból:
„1843 és 1873 között, amikor a vasmű a Rothschildok tulajdonában volt, a munkások száma az eredeti 370 fős számról tízszeresére nőtt. A vasmű házakat és kollégiumokat épített a munkások számára, és egy kezdetleges kórházat is létrehoztak, amelyet 1853-ban egy gyári kórház váltott fel.”
Irány a légtér
Ha csak ennyi lenne a reptér, akkor azt mondhatnánk, hogy 20 perc alatt teljesítettük kirándulásunkat és mehetünk ebédelni, uzsonnázni, vagy épp mit szeretnénk. Azonban a mai technika lehetőséget ad arra, hogy a pilóták nyomába eredjünk, s megpróbáljuk „átélni” azt a látványt, amit nekik sikerült a magasban. Így egy rövid szemlézés helyett maradandó élményekkel gazdagodhatunk. Rövid felszállás után máris láthattuk a magasból Ipolyszécsénykét, Ipolynagyfalut, Kelenyét, Ipolynyéket, az Őrhegyet, s a határ túloldalán a Börzsönyt.
Szerencsés napunk volt, ugyanis a szél csak minimálisan játszott közre, illetve a magasban sem fogadott minket a homály. Az aratást követően már szemügyre vehettük, hogy egy-egy területet tárcsáznak, s gyönyörködhettünk abban a panorámában, amit egy pilóta is láthatott permetezésnél. Ilyen magasságban már másként mesél a táj az embernek.
Elképzelhetjük, hogy 30-40 évvel ezelőtt miként zajlottak a munkálatok itt, s mennyivel hosszabb ideig tarthatott egy-egy aratás a nyári időszakban. Ebben az a jó, hogy a generációs szakadékot áthidalhatják szüleink és nagyszüleink, akik régi történeteikkel színesíthetik fantáziánkat, táplálkozhatunk az ő emlékeikből, s ilyen alkalmakkor sokkal könnyebben adjuk át magunkat a múlt töredékének. Ma már csak kuriózum, ha repülőgéppel permeteznek, valamikor ez egy teljesen hétköznapi jelenség volt.
Érdekes
Szlovákiában a drónozást több szinten korlátozzák. Alapvetően létezik egy egységes európai szabályozás, ami alapján megszerezhető a jogosítvány. Ezt követően a MámDrón applikációban meg tudjuk nézni, hogy hol lehet repülni, s azon keresztel be is tudjuk jelenteni, hogy épp repülünk az adott vidéken. Ha egy korlátozottabb területen szeretnénk, akkor a közlekedési hivatalhoz kell fordulni. A drónok biztosítása továbbra is problémás, de ez nemcsak Szlovákiában, hanem Magyarországon is. (Elméletileg, ha nincs biztosítva a drón, akkor nem is repülhetünk, tehát szinte lehetetlen normális körülmények között repülni.) Próbáljunk meg részben szabálykövetőek lenni, ha ezt a hobbit választjuk, s szeretnénk egy kicsit madártávlatból kémlelni otthonunkat. Nem egyszerű a drónpilóták élete itthon.
Drónra fel? Több településen is új turisztikai attrakciók jönnek létre
A fejlesztések nemcsak Ipolynyéket érintik. Varsányban kalandösvény készül a Tábi-tó körül, amelyet QR-kódos ismeretterjesztő játék egészít ki. Bussán egy egykori határőrlaktanya épületében interaktív kiállítás mutatja majd be a település történelmi szerepét.
Nógrádszakálon új turisztikai központ létesül, ahonnan meghosszabbított jelzett túraútvonal vezet majd a Kálvárián keresztül egészen a Palóc Grand Canyonig. Balassagyarmaton az 1. Kerékpár Múzeum bővül új kiállítási és interaktív elemekkel, míg a szécsényi Lipthay-kastélyban kerékpáros pihenőhelyet alakítanak ki, valamint QR-kódos vezetett túrákat indítanak.
Valamennyi helyszínen természetes anyagokból készült land-art installációk is helyet kapnak. Ezek a helyi hagyományokat és legendákat idézik meg, miközben új fotózási pontokat is kínálnak a látogatóknak.
Kapcsolódó cikkünk Ipolynyék |
Rövid idő alatt oly sokat hallottam és olvastam a nagykürtösi járásbeli Ipolynyék tanösvényéről, hogy a bakancslistám elejére ugrott. Bár az egész túrát nem abszolváltam, mégis elmondhatom, hogy az Őrhegy őrszemeként pásztázhattam végig az Ipoly mente egyik szegletét. Mohóságomon úrrá lettem, s egy következő alkalommal még visszatérek.
A tanösvény egy 10 megállóból álló túra, amely az ipolynyéki tájháznál veszi kezdetét, s az információs tábla szerint 4-4,5 óra alatt abszolválható. Öt megállónál időztem a gyaloggalopp alatt, s az oda-vissza úton kb. hét kilométert tettem meg, közel három óra alatt. Természetesen fotóztam és videóztam is, így azért jóval lassabb tempóba lehetett csak haladni.
Fel a borra!…mármint a szőlőre…
Pazar időjárás, verőfényes napsütés, közel harminc fok. Nem a legjobb túraidő (ahogy mondá a túrások szakirodalma), ami a hőmérsékletet illeti, de a kis hűs szellő, s a lombkoronák árnyéka a séta alatt kárpótolt. A falu végén található tájháztól indultam, járda hiányában az út mentén baktattam, majd a szőlőültetvények mentén kezdődött a „mászás”. A borospincék között megérkeztem az első megállóhoz, amely az ipolynyéki szőlőkről, illetve a helyi borászatokról adott bővebb tájékoztatást. Az információs tábláról kiderült, hogy
a történelmi borvidék területi megoszlását tekintve, első helyen az olaszrizling található, ezt követi a rizlingszilváni, majd a furmint, az ezerjó, a chardonnay és a hárslevelű. A vörösborszőlők közül a kékfrankos a legelterjedtebb, majd a zweigelt, a kékoportó, a cabernet sauvignon, a kadarka, majd a merlot.
A borkedvelők könnyedén leragadhatnak az első megállónál, főleg ha sikerül egy-egy pincészetnél vendégségre lelni. A kellemes melegben én is elfogyasztottam volna egy hideg fröccsöt.
Brekk, brekk!
A kilátó mellett a Békás-forrás volt az egyik olyan része az ösvénynek, amit mindenképp szerettem volna megnézni. A Google-térképen is jelölve van a hely, így kihagyhatatlanná vált számomra (ami a Google-n van, az létezik és meg kell nézni). A forrásláp meglehetősen különleges, békák, vízisiklók és foltos szalamandrák otthona. Ezen a ponton éreztem azt, hogy én vendég vagyok a természetben, egy őzike sétált lefelé a forráshoz, pont belenézett a kamerába. Az állatkák békésebben élnek a tanösvény mentén, kevesebb a látogató, nem zargatják őket a turisták, így nem meglepő, ha összefutunk egy-kettővel. A madarak is örömtelin élik életüket a lombkoronákban, nem győztem kapkodni a fejem, hogy hol röppen fel épp egy-egy madárka. Meglehetősen nehéz volt lencsevégre kapni őket.
Kőbánya és kereszt
A forrást követően kezdett egy kicsit emelkedősebbé válni a túra, bár igaz, hogy a kialakított út biztosítja a kényelmes terepet, illetve sokat segít az is, hogy minden megállónál pihenőhely várja a látogatókat. Bőven lehet időzni az egyes helyeken, s a község sem hanyagolja el a környezetet, szalonképes állapotban vártak minket a megállók.
A Békás-forrást követően egyenes a kőbánya felé vettem az irányt, ahol még tűzrakóhelyet is találtam, de a nagyon meleg időkben inkább nem ajánlom a nyílt lángú sütögetést az erdős domboldalon. A kőbánya egy igazi kuriózum a vándoroknak, jól megfigyelhető a vulkanikus tevékenység. Szemügyre vehettem a tengeri üledék homokkőt, az eltemetett vulkáni réteget és az andezitot is. Ezen a ponton a drónpilóták is kiélvezhetik a magasságot, a lombok nem akadályozzák a felszállást, azonban engem a szél eléggé akadályozott, így nem tudtam magasra röptetni az „elektromadarat”.
Egy meredekebb emelkedőn jutottam el a Szent Ilona-keresztig, ahonnan már félig-meddig elém tárult a látvány, amiért jöttem. Felfedeztem a magasból Ipolynyéket és Magasmajtényt. Negatív tapasztalattal is gazdagodtam, bármekkora szárazság is volt, a kézilabdacipő nem túl alkalmas erre a terepre, túracipőt kellett volna húzni… A keresztnél Naszály körvonalain kívül felfedezhettem még Cserhát lankáit és a Korponai-fennsíkot, illetve a pihenőnél megismerkedhettem Ipolynyék történetével, amely a járás egyik legnagyobb települése.
Még egy kicsit…
A kereszt menti pihenőnél már ki van táblázva az őrhegyi kilátó, már csak egy kicsit kellett továbbmenni. Ahogy elértem az építményhez, megpillantottam a csodálatos panorámát, amit nem igazán lehet visszaadni sem képekkel, sem videókkal. Valami fenséges (bár engem könnyen el lehet varázsolni az Ipoly mentével és a Börzsönnyel). Néhány perc is elég ilyen magasban, s az ember teljesen átszellemül.
Az idő lelassul, a helyszín körbezárja a testet és a lelket, s eggyé válunk mindazzal, amit látunk. Néhány bölcs gondolat végigszaladt bennem, ott töprengtem el azon, hogy mégis milyen picik vagyunk mi ezen a Földön, s mennyi kárt tudunk csinálni a környezetünkben. Úgy gondolom, hogy az embereknek gyakrabban kéne kimászniuk ilyen helyekre, körülnézni maguk körül, meglátni a szépet, az apró csodákat, s akkor talán jobban becsülnék világszerte mindazt, ami adatott.
Lehet, ezek a gondolatok keltették bennem azt az érzést és elhatározást, hogy a túrámat megfelezem, s nem leszek mohó, nem falom fel a tanösvényt egyszerre. Egy következő alkalommal még visszatérek (mint Arnold Schwarzenegger), hogy az ösvény többi részét (a Hollókő-kilátót, a Porga-tó térségét, a Fehér-kút nevű időszakos forrást és Szent Orbán szobrát) is bejárjam.
A cél, hogy hosszabb időt töltsenek a turisták az Ipoly mentén
A CROSS-IP fejlesztései nem új turisztikai célpontokat hoznak létre, hanem a már meglévő természeti és kulturális értékeket kapcsolják össze egységes hálózatba. A gyalogos, kerékpáros és vízi útvonalak mentén kialakuló komplex élménylánc lehetőséget teremt arra, hogy a korábbi egynapos kirándulások helyett többnapos programokat válasszanak az ide látogatók.
A várakozások szerint az egységes turisztikai kínálat növeli a térség vonzerejét, erősíti a határ menti együttműködést, és hozzájárul a kevésbé fejlett települések gazdasági élénküléséhez is.
Kapcsolódó cikkünk Ipolynyék/Salgótarján |
Az Ipoly középső völgyében összehangolt turisztikai fejlesztési program indul a magyar–szlovák határ térségében. A cél, hogy az eddig elszórtan működő gyalogos, kerékpáros és vízi attrakciók egy egységes, jól bejárható aktív turisztikai hálózattá kapcsolódjanak össze – tájékoztatta az MTI-t az Ipoly-völgye Európai Területi Társulás (ETT) igazgatója.
Sándor Ildikó közölte: a projekt az Interreg Magyarország–Szlovákia Program támogatásával valósul meg, a 44 hónapos akcióterv teljes költségvetése eléri a 2,4 millió eurót. A CROSS-IP Akcióterv a meglévő infrastruktúrára és korábbi fejlesztésekre épít.
Ennek részeként összekapcsolják és kitáblázzák a gyalogos, kerékpáros és vízi útvonalakat, egységes pihenőhelyeket és szolgáltatási pontokat alakítanak ki, valamint létrehozzák a hosszú távú működést biztosító közös üzleti és menedzsment modellt.
Új túraútvonalak és látványosságok a térségben
A konkrét fejlesztések között szerepel: a varsányi Tábi-tó körüli kaland-ösvény kialakítása, a Páris-patak völgyét a nógrádszakáli Kálváriával összekötő panorámaút, az ipolynyéki Őr-hegyi tanösvény megújítása interaktív elemekkel, „vulkánparkkal” és kilátóval. Emellett Szécsény–Benczúrfalván multifunkciós túrapont létesül, Szécsényben pedig digitális városi sétát dolgoznak ki a látogatók számára.
Kapcsolódó cikkünk Kóvár/Ipolynagyfalu |
Besztercebánya megye (BBSK) új kerékpárút kiépítését tervezi az Ipoly mentén. Az első ütem a Nagykürtösi járásban, a Kóvár (Koláre) és Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) közötti szakaszt érinti. A Közbeszerzési Hivatal közleménye szerint a projektdokumentáció becsült költsége 64 ezer euró áfa nélkül.
A projektdokumentáció elkészítésére keresnek kivitelezőt
A közbeszerzés tárgya a kerékpárút projektdokumentációjának kidolgozása.
„Az Ipoly menti kerékpárút első szakasza a Kóvár és Ipolynagyfalu községek közötti gáton halad. Ennek az ütemnek a hossza körülbelül 13 kilométer”
– magyarázta Vanesa Čierna, a BBSK sajtóosztályának munkatársa.
Pihenőhelyek és tanösvényi elemek is készülnek
A tervek szerint az útvonal mentén pihenőhelyeket is kialakítanak. Ezeket olyan tanösvényi elemekkel kötik össze, amelyek bemutatják a környék védett madárélőhelyeit.
„Az Ipoly menti kerékpárút második üteme Kóvár község és Szlovákgyarmat (Slovenské Ďarmoty) összekötése lesz”
– tette hozzá Čierna.
Kapcsolódó cikkünk Kassa megye |
Zöld utat kaptak a kelet-szlovákiai idegenforgalom következő éveit alapjaiban meghatározó beruházások a Kassa Megyei Önkormányzat (KSK) hét eleji ülésén.
A megyei képviselők több, már 2026-ban induló fejlesztés finanszírozását és kivitelezését is jóváhagyták, amelyek célja Kelet-Szlovákia pozíciójának megerősítése a belföldi és a határon átnyúló turizmus térképén. A döntések középpontjában a Széles-tó (Zemplínska šírava) partjára tervezett gyalogos móló, valamint a Bodrogközt és az Alsó-Zemplént érintő „Felfedezetlen kerékpáros paradicsom” elnevezésű projekt áll.
A Széles-tónál a megye történetének egyik legjelentősebb turisztikai beruházása készül. A 3,1 millió eurós fejlesztés keretében 2026-ban kezdődik meg egy 1,3 kilométer hosszú, akadálymentesített gyalogos sétány építése, amely Kalužát és Klokočovot köti majd össze. A promenád az egyik hoteltől vezet, követve a part természetes vonalát, miközben látványos, íves hídláb ível át a vízfelszín fölött.
A megyei önkormányzat szerint az új létesítmény nem pusztán közlekedési kapcsolat lesz két üdülőközpont között, hanem önálló turisztikai attrakció, amely új szolgáltatások és vállalkozások megjelenését is ösztönözheti a környéken. A beruházást a KSK saját költségvetéséből, a Development KSK közreműködésével finanszírozzák, az átadást 2027 nyarára tervezik. A hosszadalmas előkészítést elsősorban az engedélyeztetési folyamatokkal, valamint a víz fölötti építkezés magas műszaki követelményeivel indolkoják.
Vízről a szárazföldre
A megye ezzel párhuzamosan a kerékpáros turizmus fejlesztésére is jelentős összegeket fordít. A Bodrog és a Latorca folyók gátjain haladó kerékpárút Borsi és Zétény közötti szakasza újul meg a „Felfedezetlen kerékpáros paradicsom” projekt keretében. A teljes útvonal 24,5 kilométer hosszú, ebből 15,2 kilométeren valósul meg korszerűsítés: új burkolat, pihenőhelyek, információs táblák, korszerű jelzések és biztonságosabb infrastruktúra várja majd a bringásokat. A beruházás a Bodrogköz–Alsó-Zemplén kerékpáros főútvonal része, és kiemelt célja, hogy összekapcsolja a térség természeti és kulturális látnivalóit.
Határon túli kapcsolat
A projekt jelentőségét növeli, hogy szoros határon átnyúló együttműködésben valósul meg, közvetlen kapcsolatot teremtve a magyarországi kerékpárutakkal. Így egy összefüggő, nemzetközi kerékpáros hálózat alakulhat ki, amely új célcsoportokat hozhat a Bodrogközbe és Alsó-Zemplénbe. A fejlesztés teljes költsége meghaladja a 4,3 millió eurót, amelyhez az Interreg Magyarország–Szlovákia program, állami források és a KSK saját hozzájárulása biztosítja a szükséges pénzügyi hátteret. A megyei önkormányzat szerint a most elfogadott beruházások elsősorban arról szólnak, hogy Kelet-Szlovákia hosszú távon a fenntartható, környezetbarát turizmusra épít, amellyel egyidőben a táj értékeit megőrizve teremt új gazdasági lehetőségeket a helyi közösségek számára.
Január 12-éig lehet ajánlatot benyújtani
A közlemény emlékeztet arra, hogy az érdeklődők január 12-éig nyújthatják be ajánlataikat. Az ajánlatok elbírálásánál egyetlen szempont az ár lesz.
Több ezer kilométernyi kerékpárút Besztercebánya megyében
A megyében található kerékpárutakról szóló információk a turisták számára okostelefonokra is letölthetők.
Ezt a www.zahoramizadolami.sk weboldalon elérhető platform teszi lehetővé.
Besztercebánya megyében jelenleg több mint 4000 kilométernyi kijelölt kerékpárút található.
(TASR)
A kerékpáros és vízi turizmus fejlesztése
A kerékpáros turizmus fejlesztése kijelölt túraútvonalakat, szabványos pihenőhelyeket és szécsényi szervizpont kialakítását foglalja magában. A helyi szolgáltatók kerékpárosbarát képzésben részesülnek. A vízi turizmus fejlesztése mobil kikötők telepítésével, útbaigazító táblák kihelyezésével és szükséges eszközök beszerzésével valósul meg.
Kulturális örökség és új turisztikai élmények
Az örökségbemutatás is megújul: interaktív elemekkel bővül a balassagyarmati Kerékpármúzeum és a bussai egykori határőrlaktanya kiállítása. A projekt részeként land-art fotópontok létesülnek az érintett településeken.
Új szálláslehetőségek is létrejönnek: Bussán lakókocsis minikemping épül, Varsányban pedig kerékpárosbarát zarándok- és turistaszállás várja majd a látogatókat.
Kiemelkedő turisztikai potenciál az Ipoly völgyében
Sándor Ildikó hangsúlyozta: az Ipoly menti dombvidék és völgyek kiváló adottságokkal rendelkeznek a természetjárás, a kerékpározás és a vízitúrázás számára. A térség települései jelentős kulturális örökséget őriznek, miközben Budapest és Losonc közelsége erős látogatói bázist biztosíthat.
2029-ig megvalósuló határon átnyúló turisztikai hálózat
Az Európai Unió által finanszírozott projekt jelenleg a részletes tervezés fázisában van. A fejlesztések várhatóan 2029 nyár végére zárulnak. A program eredményeként egy összefüggő, határon átnyúló aktív turisztikai hálózat jön létre az Ipoly mentén.
A cél a látogatószám növelése, a helyi gazdaság élénkítése, valamint a környezettudatos turizmus erősítése egy hosszú távon fenntartható, partnerségen alapuló modell keretében.
31 település együttműködése az Ipoly mentén
Az Ipoly-völgye Európai Területi Társulás egy határon átnyúló együttműködési szervezet, amely a Középső-Ipoly mente 31 magyar és szlovák települését fogja össze. A társulás célja a helyi közösségek erősítése, a fenntartható fejlesztések támogatása és új lehetőségek teremtése az Ipoly mentén élők számára.
(MTI)
Interreg támogatással valósul meg a CROSS-IP projekt
A CROSS-IP non-profit elemek elnevezésű projekt az Interreg Magyarország–Szlovákia Program támogatásával valósul meg. A fejlesztésre 136 640 euró európai uniós támogatást nyertek el, a kedvezményezett pedig Ipolynyék (Vinica) község önkormányzata.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
