Buda 1686. évi visszafoglalásának 340. évfordulója alkalmából szeptember 2-án, szerdán a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templomban Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök katonai tiszteletadással egybekötött ünnepi szentmisét mutatott be.
Berta Tibor püspök szentbeszédében a történelmi esemény keresztény és nemzeti jelentőségét, valamint az összefogás erejét állította középpontba.
A tábori püspök felidézte: néhány nappal korábban, augusztus 29-én azt a gyászszertartást végezte, amelyen a mohácsi csata hőseinek fél évezred után megadták a végtisztességet, a tömegsírokból feltárt és azonosított csontereklyék ünnepélyes gyászszertartás keretében nyertek végső nyugalmat. Berta Tibor – Reményik Sándor Mohács után című versére utalva – hangsúlyozta, hogy a mohácsi vész után több mint másfél évszázados „éjszakai sötétség” borult az Oszmán Birodalom által megszállt országrészre, és a magyarság súlyos emberveszteséget szenvedett.
Berta Tibor szerint mindaz, ami a középkori Magyar Királyság sorsát megpecsételő mohácsi vereségnél és az azt követő évtizedekben hiányzott, valamivel több mint százötven évvel később XI. Ince pápa kezdeményezésére a Szent Ligában megvalósult: a közös ügy jegyében létrejött szövetség 1686. szeptember 2-án felszabadította az oszmán uralom alól Budát, a Magyar Királyság egykori székhelyét.
„Szándékunk szerint
Ha ez akkor nem valósul meg, ma talán nem lenne, vagy legalábbis nem így létezne Magyarország” – húzta alá a püspök. Mint mondta, a pápa intenzív diplomáciai munkával és jelentős anyagi támogatással járult hozzá a Szent Liga létrejöttéhez, és a másfél évszázados hódoltság felszámolásában szerzett érdemeiért méltán kapta a „Magyarország megmentője” elnevezést.
Berta Tibor Buda visszafoglalásának kiemelkedő hősei között említette Boldog Avianói Márk kapucinus szerzetespapot, tábori lelkészt is, aki fakereszttel a kezében az elsők között jutott fel a várfalra, majd szeptember 3-án hálaadó szentmisét mutatott be. Felidézte azt is, hogy
A magyar történelem a megújulások és az újrakezdések története is
A katonai ordinárius szerint a budai Vár felszabadítóira és a Szent Liga katonáira „emelt fővel” kell emlékezni. „Példamutató mai korunkban is az a nagyszerű és kérlelhetetlen elszántság, amellyel eleink szívében százötven évnyi megszállás után is megmaradt az, hogy szabadságra vágyó magyarnak vallják magukat” – tette hozzá. Berta Tibor szólt arról is, hogy Buda visszavétele nem egyszerűen idegen hadak győzelme volt, hanem az egész kereszténység közös öröme és Magyarország visszaszerzésének ígérete.
A történelmi évforduló legfontosabb üzenete ma is az összefogás fontossága.
– fogalmazott.
A püspök szerint az 1526-os mohácsi vereség a súlyos seb hordozására, Buda 1686-os visszavétele pedig a gyógyulás lehetőségére és a hála kötelességére tanít. Hangsúlyozta:
A megemlékezés jelentőségét Jan Assmann német vallástörténész gondolatával is összekapcsolta, miszerint „azok vagyunk, amire emlékezünk”. Berta Tibor szerint ezért Buda visszavételének emlékezete nem pusztán a múltról szól, hanem a jelen számára is útmutatást adhat. „A múlt sohasem csupán múlt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a történelem feltárhatja azokat az utakat, amelyeket érdemes követni, és azokat is, amelyeket el kell kerülni.
Megmaradt a magyarság szabadság iránti vágya
Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a szentmise előtt elmondott emlékbeszédében kiemelte: a másfél évszázados oszmán uralom alatt nemzedékek nőttek fel, mégis megmaradt a magyarság szabadság iránti vágya és az ország iránti elkötelezettsége.
Mint mondta, 1686. szeptember 2-a a hősies helytállás és a győzelem napjává vált, Buda felszabadítása pedig lehetőséget teremtett a gyógyulásra, fejlődésre és építkezésre. „A magyar lélek nem fogadja el a mások által írt végzetet, mert a magyar történelem nem a veszteségek, hanem a megmaradás történelme” – húzta alá. Hozzátette: Buda visszavétele az európai összefogás erejére és a közös értékek melletti kiállás fontosságára is figyelmeztet, az újrakezdés üzenete pedig ma is aktuális.
A szentmisén a Katolikus Tábori Püspökség képviseletében szolgálatot teljesített Dóbiás Zalán hadnagy, az MH Altiszti Akadémia és az MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság tábori lelkésze, Woditsch Péter tartalékos hadnagy, az MH Ludovika Zászlóalj megbízott tábori lelkésze, valamint Mikus Tibor főhadnagy, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tábori lelkésze. Diakónusként Somorjai Péter és Szalay György teljesített szolgálatot.
Buda visszavétele az oszmán uralom végét készítette elő
Buda 1686. szeptember 2-i visszafoglalása az 1541-ben kezdődött oszmán uralomnak vetett véget. A Magyar Királyság egykori székhelyének visszaszerzésére korábban több sikertelen kísérlet történt, az áttörést az 1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére létrejött Szent Liga teremtette meg. A keresztény koalíció seregeiben számos európai ország katonái mellett több ezer magyar harcos is részt vett. Az ostrom június 18-án kezdődött, és két és fél hónapnyi küzdelem után szeptember 2-án a keresztény csapatok visszafoglalták a várat. Buda visszavétele döntő fordulatot jelentett az oszmán uralom felszámolásában: az ezt követő hadjáratok nyomán a törökök fokozatosan kiszorultak Magyarország területéről, az 1699-es karlócai béke pedig lezárta a magyar–török háborúkat.
Az évfordulón a szentmise előtt koszorút helyezett el XI. Ince pápa Hess András téri szobránál Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök, Tóth Attila, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Réz Levente ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka, valamint Fodor Artur, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere.
Szöveg: Navarrai Mészáros Márton/Katonai Tábori Püspökség
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
