A bizottság arra kíváncsi, hogy ki volt az „ötletgazda”, ki volt az, aki az alapítványi konstrukciót kitalálta. Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselők meghallgatását kezdeményezték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság tiszás tagjai a grémium csütörtöki ülésén.
Elmondták: Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának akkori elnöke az MNB-törvény 2016-os módosításának benyújtója volt, amely a közérdekű adatigénylés korlátozására tett politikai kísérlet volt. Kósa Lajos pedig a törvényt megszavazó Fidesz-frakció vezetője volt, ő tette azt a kijelentést 2016-ban, miszerint „az a pénz elvesztette közpénz jellegét” – emlékeztettek.
Apáti István (Mi Hazánk) az MNB felügyelőbizottsága tagjainak meghallgatását is javasolta, együtt a képviselőkkel, akik benyújtói voltak a törvényjavaslatnak, amely lehetővé tette a jegybank gazdasági társaság alapítását. Felvetette Orbán Viktor volt miniszterelnök meghallgatásának lehetőségét is.
Az első meghallgatotti körről a bizottság egy következő ülésén szavaz.
Hargitai János (KDNP) ezzel szemben azt tartotta fontosnak, hogy a meghallgatásokat az MNB alapítványi szerkezetének létrehozóival kezdjék, utána kerüljön sor „epizódszereplők” meghallgatására. A képviselő azonban konkrét nevet nem javasolt, Csőszi Attila (Tisza Párt), a vizsgálóbizottság elnökének kérése ellenére sem.
A vizsgálóbizottság egyhangú szavazással határozott az adatbekérések második köréről, az MNB-től és a Neumann János Egyetemért Alapítványtól szeptember 18-i teljesítési határidővel.
Csőszi Attila az ülés után az MTI-nek elmondta, a vizsgálóbizottság nem egyszerre kér be minden adatot. „Nem biztos, hogy az a jó, hogy ha esetleg több tízezer vagy százezer oldalnyi anyag jelenik meg egyszerre a vizsgálóbizottság asztalán, hanem inkább lépésenként szeretnénk haladni, követve a pénz útját” – fogalmazott, hozzátéve, hogy most ezért az egész alapítványi struktúra kialakulásával kapcsolatos információkat kértek be az MNB-től.
Csőszi Attila kiemelte: azért merült fel Bánki Erik és Kósa Lajos neve is a meghallgatandó személyek között, mert
a bizottság arra kíváncsi, hogy ki volt az „ötletgazda”, ki volt az, aki az alapítványi konstrukciót kitalálta.
Fel kívánják tárni azt is, milyen lépések születtek az MNB berkein belül, illetve, ha voltak, akkor kormányzati, illetve országgyűlési szinten milyen ezzel kapcsolatos álláspontok alakultak ki – tette hozzá.
A vizsgálóbizottság kíváncsi arra is, ki hozta meg azokat a döntéseket, amelyek odáig vezettek, hogy az egész alapítványi konstrukció fölépüljön, illetve azokat, amelyek mentén az „első halmazban” 266 milliárd forint került ki az alapítványokba – jegyezte meg.
Csőszi Attila a csütörtöki határozat alapján bekérendő iratok másik nagy köreként a kecskeméti Neumann Jánosért Egyetem Alapítványt jelölte meg.
„Ott egy állam által biztosított 144 milliárd forintos lehetőségből 127,5 milliárdot sikerült az egyetem kuratóriumának és felügyelő bizottságának valamilyen döntés alapján kicsatornáznia” – emlékeztetett.
Csőszi Attila a vizsgálóbizottság következő ülését szeptember 10-re hívta össze. Elmondása szerint ekkor a Tisza Párt várhatóan javaslatot tesz a közös bizottsági szakértő személyére. Apáti István közölte, a Mi Hazánk Csath Magdolna közgazdászt fogja javasolni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
