Az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódó eseményen, amelyet Mohács 500 címmel rendeztek meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál termében augusztus 28-án, a történettudomány és a régészet legújabb kutatási eredményei, valamint a csata emlékezetének kérdései kerültek középpontba.
A PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (BTK) Régészettudományi Intézete és a Janus Pannonius Múzeum Mohács 500 Csatatérkutatási Programja könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát és megemlékezést szervezett a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából. Az eseményt Kőszeghy Miklós, a PPKE BTK tudományos dékánhelyettesének ünnepi beszéde nyitotta meg.
A szakmai program első előadását Varga Szabolcs történész tartotta, aki a mohácsi csata történettudományi kutatásának legújabb eredményeit ismertette, egyúttal kitérve azokra a kérdésekre is, amelyekre a kutatásoknak továbbra sem sikerült egyértelmű választ adnia.
A konferencia további előadásai Mohács történetének és emlékezetének különböző aspektusait járták körül. Őze Sándor és Bojtos Anita a csata emlékezetével foglalkozott, míg Bertók Gábor a mohácsi csatatér régészeti kutatásának eredményeit mutatta be. Papp Adrienn azt vizsgálta, milyen változás figyelhető meg a mohácsi csata után a középkori anyagi műveltségben, Major Balázs pedig a Mohácsot két héttel követő pusztamaróti csata régészeti kutatásának legfrissebb eredményeiről számolt be.
Az előadások egyaránt rámutattak arra, hogy ötszáz év elteltével Mohács kutatása korántsem tekinthető lezártnak. Az új történeti, régészeti és antropológiai eredmények nemcsak tovább árnyalják a csatáról kialakult képünket, hanem arra is lehetőséget teremtenek, hogy újragondoljuk az eseményhez kapcsolódó, hosszú időn át meghatározó történelmi értelmezéseket.
A konferenciához kapcsolódva mutatták be az évfordulóra készült, a Martin Opitz Kiadó gondozásában megjelent Mohács 500 tanulmánykötetet is. A kiadvány szakmai kiadója a PPKE BTK Régészettudományi Intézete. A mű, amely az 500. évforduló legnagyobb lélegzetű szakmai összegzése, három kötetben, 1920 oldalon foglalja össze valamennyi tudományterület friss kutatási eredményeit a mohácsi csatával kapcsolatban,. Az antropológiai, geográfiai és történeti kutatások mellett megtalálhatók a legújabb eredmények legszélesebb körét szolgáltató régészeti kutatások, melyek többségét a pázmányos szakemberek maguk végezték és tárják most a nagyközönség elé.
Az elmúlt évek kutatásai több ponton is új megvilágításba helyezték a mohácsi csatáról kialakult képet. A történeti vizsgálatok árnyalták többek között a Jagelló-kor megítélését, a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom közötti erőviszonyokról alkotott képet, valamint a vereség okaira vonatkozó korábbi értelmezéseket. A régészeti és antropológiai kutatások eközben hozzájárultak a csatatér pontosabb azonosításához, valamint a sátorhelyi tömegsírokban (Mohácsi Nemzeti Emlékhely) nyugvó áldozatok személyes történetének részletesebb feltárásához.
Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
