Taraba és Migaľ is a keleti ivóvíz-kérdést oldotta Tokár Géza2026. 09. 03., cs – 16:34
Nagyszebenben (Sabinov) tanácskozott csaknem százhetven helyi önkormányzat képviselőjével Samuel Migaľ (független) régiófejlesztési és Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter. A téma az ivóvízhez való hozzáférés.
Mint az a megbeszélést követő sajtótájékoztatón is elhangzott, az érintettek megpróbálták felmérni, pontosan milyen gyakorlati problémákkal is küzd az ivóvíz-szolgáltatás a keleti országrészben. Várhatóan a csatornázási projekteket is felgyorsítják, hogy kiküszöböljék az ellátási problémákat.
A megbeszélésen jelenlévő polgármesterek szerint több településen is probléma akad a megfelelő mennyiségű ivóvíz bebiztosításával, de az elöregedő vezetékek és a csatornázás hiánya, valamint a szennyvíztisztítás is gondokat okoz. Az aszályos időszak csak súlyosbította a problémákat és rávilágított a technikai nehézségekre.
Migaľ szerint – aki egyébként Eperjes megye vezetéséért is indul, tehát személyes érdek is fűzi az északkeleti régióban zajló projektek fellendítéséhez – a találkozón több konkrét felvetés is elhangzott, megoldásokkal párosítva. Az egykor Hlas-ban politizáló, de onnan kizárt miniszter szerint a régiófejlesztési minisztérium minél gyorsabban szeretne közreműködni a megfelelő források megtalálásában és eljuttatásában.
Taraba a téma kapcsán rámutatott, hogy a környezetvédelmi tárca az elmúlt időszakban is aktívan támogatta a vidékfejlesztési projekteket, méghozzá a „történelmileg legmagasabb mértékben,” már ami a vízügyi infrastruktúrák fejlesztését jelenti. Taraba szerint az előző kormány idején 430 millió euró veszett el a vízvezeték- és csatornaépítésre is felhasználható európai uniós alapokból, miközben most „százmilliókat” csoportosítanak a kérdés megoldására. A konkrét fejlesztéseket azonban nem csak a forráshiány nehezíti, hanem a megfelelő projektdokumentációk hiánya. Az illetékesek szerint ugyanis az engedélyezések vagy a tulajdonjogi viszonyok rendezése miatt is csúsznak a csatornázási programok.
Taraba szerint ezen a problémán segíthet egy, a beterjesztés előtt álló vízügyi reform, amelynek kapcsán úgynevezett szolgalmi joggal terhelhetik a csatornázásokkal és vízvezetéképítéssel kapcsolatos telkek tulajdonosait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy zökkenőmentesebbé válnak a vízügyekkel kapcsolatos munkálatok, a tulajdonosokkal való egyezkedés kárára.
A két miniszter szerint a közeljövőben aktualizálhatják az elsőbbséget élvező projektek listáját – erre azok a települések kerülnek fel, ahol valóban gyakorlati problémák akadnak a stabil vízkészlet bebiztosításával, vagy a hiányzó, esetleg elégtelen víztisztítás miatt higiéniai, környezetvédelmi kockázatokkal jár a már létező vezetékek használata.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra megye/Nagyszombat megye |
Az elmúlt időszak rendkívüli hőhulláma miatt Kassa környékén, Besztercebánya megyében és Nagyszombat megye egyes településein is gondok vannak a vízellátással, de Nyitra megyében a legsúlyosabb a helyzet, ahol több helyen korlátozták az ivóvízfogyasztást napi 6 órára. A szakemberek hangsúlyozzák, felelősen kell gazdálkodni a készletekkel.
Múlt hétvégén és a hét elején az ország több pontján mértek 40 Celsius-fok fölötti értékeket. Egymástól függetlenül, rövid időn belül két megyeszékhely is bejelentette, hogy problémák jelentkeztek az ivóvízellátásban. Elsőként Besztercebánya közölte, hogy a vízművek a kedvezőtlen éghajlati viszonyok, a magas hőmérséklet és a vízforrások hozamának csökkenése miatt takarékossági intézkedések betartását kéri a lakosságtól, vagyis tilos az ivóvizet locsolásra, autómosásra vagy medencék feltöltésére használni. A Kelet-szlovákiai Vízművek (VVS) szerdán arról tájékoztatott, hogy néhány településen már előfordultak rövid ideig tartó fennakadások a vízellátással, ezért megelőző jelleggel intézkedéseket vezettek be a térségben.
Napi 6 órás vízellátás
Nyitrán kedden ült össze a válságstáb, amely korlátozta az egyes vízbázisok működését, hogy Nyitrára elegendő ivóvíz jusson, mert a megyeszékhelyen lévő két kórház, 14 óvoda, 2 bölcsőde, valamint több szociális intézmény ivóvízellátása elsőbbséget élvez. Marek Hattas, Nyitra polgármestere nyomatékosan kérte a lakosságot, csak a legszükségesebb célokra, vagyis vízivásra, főzésre és tisztálkodásra használják az ivóvizet.
A Nyitra közeli Cabajon (Nový Cabaj) hétfőtől csak naponta 6 órán át van vízellátás, a 6:00-8:00, 12:00-14:00 és 20:00-22:00 óráig tartó időintervallumokban.
A megelőző korlátozó intézkedéseket a Nyugat-szlovákiai Vízművek (ZsVS) Galánta és Vágsellye járásaira is kiterjesztette, érintik tehát a két járási székhelyt, valamint Jóka, Nagyfödémes, Diószeg, Nemeskosút, Nagymácséd, Kajal, Zsigárd, Farkasd, Negyed, Szomola, Sókszelőce, Pered, Királyrév, Nádszeg, Alsóhatár, Mocsonok, Felsőkirályi településeket is.
Szabó Zoltán, a Nyugat-szlovákiai Vízművek vágsellyei telephelyének igazgatója az Új Szónak elmondta, a klímaváltozás a vízkészletek hozamának fokozatos csökkenését okozza Szlovákia egész területén, amit a lakosság úgy érzékel, hogy a saját kútjaiban csökken a vízmennyiség.
„Jelenleg a korábbi évekhez képest jelentősebb ivóvízhiányt regisztrálunk. A csökkenő ivóvízkészletek oka a talajvíz hiánya, amely a terület nagy részén a csapadékból táplálkozik. Csak a felhasználók takarékos vízhasználatával biztosíthatjuk a folyamatos ellátást a forró nyári hónapokban”
– figyelmeztetett az igazgató. Kifejtette, azért kellenek a megelőző intézkedések, mert ha a víztározók vízszintje a kritikus szint alá csökken, a vízvezeték-hálózatban csökken a víznyomás és leáll az ivóvízellátás. Amennyiben a víztározó egy csoportos vízellátó hálózatba van bekötve, ez a teljes csoportos vízellátó hálózat korlátozásához vezet, ugyanakkor az ivóvízellátás újraindításakor számos üzemeltetési probléma és bonyodalom merül fel.
Egyre gyakoribb
Szabó Zoltán szerint a jelenlegi helyzet, vagyis az, hogy csökken a vízellátó források hozama a térségben, nem kivételes, az utóbbi években egyre gyakrabban fordul elő és egyre súlyosabbá válik. „A hó- és csapadékhiány, a hosszan tartó magas hőmérsékletek, a szárazság hatására az elmúlt években a talajvízkészletek drasztikusan csökkentek és ezzel együtt a vízellátó források hozama is visszaesett. A szerdán érkezett lehűlés és csapadék csak átmenetileg oldja meg a problémát, a lakosság vízfogyasztása csökken emiatt, de a vízellátó források készleteinek növekedése és hozamuk emelkedése csak hosszú távú és bőséges csapadékok után, valamint a vízellátó forrás méretétől és típusától függően bizonyos idő elteltével lesz érzékelhető” – hangsúlyozta.
Rámutatott, ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog, az ivóvízhiány problémája még élesebbé válik, ezért elengedhetetlen, hogy elkezdjünk takarékoskodni az ivóvízzel és gazdaságosan használjuk fel.
„Ez elsősorban a lakosság fegyelmezettségén és felelősségérzetén múlik, vagyis azon, hogy az emberek belássák, a medencék feltöltése, a kertek és pázsitok öntözése, az autómosás olyan időszakokban, amikor vízhiány fenyeget, nem elsődleges”
– emelte ki az igazgató.
Ismétlődő jelenség
Szabó Zoltán azt is elmondta, hogy Nyitra környékén az éghajlatváltozás miatt minden vízforrás hozama csökken. A vízhiány főként azokon a településeken fenyeget, ahol helyi vízforrások találhatók, elsősorban Aranyosmarót térségében.
„Az Aranyosmaróti járás több településére tartálykocsikkal szállítunk vizet a víztározókba. Ez a helyzet már második éve fennáll, főként a nyári hónapokban, és a csapadékmennyiségtől függően változik az érintett településeken”
– magyarázta.
A Nyitrán felállított válságstáb már a rendkívüli események következményeinek kezeléséről és felszámolásáról tárgyal. Az igazgató szerint hasonló intézkedések várhatóak a jövőben a Galántai és a Vágsellyei járás településein is. Kiemelte, a vízszint kritikusan alacsony értékei azt jelentik, hogy időablakokat kell beállítani, amelyek során bizonyos településeket ellátnak vízzel, másokat pedig nem, hogy elkerüljék a nagy területek vízellátásának összeomlását. Az azonnali fogyasztás a megengedett időszak alatt magasabb lesz azokon a helyeken, ahol lesz vízellátás, de a teljes napi fogyasztás szempontjából a mennyiség alacsonyabb lesz, tehát hosszú távon így lehet spórolni a vízzel.
Érdekes
Az ENSZ Környezetvédelmi programja és a Meteorológiai Világszervezet kezdeményezésére 1988-ban alakult meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), amely először 1990-ben adott ki figyelmeztetést arról, hogy az emberi tevékenység következtében a bolygó veszélyes mértékben fel fog melegedni. Azóta hat ilyen jelentés készült, mindegyik újabb bizonyítékokat és figyelmeztetéseket tartalmazott a klímaváltozásról.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
