Brunszvik Teréz nevét kapta a bősi óvoda

Brunszvik Teréz nevét kapta a bősi óvoda Kürthy Judit2026. 09. 02., sze – 12:54 Bős |

Új nevet kapott a bősi, Komenský utcai magyar tannyelvű óvoda: 2026. szeptember 1-jétől hivatalosan is Brunszvik Teréz Óvoda néven működnek tovább. A 2026/2027-es tanév évnyitóján és névadó ünnepségén az intézmény igazgatója, Bős polgármestere és az oktatási miniszter tanácsadója is arról beszélt, miért jelent többet egy név egyszerű feliratnál.

Az eredetileg 1972-ben épült óvoda az elmúlt évben két új pavilonnal is bővült, így a névválasztás egy hosszabb fejlesztési és közösségépítő folyamat újabb állomása lett. Az ünnepségen elsőként az óvoda igazgatónője, Mészáros Nagy Ildikó beszélt arról, hogy egy intézmény elnevezése jóval több egyszerű névadásnál, az egyfajta iránytű, amely megmutatja, milyen értékeket képvisel az intézmény, és milyen szemlélet mentén neveli a gyermekeket. A közkedvelt ovit tavaly 69, az idei évtől pedig 71 gyermek látogatja.

A név értékválasztás is

Brunszvik Teréz nevének választásával amellett, hogy egy történelmi személyiség előtt tisztelegnek, egy olyan pedagógiai örökséget is továbbvisznek, amely a mai napig érvényes. A magyar óvodai nevelés úttörőjeként Brunszvik Teréz már két évszázaddal ezelőtt felismerte, hogy a kisgyermekkor meghatározó időszak, amikor a szeretet, a biztonság és a figyelem hosszú távra megalapozhatja a gyermek személyiségét. Az igazgatónő elmondta, hogy az intézmény pedagógusai nap mint nap azért dolgoznak, hogy megfeleljenek a bizalomnak. Céljuk, hogy a rájuk bízott kicsik kíváncsi, nyitott, magabiztos és boldog emberekké váljanak.

Kapcsolódó cikkünk Bős |

A nemrégiben új épületrészekkel bővült Komenský utcai óvoda igazgatója a legutóbbi városi képviselő-testületi ülésen az idén 250 éve született Brunszvik Teréz óvodaalapító nevének felvételét javasolta. A képviselő-testület rábólintott az indítványra.

A Komenský utcai óvodának eddig nem volt intézményneve. A vezetőség elérkezettnek látta az időt arra, hogy elnevezzék, így esett választásuk a magyar óvodaügy nagy úttörőjére, a pozsonyi születésű Brunszvik Terézre (1775–1861).

Brunszvik Teréz-emlékév

Az intézményalapító német nemesi család sarja volt, első kisdedóvóját „Angyalkert” néven nyitotta meg egy budai házban, elsőként az Habsburg Monarchia területén. 

Évek óta foglalkoztat bennünket, hogy óvodánknak neve legyen. Gondoltunk személy- és virágnevekre is. Amikor szembesültem azzal, hogy az idei 2025-ös év Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulója, nem is gondolkodtunk tovább

 – mondta el Mészáros Nagy Ildikó, a Komenský utcai óvoda igazgatónője. Hozzátette: a névadó élete során több óvodát nyitott, egyebek mellett Pozsonyban és Bécsben is.

Sok támadás érte

Az általa alapított óvodákban nagyrészt németül folyt az oktatás, ő maga felnőtt korára sem tanult meg magyarul, csupán írt és olvasott, de élete során mindvégig magyarnak vallotta magát.

Sokan támadták őt emiatt. Bécs azt állította, monarchiaellenes oktatás folyik az általa alapított óvodákban, a magyar elit pedig azért támadta, mert nem magyarul oktattak. Amikor azonban kitört az 1848-49-es szabadságharc, Brunszvik Teréz a szabadságharc mellé állt, ekkor 80 éves volt. Ezért bíróság elé kellett állnia és csak a korára való tekintettel nem ítélték el. Unokahúga viszont börtönbe került

– emelte ki a vezető.

Támogatták a javaslatot

Hozzátette azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jubileum alkalmából július 27-én emlékérmet, a Magyar Posta pedig emlékbélyeget ad ki. 

A Magyar Tudományos Akadémia javaslatára az UNESCO 2025-öt Brunszvik Teréz-emlékévvé nyilvánította, aminek apropóján Európa-szerte számos ünnepséget szerveznek majd. 

Hírdetés

Nevének viselése nagy megtiszteltetés és nagy felelősség is

– zárta beszédét az igazgatónő. Fenes Iván, Bős polgármestere megköszönve az indoklást szavazásra bocsátotta a javaslatot, melyet a képviselő-testület minden jelenlévő tagja elfogadott.

Kedves Olvasóink, az április 23. nyomtatott Új Szóban Brunszvik Teréz helyett Brunszvik Teréziát írtunk, melyért ezúton is elnézést kérünk. 

 

„A nevelés teszi az embert, és az ember a hazát”

 – idézte Brunszvik Teréz egyik jelmondatát, majd kiemelte, hogy az óvoda minőségét a pedagógusok munkája, a dolgozók közössége, a szülőkkel való együttműködés és az intézmény mögött álló fenntartói támogatás teremti meg. „Csak a szív melegénél fejlődhet ki a gyermek tehetsége” – idézte beszéde végén egy másik fontos gondolatát.

Az óvoda nemcsak épület, hanem közösség

Fenes Iván, Bős polgármestere kiemelte a névadás közösségi jelentőségét is. Szerinte egy intézmény neve annak identitását is kifejezi, ezért fontos, hogy olyan személyiséghez kapcsolódjon, aki összekötő szerepet tölt be a közösségben. A névválasztás apropóját Brunszvik Teréz jubileuma adta, melyről korábban az Új Szó hasábjain is beszámoltunk, tavaly ünnepelték ugyanis születésének 250. évfordulóját. Brunszvik Teréz a magyar óvodapedagógia meghatározó alakja, akinek hagyatéka olyan közös értéket jelent, amely nem megosztja, hanem egyesíti az embereket. 

„Olyan név, olyan személy került az intézmény mögé, aki összehoz, egyesít, és akiben megosztottságot még a századokban sem tudnánk keresni”

 – mutatott rá. Továbbá kiemelte, hogy a gyermekek anyanyelvi oktatásának és nevelésének biztosítása alapvető kérdés a város számára.

A névadás folytatódik

Az óvoda a többedik a helyi jeles személyiségekről elnevezett intézmények sorában. A bősi művészeti alapiskola korábban a híres tájfestőről, Csörgő Zsuzsáról kapta a nevét, az alapiskolát pedig az ugyancsak Bősön született báró, költő és udvari tisztviselőről, Amade Lászlóról nevezték el. Fenes Iván beharangozta, hogy jövőre a márokházi városrészben működő óvoda Márokházi Óvoda nevet kapná és amennyiben a városi művelődési központ épületének felújítására beadott pályázatuk nyerni fog, ígéretet tett arra is, hogy az is nevet kap, nagy valószínűséggel Csiliz Városi Művelődési Központra keresztelik majd.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap az óvodai nevelés

Szlovákiában az elmúlt évtizedben jelentősen felértékelődött az óvodai nevelés, melynek részeként bevezették a kötelező egyéves óvodai nevelést, több ezer új férőhelyet hoztak létre, és az óvodák finanszírozási rendszere is megváltozott, részletezte a mérföldköveteket a tanácsadó. Ahogy a szakma, ő is úgy véli, hogy a korai életkorban a gyermekek fejlődésébe fektetett figyelem később is érezteti hatását, a megfelelő óvodai nevelés ugyanis az iskolai teljesítményre és a későbbi életpályára is kedvezően hat.

Az ünnepség során az óvoda növendékei is szerepeltek, Farkas Júlia szavalt, Halász András, Magyarics Boglárka és Nyári Eszter pedig közösen énekeltek. A beszédek után pedig Parak László, helyi esperes megáldotta az új épületet és helyiségeit, majd közösen bejárták azokat.

Kapcsolódó cikkünk Bős |

Kihelyezett testületi ülést tartott Bős városvezetése, mégpedig az egyik újonnan épült csoportszobában, a Komenský utcai Magyar Tanítási Nyelvű Óvodában, ahol nem csak a falu ügyeiről szavaztak, hanem az új pavilonokat is megtekinthették.

Tíz képviselő jelenlétében kezdődött meg az ez évi első képviselő-testületi ülés az asztalokkal és székekkel berendezett új teremben, ahol az óvoda berendezésének nagyja már a helyszínen volt. Az előtérbe lépve a színes beépített szekrények a köztük lévő padokkal, a mosdó, a konyha és a csoportszobába belépve a fa kiságyak matracokkal, a játékbútorok egy része is mind elkészültek a világos belterű épületekben.

Gondozási díj bevezetése

Az ülés napirendi pontjai között bőven volt szó új beruházási tervekről és az is elhangzott, hogy „mindenki a bősi parkban akar bulit rendezni”, ugyanis annyian kértek engedélyt arra, hogy programot szervezzenek az Amade-parkban, amennyien az eddigi évek alatt még soha. A Sport, kulturális és iskolaügyi bizottság tárgyalta ezt a helyzetet és azt is, hogy két eseményt egy napra igényeltek. A bősi szervező, Jakus Zoltán már tavaly novemberben leadta kérvényét az ez év júniusára tervezett rendezvényére, de volt egy másik jelentkező, aki kérvényével mégis megelőzte őt. A bizottság titkos szavazást javasolt a kérdés eldöntésére, ám Fenes Iván polgármester felszólalásában a hazai rendezvény megszervezését támogatta, s végül a képviselőkkel egyetértésben a testület Jakus Zoltán kérvényét hagyta jóvá.

A bizottság egyértelműen javasolta egy új általános érvényű rendelet bevezetését, melyben a rendezvények után gondozási költséget szabnának ki. 

2025 lesz az az év, amikor hétről hétre rendezvények sokasága lesz a parkban. Felmerült a kérdés, hogy a ezek intenzitását mennyire fogja elviselni a park és a környéken lakók. Csallóköz fiatalsága ide fog jönni szórakozni, amivel károsíthatják a parkot. A bizottság javaslata az, hogy mindazok, akik rendezvényükhöz ezt a helyszínt kérvényezték, gondozási díjat fizessenek, naponta 200 eurót

 – vázolta fel Zalka Lóránt. Csörgő Árpád képviselő felszólalásában támogatta a gondozási díj bevezetését és kérte, hogy foglalják rendeletbe a műanyag poharak, palackok betiltását, csak papírból készülteket engedélyezzenek, ugyanis a park már most tele van a korábbi rendezvényeken eldobott műanyagok törmelékeivel.

Legkésőbb szeptemberben nyitják meg

Kérdésünkre, amiben az új óvodatermek használatbavételének idejére voltunk kíváncsiak Mészáros Árpád alpolgármester, a város Építkezési és környezetvédelmi bizottságának elnöke elmondta, hogy még idén megnyitják a gyerekek előtt az intézmény két új pavilonját, legkésőbb a következő tanévkezdéskor, szeptember elején. Az elkészült két épületrész tervei megegyeztek egymással, a fejlesztés teljes alapterülete összesen 266,6 négyzetméter. Az épületek összköltsége csaknem 1 millió euró volt, melyet az Iskolaügyi Minisztérium támogatott, az ezt követő tereprendezést a helyi önkormányzat finanszírozza, melyet előreláthatólag az időjárás enyhülését követően kezdenek meg. 

Tavaly előtt még csak egy udvar volt itt, ami szépen beépült. Ez a két pavilon szerves részévé vált az épület egészének. Épületenként 28-28 gyermek fogadására alkalmas. Szükségünk van óvodai helyekre, mert gyarapodunk, de korábban voltak olyan évek is, amikor azon gondolkodtunk, hogy a Temető utcai óvodát megszüntetjük. Most ezt, a Komensky utcai óvodát összesen négy tanteremmel bővítettük, a másik kettő kicsit kisebb, ott 14-14 óvodás fér el. A Temető utcai óvodában pedig felújítottunk egy harmadik termet, mégpedig önerőből

 – osztotta meg a testület előtt Fenes Iván. A D és E jelű új épületrészek folyosókkal csatlakoznak a többi épületrészhez, mindegyik fedett és akadálymentesített bejárattal, valamint a csoportszobákból nyíló egy-egy fedett terasszal rendelkeznek.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »