A külföldi dolgozók tartják fiatalon a munkaerőpiacot Hegedűs Norbert2026. 09. 02., sze – 10:04
Szlovákia az Európai Unió egyik leggyorsabban öregedő országa, a népesség korstruktúrájának változása pedig már a munkaerőpiacon is érezteti hatásait. A szlovákiai dolgozók közel fele mostanra 45 évnél is idősebb, így az alkalmazottak átlagéletkorát elsősorban a külföldről érkező fiatal munkavállalóknak köszönhetően sikerül továbbra is viszonylag alacsonyan tartani.
Összeurópai viszonylatban alig akad olyan ország, ahol olyannyira látványosan nyilvánulnának meg a kedvezőtlen demográfiai fejlemények hatásai, mint hazánkban, így Pozsonynak minden segítségre szüksége van, ha mérsékelni szeretné a társadalom gyors elöregedésével járó kellemetlenségeket, amik egyre nagyobb gondot okoznak a munkaerőpiacon is. Az ipar egyes szegmensei eleve komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, a nyugdíjaskorú polgárok számának ugrásszerű emelkedése pedig azt eredményezi, hogy a vállalatok egyre nehezebben tudnak betölteni bizonyos pozíciókat.
Külföldiek nélkül nem megy
„A szlovákiai munkaerőpiac jelenleg alapvető szerkezeti átalakuláson megy keresztül. A kedvezőtlen geopolitikai fejlemények jelentette kockázatok, valamint a kormány gazdaságpolitikája óriási bizonytalanságot eredményezett, amely részben arra készteti a cégeket, hogy csökkentsék az alkalmazottaik számát. Az elbocsátások következtében kilengenek a munkanélküliségi mutatók, a betöltetlen állások száma azonban még ezzel együtt is emelkedik, mivel az ország saját személyi kapacitásai már rég nem elégségesek, tehát egyre jobban függünk a külföldi dolgozóktól” – mutatott rá Monika Pécsyová, a Pénzügypolitikai Intézet (IFP) munkatársa legfrissebb elemzésében. Bár mára Szlovákiába is egyre többen érkeznek a jobb élet és munkalehetőségek reményében, Pozsony még mindig nem számít annyira attraktív célállomásnak, mint más európai fővárosok. Nyugat-Európa egyes régiói ugyanis annyira népszerűek, hogy a bevándorlásnak köszönhetően a népességfogyást is sikerült mérsékelni, Szlovákia azonban közel sem áll ilyen jól. A statisztikai adatok azonban még ennek ellenére is azt mutatják, hogy égető szükség van az országhatárokon túlról érkező dolgozókra, mivel ők azok, akik a lehetőségekhez mérten fiatalítják a hazai munkaerőpiacot.
Változó korfa
Míg a szlovákiai dolgozók több mint fele 45 évnél idősebb, addig a hazánkban munkát vállaló külföldiek több mint 40 százaléka a 30–44 éves korosztályból kerül ki. „Ez különösen fontos egy olyan helyzetben, mint amiben Szlovákia van, mostanra ugyanis a határokon túlról érkező alkalmazottak a leghatékonyabb eszköz, amivel az állam mérsékelheti a demográfiai változások munkaerőpiacra gyakorolt hatását” – hangsúlyozta Monika Pécsyová. Szlovákiában idén júliusban több mint 147 ezer külföldi dolgozott, ami szép számnak tűnhet, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez közel 4 ezer emberrel kevesebb, mint egy hónappal korábban. A szakértők szerint azonban nincs különösebb ok az aggodalomra, a csökkenés hátterében ugyanis nem az érdeklődés hiánya, hanem egy új jogszabály elfogadása áll, amely pont július közepén lépett életbe. A szóban forgó módosítás jelentősen megkönnyíti, hogy az egyébként ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők munkavállalás céljából átmeneti tartózkodási engedélyre váltsanak. És bár konkrét adatok még nem állnak az elemzők rendelkezésére ebből az időszakból, a szakértők úgy vélik, a külföldiek számának csökkenése az adminisztratív változtatások számlájára írható.
Változó trendek
Bár az Európai Unió egyik legfontosabb vívmánya a munkaerő szabad mozgása az egyes tagállamok között, a külföldiek zöme mégis harmadik országokból, főként Indiából és Üzbegisztánból érkezett. A Pénzügypolitikai Intézet adatainak tanulságai szerint a legtöbb EU-s polgárt 2019 decemberében foglalkoztattuk, mostanra azonban legfeljebb a dolgozó külföldiek ötöde kerül ki valamelyik uniós állam lakosai közül. A világjárványt követően megtört a lendület, és a korábbi trendek is teljesen megváltoztak. Mára már rég nem Románia a térség legnagyobb munkaerő-kibocsátója, és már a közvetlen szomszédainkból sem érkeznek olyan szép számban a dolgozók, mint korábban. (td)
Kapcsolódó cikkünk
A munkavállalók 36%-a fizetéstől fizetésig él, 54%-uk tud valamennyi pénzt félretenni, 10%-uknak pedig nem elég a fizetése a havi megélhetésre. A cégek 79%-a emelte a fizetéseket, a munkavállalók 44%-a pedig fizetésemelésre vár – derült ki a Munkapiaci mozaik 2026 elnevezésű, átfogó felmérés adataiból.
866 munkavállalót és 120 munkaadót kérdezett januárban és februárban a Grafton Slovakia és a Gi Group HR Services Slovakia társaság.
„Személyzeti szakértőként is nagyon veszélyesnek tartom, és a gazdaság szempontjából is nagyon rossz, hogy egy-egy váratlan kiadás a munkavállalók ilyen nagy csoportját állítja szinte megoldhatatlan helyzetek elé” – mondta a TASR-nek Jana Vávrová, a Grafton emberi erőforrásokkal foglalkozó projektmenedzsere.
A felmérés szerint a cégek fele nyújt valamilyen béren kívüli juttatást az alkalmazottainak, ezek értéke általában nem haladja meg a havi 20 eurót. A dolgozók többsége, 53%-a semmilyen béren kívüli juttatást nem kap. „Továbbra is kedveltek a nem pénzbeli juttatások, például az otthoni munkavégzés engedélyezése. Ennek ugyan nincs pénzben kifejezhető értéke, de a munkavállaló számára lehetőséget ad a munka és a szabadidő megszervezésére” – mutatott rá Vávrová.
A felmérés szerint a munkavállalók 63%-a végezhet legalább heti egyszer távmunkát, 37%-uknak egyáltalán nincs lehetősége ilyesmire. Azok közül, akiknek engedélyezve van bizonyos idejű távmunka, 45% tudná elfogadni, ha a későbbiekben minden nap be kellene mennie munkába. A cégek 60%-a engedélyezi a home office-t, heti egy-két napot, de 18%-uk ennek teljes megszüntetését mérlegeli.
„Nincs olyan munkavállaló, aki ne használná ki, hogy távmunkát is végezhet. A megkérdezettek 63%-a legalább heti egy napot így dolgozik. A maradék 37%-nak olyan állása van, ahol lehetetlen a távmunka” – tette hozzá a szakértő.
A munkahelyváltás leggyakoribb oka, hogy nincs kilátás szakmai előrelépésre (40%), illetve az alacsony fizetés (38%). 20%-os béremeléssel a távozók 26%-át lehetne megtartani. „A megkérdezettek negyede mondta, hogy bizonytalannak tartja a cége jövőjét, ezért idejében váltani akar” – jegyezte meg a TASR-nek Vávrová.
Ami a fizetéseket illeti, a nők 53%-a szerint a férfiak többet kapnak ugyanazért a munkáért, a férfiaknak csak a 30%-a vélekedik így.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
