Tízből hét magyart érint, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már baj van

Tízből hét magyart érint, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már baj van

A Semmelweis Podcast második adásában Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője kiemelte: a családorvosok körében tavaly indult el az életmód licenc képzés, az első orvosok pedig már le is vizsgáztak. A szakember az életmódorvoslás hat fő pillérét is megemlítette a beszélgetésben, sőt arról is szót ejtett: nem elég megélni az időskort, az is számít, hogy ezt milyen állapotban tesszük.

A hazai lakosság nagy része nem jár, vagy már későn fordul orvoshoz, pedig a krónikus betegségek hosszú évek alatt alakulnak ki, így sok esetben meg lehetne akadályozni őket. Erről is beszélt Torzsa Péter abban a videóban, amely a semmelweis.hu oldalán jelent meg.

A családorvos szerint legfontosabb feladatuk a megelőzés, a rizikófaktorok felmérésével.

A jó háziorvosnál nem elég a megfelelő szakmai tudás, az empátia, a kommunikációs készség legalább annyira fontos véleménye szerint.

Elmondta: többen azt sem tudják, hogy ki a háziorvosuk, ugyanis az elmúlt években nem volt szükség arra, hogy felvegyék vele a kapcsolatot. Erre a következő megoldást javasolta:

„Akinek van egészségablaka, meg tudja nézni, hogy van-e háziorvosa. Ha nincs a telefonján, le tudja tölteni az applikációt és meg tudja nézni” – hangsúlyozta.

A családorvosok körében tavaly elindult az életmód licenc képzés, az első ilyen orvosok pedig már levizsgáztak. Az orvos kiemelte: az életmód orvoslásnak hat pillére van:

  • helyes táplálkozás
  • mozgás
  • egészséges étkezés
  • stresszkezelés
  • Hírdetés

  • függőségek csökkentése
  • társas kapcsolatok
  • Hangsúlyozta:

    az életmód orvoslással betegségeket tudnak megelőzni, de ebben nagyon fontos szerepet kap az öngondoskodás.

    Torzsa Péter a különféle szűrővizsgálatok fontosságát is hangsúlyozta, így például öt évente mindenkinek szükséges lenne laborvizsgálatokon megjelennie, ám olyan pácienseknél, ahol különféle rizikófaktorok is fennállnak, még gyakrabban. Ilyen rizikófaktor például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy a stressz is. Ezen felül a vérnyomásmérés fontosságát is kiemelte, negyven éves kor felett pedig az EKG-vizsgálatokat.

    Arra is rámutatott, hogy

    az elhízás betegség és nem esztétikai probléma. Ez pedig akkor áll fenn, ha valakinek a BMI értéke – testtömegindex – 30 felett van.

    Kiemelte: nagyon fontosnak tartja, hogy elkerüljék a kudarcélményt, ugyanis erőszakkal nem lehet hatást elérni meglátása szerint.

    „10 magyar lakosból 7 túlsúlyos, vagy elhízott. Sokaknál a szeretetnyelv az etetés, ami nem jó. Ha valaki nem tud túl sokat mozogni az sem feltétlenül baj, hogy ha kevesebb energiát visz be” – hangsúlyozta a családorvos, aki egy személyes esetet is megosztott.

    A páciensek egy része eltűnik a szemünk elől. Egyikükkel összefutottam az utcán és mondtam neki, hogy régen láttam. Elkezdett szabadkozni és visszatért hozzám. 44 kilónál tartunk a testsúlycsökkentésében, 160 kilóról indultunk” – mondta Torzsa Péter.

    A professzor végül arról is beszélt, hogy

    nem elég, hogy megérjük az idős kort, az a lényeges, hogy milyen egészségi állapotban.

    Ha valaki nem túlsúlyos, akkor 80 százalék az esélye, hogy megéri a 70. életévét, míg például harmadfokú elhízás (40 feletti BMI) estén ez már csak 50 százalék.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »