A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
A BME Villamos Energetika Tanszékének tanulmánya elsősorban arra világít rá, hogy nem lehet és nem is célszerű se gazdasági, se műszaki szempontból arra törekedni, hogy ne legyenek áramszüneteink. El kell fogadni, hogy műszaki rendszereink vannak, ezekben pedig több millió komponensünk, berendezések, erőművek, távvezetékek, rengeteg számítógépes rendszer, amelyeknél elő fognak fordulni hibák.
Hartmann Bálint úgy véli: a nehézségét ennek a komplex rendszernek az adja, hogy ha egyetlen részegység is meghibásodik, az nagyon könnyen el tud indítani egy láncolatot. Kicsit hasonló, mint amikor a dominókat elkezdjük dönteni.
Hangsúlyozta: műszaki oldalon az a legfontosabb feladatuk, hogy megakadályozzák ennek a terjedésnek, a kialakulását, mégpedig azzal, hogy ha felismerik az egyes részegységeik meghibásodását, akkor azoknak a helyreállítását minél hamarabb megkezdjék.
A szakember arról is beszélt, hogy véleménye szerint mi lehet az oka annak, hogy hazánkban még nem történt országos leállás.
Magyarország a földrajzi helyzetét tekintve viszonylag szerencsésen fekszik Európában:
itt a villamosenergia-rendszer nagyon sok távvezetéken, nemzetközi összeköttetéseken keresztül segíti egymást. Tehát amennyiben valamelyik országban például egy erőmű meghibásodás miatt kikapcsol, a szomszédos országokból, a régiós kisegítés jegyében távvezetékeken keresztül lehet orvosolni a problémát. Magyarországnak gyakorlatilag minden szomszédos országgal erős távvezeték-kapcsolata van, ezáltal nagy mennyiségű villamosenergiát tudunk viszonylag gyorsan importálni vagy exportálni szükség esetén.
Ugyanakkor az elkészült tanulmány szerint a szélsőséges időjárásból fakadó üzemzavarok egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Hartmann Bálint kiemelte: duplájára nőtt azoknak a nagy rendszerüzemzavaroknak a száma, amelyek valamilyen időjárási problémára vagy időjárási okra vezethetőek vissza. Ilyen lehet például az erős szél, a havazás vagy akár másfajta csapadék, vagy adott esetben a nyári hőhullámok, amelyek jelentős terhelést jelentenek a távvezetékek, illetve az egész rendszer számára is.
Amennyiben a klíma, illetve az egyes lokális időjárási jelenségek úgy alakulnak a jövőben, hogy ezek az extremitások gyakrabban fordulnak elő, akkor várhatóan növekedni fog a rendszerszintű problémák száma, ám ezek súlyossága nem feltétlenül.
A BME tudományos főmunkatársa elmondta: fizikai, illetve digitális fejlesztési igény is van. Előbbi további távvezetékek építését, energiatárolók létesítését, illetve minden olyan komponens rendszerbe való bevezetését jelenti, amely a hibatűrő képességet növelni tudja.
A másik pedig olyan digitális rendszereknek, tanuló algoritmusoknak, mesterséges intelligenciának, méréseknek, szenzoroknak az elhelyezése a hálózaton, amelyek több információt és lehetőleg minél inkább valós idejű információt adnak. Ez egy üzemzavar bekövetkezésénél a döntésnek a gyorsaságán is lényegesen javítani tud.
A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
