Ismét drágul a hazai kenyér, közben egyre többet hoznak be külföldről Nagy Roland2026. 08. 28., p – 12:45
A minimálbér emelése komoly hatással van a kenyér és a különféle péksütemények árára, így 2027-től újabb drágulásra lehet számítani.
Hétfőn lapunk is beszámolt arról, hogy Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az érdekegyeztető tanács ülését követően bejelentette, jövőre 972 euróra emelkedik a minimálbér. Mivel a munkáltatók és a szakszervezetek idén sem tudtak megegyezni egymás közt, az összeget a törvényben rögzített mechanizmus alapján határozzák meg, vagyis a két évvel korábbi bruttó átlagbér 60 százalékában. A Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) adatai alapján a 2025-ös havi átlagbér 1620 euró volt, így kapjuk meg a már említett 972 eurót.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter bejelentette, jövő évi minimálbér összege 972 euró lesz.
A tárcavezető az érdekegyeztető tanács hétfői ülését követően számolt be a minimálbért érintő változásokról. Elmondta, az értintett feleknek – vagyis a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány képviselőinek – minden évben augusztus 31-ig kellene megegyezniük a jövő évi minimálbérről. Ha ez nem sikerül, akkor az összeget az érvényes jogszabályok értelmében a két évvel korábbi bruttó nemzeti átlagbér 60 százalékában határozzák meg. 2027-re vonatkozóan ez az összeg 972 eurónak felel meg. A Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) adatai alapján a 2025-ös havi átlagbér 1620 euró volt, így a 2027-re vonatkozó minimálbér eléri 972 eurót.
Hamarosan ezer euró felett
Tomáš hangsúlyozta, Szlovákiában mintegy 160 ezer munkavállaló dolgozik minimálbérért, közéjük tartoznak például a takarítók, a szakácsok vagy a szociális szférában dolgozók. Hozzátette, a minimálbér emelése nemcsak nekik jó hír, hanem a többi munkavállalónak is, hiszen a növelés a többi ágazatban is reálbér-emelkedést idézhet elő
„Ha valaki az ellenzéki kollégák közül szeretne hozzáfűzni valamit, emlékeztetném, hogy 2022-ben és 2023-ban, a jelenlegi ellenzék kormányzása idején csökkentek a reálbérek. Mindemellett a minimálbér emelésekor mindig jelentkeznek az adóterhek csökkentésével kapcsolatos hangok is. Én munkaügyi miniszterként teljes mértékben támogatnám az adók és a járulékok csökkentését akár a munkavállalók, akár a cégek számára, de ez mindig az állami költségvetés állapotától függ”
– fogalmazott Tomáš, aki a jelenlegi kormány, illetve a pártja sikereként könyveli el az említett emelkedést. Mint mondta, a Hlas választási ígéretei között szerepelt az ezer eurós minimálbér, és a jelenlegi becslések alapján 2028-ban sikerülhet is elérni, amikor az említett mutató 1016 euróra nőhet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta azt az adatot, melynek alapján következtetni lehet a jövő évi nyugdíjemelés mértékére.
Az éves nyugdíjemelést a Szociális Biztosító az úgynevezett nyugdíjas infláció alapján határozza meg. A nyugdíjas infláció mértékét a Statisztikai Hivatal a nyugdíjas háztartások fogyasztói árainak növekedése alapján számítja ki, amelyhez egy speciális fogyasztói kosarat használ.
Mi alapján számítják ki a nyugdíjemelést?
A nyugdíjas háztartások fogyasztói kosarának összetétele eltér az általános fogyasztói kosártól, mivel az egyes tételek másképpen vannak súlyozva. Ennek oka, hogy bizonyos havi kiadások a nyugdíjasok pénztárcája számára megterhelőbbek lehetnek:
például a lakhatási és a rezsiköltségek a nyugdíjas fogyasztói kosárban 31 százalékot tesznek ki, míg a hagyományos kosárban „mindössze” 23 százalékot.
Emellett említhetjük az egészségügyi ellátásra (gyógyszerekre, orvoslátogatásokra) fordított költségeket, amelyek a nyugdíjasok esetében szintén nagyobbak, viszont az utazásra, az oktatásra vagy az éttermekre szánt kiadások kisebb arányban szerepelnek fogyasztói kosárban.
Ennek eredményeként pedig a nyugdíjas infláció mértéke eltérő lehet az általános inflációs mutatótól.
Az első becslések 3,6 százalékos emelést jósolnak
A jövő évi nyugdíjemelését a törvény értelmében az év első kilenc hónapjára vonatkozó nyugdíjas infláció alapján számolják ki. Vagyis a 2027-es nyugdíjak összege attól függ, hogy a Statisztikai Hivatal mekkora nyugdíjas inflációt mér az idei év januárja és szeptembere között.
Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter az adótanácsadással foglalkozó honlapján közölte: a hivatal nemrégiben nyilvánosságra hozta a júniusi nyugdíjinflációs mutatót, amely alapján már lehet következtetni a jövő évi nyugdíjemelés összegére is. A hivatal most 3,5 százalékos nyugdíjinflációval számol, ezért Mihál úgy saccolja, hogy a nyugdíjemelés összege jövőre 3,6 százalék körül mozoghat.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyelőre becslésekről van szó, a pontos összeget csak ősszel ismerjük meg.
Kapcsolódó cikkünk
A létminimum emelése szinte a teljes szociális rendszer működésére hatással van, ettől függ számos állami támogatás összege. Összefoglaltuk a július 1-től életbe lépő változásokat.
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán július 1-től emelkedett a létminimum összege.
A nagykorú személy után fizetendő összeg a korábbi 284,13 euróról 295,22 euróra nőtt, ami 11,09 eurós emelésnek felel meg.A további, közösen elbírált nagykorú személy esetében a megítélt összeg újonnan 205,96 euró (a korábbi 198,22 euróról),az eltartott gyermek estében pedig 134,80 euró (a korábbi 129,74 euróról).
A létminimum növelése a munkaügyi tárca törvényből adódó kötelessége, az összeget pedig az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek emelkedése alapján számolják ki.
A Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) a megélhetési költségek növekedését az idei évre 3,9 százalékban határozta meg, ezzel magyarázhatóak a feljebb említett emelések.
Magasabb minimálnyugdíj a jövő évtől
Az emelkedő létminimum számos támogatás összegére hatással van. Ezek közé tartozik például a minimálnyugdíj, amelyet közvetlenül a létminimumból számolnak ki: 30 ledolgozott év után az említett mutató 145 százalékában határozzák meg.
295,22 eurós létminimum mellett ez azt jelenti, hogy a minimálnyugdíjra jogosultak 2027 januárjától 428,1 eurót kapnak kézhez (412 euró helyett).
Azok, akiknek a ledolgozott évek száma 30 és 39 év között van, minden egyes ledolgozott évért további 2,5 százalékos emelésre számíthatnak.40 és 49 év között ez a mutató évente 3,5 százalékkal,50 és 59 év között 5 százalékkal,60 év felett pedig 7,5 százalékkal nő.
A pontos összegeket az alábbi listán érhetik el.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány szerdán jóváhagyta a gondozási segély emelését, az összeg újonnan eléri a minimálbér nettó értékét.
A határozatot a munkaügyi minisztérium terjesztette be a kormány elé, amelyet a kabinet tagjai szerdán egyöntetűen jóváhagytak. A döntés értelmében a gondozási segély összege júliustól emelkedik. Azok, akik egy személyről gondoskodnak, a jelenlegi 663,5 euró helyett újonnan már havi 729 euróra számíthatnak, ami 65,5 eurós emelkedésnek felel meg.
Eléri az idei minimálbért
A támogatás emelése elsősorban a minimálbér növekedésével függ össze. A minisztérium döntése értelmében az egy személy gondozására jóváhagyott támogatás júliustól eléri a 2026-os nettó minimálbér összegét.
Az idei minimálbért a kormány havi 915 euróban határozta meg, viszont itt bruttó összegről beszélünk: a különféle adók és járulékok levonásával az összeg 729 euróra csökken. Júliusól tehát ennyi pénzt kapnak azok, akik valamilyen rászoruló hozzátartozójukról gondoskodnak.
Azok, aki kettő személy gondozását végzik, júliustól 882,5 euró helyett már havi 969 euróra számíthatnak. Ez 86,5 eurós növekedésnek felel meg.
Kapcsolódó cikkünk
Közeleg a tanév vége, a végzős diákok szüleinek pedig gyakran fejtörést okoz, meddig jogosultak a gyermekek után fizetendő támogatásokra.
A tanév végével sok szülő elveszíti a jogosultságát a különféle állami támogatásokra, legyen szó akár az adóbonuszról vagy a családi pótlékról. A jogosultság lejárta elsősorban attól függ, hogy a gyermek folytatja-e a tanulmányait vagy sem.
Kérdésként továbbá gyakran felmerül az is, hogy az állam meddig fizeti a diákok egészségbiztosítási járulékát.
Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter az adótanácsadással kapcsolatos honlapján arra hívta fel a figyelmet, fontos különbséget tenni, hogy a végzős diák az alapiskolát, a középiskolát vagy éppen az egyetemet fejezi-e be.
Az alapiskolásoknál viszonylag egyszerű a helyzet
Az alapiskolás végzősök esetében általánosságban elmondható, hogy az adóbónuszt és a családi pótlékot a szülők a gyermek tankötelezettségének lejártáig igényelhetik. Mihál elmondása alapján itt két fontos feltételt kell figyelembe venni:
egyrészt a tankötelezettség a szlovák jogszabályok értelmében 10 évig tart, illetve legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét;másrészt pedig fontos tudatosítani, hogy a tanév nem júniusban, hanem augusztus 31-én ér véget.
Az állam eddig a napig téríti meg a diákok után fizetendő egészségbiztosítási járulékot.
A középiskolásoknál bonyolódnak a feltételek
A középiskolás végzős diákok esetében már jóval több szempontot figyelembe kell venni. Diákok jövőjét illetően itt három nagy csoportot különíthetünk el.
Az első nagy csoportot azok alkotják, akik a középiskola befejezés után nem kívánják folytatni a tanulmányaikat. Ezt a csoportot további két alcsoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a diák mikor érettségizik le.
Ha a rendes időpontban abszolválja az érettségit, akkor a családi pótlékot a tanév utolsó hónapjáig, vagyis augusztusig lehet felvenni.
Az adóbónusz igénylése eggyel összetettebb: a szülők a tanév utolsó hónapjáig kérvényezhetik, vagy addig, amíg a gyermek be nem tölti a 18. életévét (attól függően, melyik feltétel érvényesül először).
Ami pedig az egészségbiztosítási járulékot illeti, az állam augusztus végéig állja a költségeket, szeptembertől a fizetés már a diák felelősségévé válik.
A második alcsoportot azok a diákok alkotják, akik csak a pótterminus során érettségiznek le, tehát szeptemberben vagy februárban. Fontos kiemelni, hogy a családi pótlékra és az adóbónuszra ebben az esetben is ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az előző alcsoportnál. A diákok egészségbiztosítását is csak augusztus végéig fedezi az állam.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán júliustól emelkedik a létminimum összege, ami hatással van a nyugdíjakra, a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra és további szociális juttatásokra. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A munkaügyi tárca július 1-től 295,22 euróra növeli a nagykorú személy után fizetendő létminimum összegét. A változásra Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. Mint írta, a létminimum összegét a minisztérium a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben július 1-jén változtatja meg, az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése alapján. Az idei évre vonatkozó növekedést 3,9 százalékban határozta meg a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR), így a létminimum várható összege július 1-től 11,09 euróval növekszik (a jelenlegi 284,13 euróról).
Sok támogatás összege függ a létminimumtól
A 11 eurós növekedés elsőre nem tűnhet soknak, ám azért is érdemes odafigyelni erre a mutatóra, mert számos egyéb támogatás összege függ a létminimum változásától. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja is, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1-től azok még a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak, akiknek az alkalmi munkavégzésből származó bevétele nem haladja meg a havi 295,22 eurót.
A korkedvezményes öregségi nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. A vonatkozó jogszabályok alapján csak azok teljesítik a korkedvezményes nyugdíj feltételeit, akiknél a nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személy után fizetendő létminimum 1,6-szorosát. Esetünkben ez az összeg a júliustól 472,40 euróra emelkedik (a jelenlegi 454,70 euróról).
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a korkedvezményes nyugdíj igénylőinek nehezedik a feltétel teljesítése, hiszen ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 472,40 eurót, a Szociális Biztosító visszautasítja a kérvényt.
Magasabb minimálnyugdíj és gyes – változások 2027-től
A létminimum emelésének vannak olyan következményei is, amelyek nem azonnal érezhetők, hanem csak fél évvel később, január 1-től fejtik ki a hatásukat. Ezek közé tartozik a minimálnyugdíj emelése is, amely a jövő évtől a következőképpen változik:
ha legalább 30 évig dolgozott, az összeg 412 euróról 428,10 euróra emelkedik;40 ledolgozott év esetén az új évtől 18,90 euróval javul a minimálnyugdíj összege (484,50 euróról 503,40 euróra);azok számára, akik legalább 45 évig dolgoztak, a minimálnyugdíj több mint 20 euróval, a jelenlegi 527,10 euróról 547,70 euróra emelkedik;ha legalább fél évszázadig aktív volt a munkapiacon, 2027-től további 23,10 euró üti a markát (ez 591 euróról 614,10 euróra történő emelkedést jelent).
A családokat segítő szociális juttatások esetében szintén fontos változások várhatóak a jövő évtől.
A gyermekgondozási segély a jelenlegi 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, akkor a jelenlegi 500,10 euró helyett 519,70 euróra számíthat.
Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) 2027-től 3,5 euróval emelkedik, 89,70 euróról 93,20 euróra. A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) összege pedig 90 centtel (25,10 euró) lesz magasabb.
A munkavállalók adóterhei is némileg csökkenek, mivel a létminimum növekedésének köszönhetően az adómentes alap éves szinten 5966,73 euróról 6199,70 euróra emelkedik. Havi bontásban ez 516,64 eurót jelent (497,23 euróról), vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Kapcsolódó cikkünk
A nyugdíj-előrejelzések körül kialakult vitában az ellenzék és a kormány eltérően értékeli a Szociális Biztosító által kiküldött dokumentumokat. Míg az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos hibákról és pánikkeltésről beszél, addig a munkaügyi minisztérium szerint az előrejelzések célja az, hogy az emberek ellenőrizhessék saját adataikat és felkészülhessenek nyugdíjas éveikre.
A PS elnöke, Michal Šimečka a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzések sok emberben bizonytalanságot és stresszt váltottak ki. A párt több olyan esetet is említett, amikor az előrejelzések hibás adatokat tartalmaztak.
Előfordult például, hogy egy már elhunyt személy számára állapítottak meg nyugdíjat, vagy egy ügyfél más személy adatait kapta meg.
A PS szerint sok embernél hiányoznak ledolgozott évek, illetve egyes nőknél nem vették figyelembe a gyermekek számát sem. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a rendszer működése komoly kérdéseket vet fel az állami adatkezelés és a közpénzek felhasználása kapcsán.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a prognózisokat mintegy 3,5 millió embernek küldték ki postán. A PS közölte, hogy a becslések szerint ez több millió eurós költséget jelentett. A párt az említett okok miatt parlamenti vizsgálat kezdeményezését is kilátásba helyezte.
A tárca védekezik
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzés rendszerét még az előző kormány vezette be, írta törvénybe, és az a helyreállítási terv egyik vállalása.
Elmondása szerint a Szociális Biztosító mindössze körülbelül 170 panaszt kapott a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárcavezető szerint az előrejelzések fontos szerepet töltenek be, mert lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ellenőrizzék, minden ledolgozott időszakuk szerepel-e a nyilvántartásban. A miniszter hozzátette: ha egyes időszakok hiányoznak az adatokból, az nem feltétlenül a Szociális Biztosító hibája.
A magas, különösen fiatalok számára kalkulált nyugdíjösszegekkel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek a jelenlegi rendszer hosszú távú fennmaradása esetén lennének reálisak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz igazodik.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító a napokban kezdte meg az új nyugdíj-előrejelzések kiküldését Szlovákiában, összesen mintegy 3,5 millió biztosított számára. Többen már meg is kapták a dokumentumot elektronikus úton vagy postai küldeményként, amely először ad átfogó képet arról, milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenlegi adatok alapján.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas) közölte: a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) megkezdi a nyugdíj-előrejelzések kiküldését szinte valamennyi ügyfele számára. Ezáltal május végéig hozzávetőleg 3,5 millió ügyfél számíthat az előrejelzésre.
Van, aki már megkapta
Az új rendszer célja, hogy a biztosítottak még aktív éveik alatt tájékozódhassanak várható nyugdíjjogosultságaikról, és szükség esetén időben dönthessenek megtakarításaikról vagy nyugdíjstratégiájukról. A dokumentum tartalmazza a megszerzett nyugdíjbiztosítási időt, az átlagos személyi bérpont értékét, valamint a várható nyugdíj összegét három különböző gazdasági forgatókönyv alapján.
Néhányan már kézhez is kapták a Szociális Biztosító által küldött nyugdíjprognózist. Sokak számára meglepő adatokat mutat az előrejelzés a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Nem ritka, hogy a fiatalabb korosztály tagjainál a rendszer már 68 év feletti nyugdíjkorhatárral számol. Ez különösen azok körében váltott ki élénk reakciókat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, és először szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint akár közel hetvenéves korukig dolgozhatnak majd.
Hogy működik az előrejelzés?
A nyugdíj-előrejelzés az állami nyugdíjrendszerből, az úgynevezett első pillérből származó várható összeget mutatja meg, de a második pillérben megtakarítók esetében a magánnyugdíj-megtakarítás várható eredményét is tartalmazza. A számítások során figyelembe veszik az infláció várható alakulását, a bérek növekedését és a gazdasági fejlődés különböző lehetséges forgatókönyveit is. Az összegek ezért mai vásárlóértéken szerepelnek.
Az előrejelzések elsősorban az Elektronikus Biztosítotti Fiókban érhetők el, de sokan e-mailben vagy postai úton kapják meg őket. A rendszer fokozatosan válik teljessé: 2028-tól már a harmadik pillérben történő megtakarítások is bekerülnek az előrejelzésbe.
A nyugdíj-előrejelzés bevezetése a Szociális Biztosító nyilatkozata alapján az európai trendekhez igazodik, amelyek nagyobb átláthatóságot és pénzügyi tudatosságot kívánnak biztosítani a lakosság számára. A most kiküldött dokumentumok ugyanakkor sokak számára első alkalommal teszik kézzelfoghatóvá, milyen hosszú munkával töltött időszakkal és milyen bizonytalan gazdasági környezettel kell számolniuk a nyugdíjas évek előtt.
Három forgatókönyv
A nyugdíj-előrejelzés egyik legfontosabb eleme, hogy három különböző gazdasági forgatókönyv alapján számolja ki a várható nyugdíjat.
Az úgynevezett alapforgatókönyv a jelenlegi gazdasági előrejelzésekből indul ki, vagyis abból, hogy a gazdaság és a bérek mérsékelt ütemben növekednek. Az optimista forgatókönyv gyorsabb gazdasági fejlődéssel, magasabb béremelkedéssel és kedvezőbb nyugdíjnövekedéssel számol. A pesszimista változat ezzel szemben lassabb gazdasági növekedést és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet feltételez, ami alacsonyabb várható nyugdíjösszeget eredményezhet.
A Szociális Biztosító hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem minősül hivatalos nyugdíj-megállapításnak, csupán tájékoztató jellegű becslés. A tényleges nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összege a jövőbeni jogszabályi változásoktól, a biztosított munkaviszonyától és más körülményektől is függhet.
Kapcsolódó cikkünk
Megszűnik a rögzített nyugdíjkorhatár rendszere, és új korszak kezdődik a nyugdíjazás szabályozásában.
Ha a gyermek egyetemre készül…
A második nagy csoportba azokat a diákokat sorolhatjuk, akik a középiskola befejezése után felsőfokon is folytatják a tanulmányaikat, mégpedig nappali tagozaton.
Csak hogy ez sem legyen egyszerű, Mihál ezen csoporton belül is két alcsoportot említ, mégpedig attól függően, mikor van a beiratkozás az egyetemre.
Azoknak, akik nappali tagozaton folytatják, és legkésőbb október 31-ig beiratkoznak, egyszerűbb a dolguk, hiszen a szülők továbbra is jogosultak a családi pótlékra, és az állam továbbra is fizeti az egészségbiztosítást. Az adóbónusz esetében a meghatározó szempont a 18. életév betöltése, ezen túl a szülők már nem igényelhetik a támogatást.
Azok, akik szintén nappali tagozaton tanulnak tovább, de csak november 1. és december 31. között iratkoznak be az egyetemre, nem járnak olyan jól:
esetükben a családi pótlékot a tanév végéig (vagyis augusztusig) lehet felvenni, majd egy rövid időre megszűnik a szülők jogosultsága, és csak azután jön létre újra, hogy a diák beiratkozott az egyetemre.
Az egészségbiztosítási járulék esetében szerencsére nincs ilyen bonyodalom, azt az állam továbbra is végig fizeti. Az adóbónusz esetében a meghatározó szempont továbbra is a 18. életév betöltése.
A harmadik nagy csoportot azok a diákok alkotják, akik nem nappali, hanem levelező tagozaton kívánják folytatni a felsőfokú tanulmányaikat. Esetükben a képlet egyszerű:
a családi pótlékot augusztusig lehet felvenni,az állam fizeti a biztosítást,az adóbónusznál pedig a 18. életév betöltése számít.Az egyetem után
Az egyetemisták esetében először is különbséget kell tenni az alapképzés (a köznyelvben gyakran bakalárképzésként hivatkoznak rá) és a mesterképzés között.
Az alapképzésnél a legfontosabb szempont, hogy a titulust megszerzett diák kívánja-e folytatni a tanulmányait vagy sem.
Ha a hallgató nem tanul tovább, akkor a családi pótlékot abban a hónapban lehet utoljára igényelni, amelyben a gyermek befejezte a tanulmányát – tehát nem augusztusig, mint ahogy az előző esetekben megfigyelhettük.
Az egészségbiztosításnál egész pontosan az a nap a döntő, amikor a hallgató megszerezte a titulusát – a járuléktérítés másnap már az ő felelősségévé válik.
Az adóbónusz az említett 18. életév miatt itt már nem tényező.
Ha a hallgató tovább tanul, akkor a döntő szempont ismét a beiratkozás dátuma.
Azon hallgatóknál, akik nappali tagozaton folytatják a mesterképzést, és a beiratkozás október 31-ig lezajlik, a szülő továbbra is jogosult a családi pótlékra, és az egészségbiztosítás költségei az államot terhelik.Ha a beiratkozás csak november 1. és december 31. között történik meg, akkor a már ismerős forgatókönyv érvényesül: a családi pótlékot augusztusig lehet felvenni, majd abban a hónapban lehet újrakezdeni, amikor a hallgató beiratkozott az egyetemre. Az egészségbiztosítást az állam megszakítás nélkül fizeti.Jobb, ha észben tartjuk, mikor szereztük meg a diplomát
A mesterképzést sikeresen abszolváló hallgatók esetében két eshetőségről beszélhetünk: a diák folytatja-e a tanulmányait doktoranduszként vagy sem.
Ha a fiatal felnőtt nem tanul tovább, a családi pótlékot a tanulmányok lezártának hónapjáig lehet igényelni. Az állam pedig addig a napig téríti az egészségbiztosítást, amikor a hallgató sikeresen abszolválta az utolsó államvizsgáját.
Ha a fiatal felnőtt doktoranduszként folytatja, a családi pótléktól akkor is elbúcsúzhat: csakúgy, mint az előző esetben, a sikeres államvizsga hónapjáig igényelheti a szülő. Az egészségbiztosítás megtérítése azonban marad az állam feladata.
Az asszisztensek is több pénzt kapnak
A felsoroltak mellett növelik a személyi asszisztenciára nyújtott pénzbeli támogatás összegét is. A gondozási segéllyel ellentétben ez azt összeget nem a rokonoknak vagy hozzátartozóknak fizeti ki az állam, hanem egyenesen a segítségre szoruló személyeknek, akik szerződést kötnek a személyi asszisztensükkel. A segítségre szoruló személy a ledolgozott órák és a szerződésben foglalt feltételek alapján fizeti ki az összeget a személyi asszisztensnek.
A munkaügyi minisztérium rendelete alapján a személyi asszisztencia után fizetendő óradíj 6,22 euróról 6,81 euróra emelkedik.
Terheli a költségvetést
A minisztérium becslései alapján a két támogatás emelése idén több mint 32 millió euróval terheli majd az államkasszát. Az összeg jelentős része a gondozási díjra megy el (több mint 26 millió euró), a személyi asszisztencia után fizetendő támogatás pedig mintegy 6 millióba kerül majd az adófizetőknek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament szeptemberre halasztotta a törvényjavaslat megvitatását, amely jelentősen emelné az idősek egy csoportjának nyugdíját.
A törvénymódosítást az SNS képviselői dolgozták ki, a beterjesztők között szerepel a pártelnök, Andrej Danko is. A javaslat értelmében a 90 év felettiek öregségi nyugdíját a minimálnyugdíj kétszeresében határoznák meg.
A minimálnyugdíj jelenlegi összege 30 ledolgozott év után 412 euróra rúg, vagyis ezt azt jelentené, hogy a 90 évnél idősebbek jelen körülmények között havi 824 euróval számolhatnának.
Ez sokaknak több száz eurós emelést hozna, hiszen a beterjesztők szerint a 90 év feletti nyugdíjasok átlagban havi 540 eurót kapnak kézhez. A Szociális Biztosító 2025 szeptemberéig egész pontosan 25 967 olyan 90 év feletti nyugdíjast jegyzett, aki öregségi nyugdíjra volt jogosult.
Miért éppen 90 év felett?
Dankóék a javaslat indoklásában azzal érvelnek, hogy a módosítás nem változtatja meg a nyugdíjrendszer alapvető felépítését, mindössze a meglévő jogszabályokat egészíti ki egy speciális, életkorral összefüggő korrekciós intézkedéssel. Bár a jelenlegi rendszerben is létezik minimálnyugdíj és rendszeres nyugdíjemelés, de ezek nincsenek tekintettel a legidősebb generációt érintő hátrányos megkülönböztetésre. Az ő nyugdíjuk ugyanis az évtizedekkel korábbi kereseteken alapul, amikor a havi bérek jelentősen alacsonyabbak voltak a mostaniaknál. Mindezek mellett a 90 év felettiek egészségügyi problémái gyakran komoly anyagi kihívást jelentenek az alacsony nyugdíjból élőknek.
„A javasolt jogszabály elfogadásának szükségességét az öregségi nyugdíjak összege és a 90 év feletti személyek valós pénzügyi terhei közötti eltérés okozza. Ebben a korban általában megnő a lakhatással, a szociális szolgáltatásokkal és a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások jelentősége, miközben a nyugdíjjogosultságok alapjául szolgáló, történelmileg alacsony jövedelemszint az ismételt emelések után is visszatükröződik a nyugdíj összegében”
– olvasható az indoklásban.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán júliustól emelkedik a létminimum összege, ami hatással van a nyugdíjakra, a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra és további szociális juttatásokra. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A munkaügyi tárca július 1-től 295,22 euróra növeli a nagykorú személy után fizetendő létminimum összegét. A változásra Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. Mint írta, a létminimum összegét a minisztérium a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben július 1-jén változtatja meg, az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése alapján. Az idei évre vonatkozó növekedést 3,9 százalékban határozta meg a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR), így a létminimum várható összege július 1-től 11,09 euróval növekszik (a jelenlegi 284,13 euróról).
Sok támogatás összege függ a létminimumtól
A 11 eurós növekedés elsőre nem tűnhet soknak, ám azért is érdemes odafigyelni erre a mutatóra, mert számos egyéb támogatás összege függ a létminimum változásától. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja is, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1-től azok még a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak, akiknek az alkalmi munkavégzésből származó bevétele nem haladja meg a havi 295,22 eurót.
A korkedvezményes öregségi nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. A vonatkozó jogszabályok alapján csak azok teljesítik a korkedvezményes nyugdíj feltételeit, akiknél a nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személy után fizetendő létminimum 1,6-szorosát. Esetünkben ez az összeg a júliustól 472,40 euróra emelkedik (a jelenlegi 454,70 euróról).
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a korkedvezményes nyugdíj igénylőinek nehezedik a feltétel teljesítése, hiszen ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 472,40 eurót, a Szociális Biztosító visszautasítja a kérvényt.
Magasabb minimálnyugdíj és gyes – változások 2027-től
A létminimum emelésének vannak olyan következményei is, amelyek nem azonnal érezhetők, hanem csak fél évvel később, január 1-től fejtik ki a hatásukat. Ezek közé tartozik a minimálnyugdíj emelése is, amely a jövő évtől a következőképpen változik:
ha legalább 30 évig dolgozott, az összeg 412 euróról 428,10 euróra emelkedik;40 ledolgozott év esetén az új évtől 18,90 euróval javul a minimálnyugdíj összege (484,50 euróról 503,40 euróra);azok számára, akik legalább 45 évig dolgoztak, a minimálnyugdíj több mint 20 euróval, a jelenlegi 527,10 euróról 547,70 euróra emelkedik;ha legalább fél évszázadig aktív volt a munkapiacon, 2027-től további 23,10 euró üti a markát (ez 591 euróról 614,10 euróra történő emelkedést jelent).
A családokat segítő szociális juttatások esetében szintén fontos változások várhatóak a jövő évtől.
A gyermekgondozási segély a jelenlegi 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, akkor a jelenlegi 500,10 euró helyett 519,70 euróra számíthat.
Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) 2027-től 3,5 euróval emelkedik, 89,70 euróról 93,20 euróra. A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) összege pedig 90 centtel (25,10 euró) lesz magasabb.
A munkavállalók adóterhei is némileg csökkenek, mivel a létminimum növekedésének köszönhetően az adómentes alap éves szinten 5966,73 euróról 6199,70 euróra emelkedik. Havi bontásban ez 516,64 eurót jelent (497,23 euróról), vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Kapcsolódó cikkünk
A nyugdíj-előrejelzések körül kialakult vitában az ellenzék és a kormány eltérően értékeli a Szociális Biztosító által kiküldött dokumentumokat. Míg az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos hibákról és pánikkeltésről beszél, addig a munkaügyi minisztérium szerint az előrejelzések célja az, hogy az emberek ellenőrizhessék saját adataikat és felkészülhessenek nyugdíjas éveikre.
A PS elnöke, Michal Šimečka a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzések sok emberben bizonytalanságot és stresszt váltottak ki. A párt több olyan esetet is említett, amikor az előrejelzések hibás adatokat tartalmaztak.
Előfordult például, hogy egy már elhunyt személy számára állapítottak meg nyugdíjat, vagy egy ügyfél más személy adatait kapta meg.
A PS szerint sok embernél hiányoznak ledolgozott évek, illetve egyes nőknél nem vették figyelembe a gyermekek számát sem. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a rendszer működése komoly kérdéseket vet fel az állami adatkezelés és a közpénzek felhasználása kapcsán.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a prognózisokat mintegy 3,5 millió embernek küldték ki postán. A PS közölte, hogy a becslések szerint ez több millió eurós költséget jelentett. A párt az említett okok miatt parlamenti vizsgálat kezdeményezését is kilátásba helyezte.
A tárca védekezik
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzés rendszerét még az előző kormány vezette be, írta törvénybe, és az a helyreállítási terv egyik vállalása.
Elmondása szerint a Szociális Biztosító mindössze körülbelül 170 panaszt kapott a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárcavezető szerint az előrejelzések fontos szerepet töltenek be, mert lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ellenőrizzék, minden ledolgozott időszakuk szerepel-e a nyilvántartásban. A miniszter hozzátette: ha egyes időszakok hiányoznak az adatokból, az nem feltétlenül a Szociális Biztosító hibája.
A magas, különösen fiatalok számára kalkulált nyugdíjösszegekkel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek a jelenlegi rendszer hosszú távú fennmaradása esetén lennének reálisak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz igazodik.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító a napokban kezdte meg az új nyugdíj-előrejelzések kiküldését Szlovákiában, összesen mintegy 3,5 millió biztosított számára. Többen már meg is kapták a dokumentumot elektronikus úton vagy postai küldeményként, amely először ad átfogó képet arról, milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenlegi adatok alapján.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas) közölte: a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) megkezdi a nyugdíj-előrejelzések kiküldését szinte valamennyi ügyfele számára. Ezáltal május végéig hozzávetőleg 3,5 millió ügyfél számíthat az előrejelzésre.
Van, aki már megkapta
Az új rendszer célja, hogy a biztosítottak még aktív éveik alatt tájékozódhassanak várható nyugdíjjogosultságaikról, és szükség esetén időben dönthessenek megtakarításaikról vagy nyugdíjstratégiájukról. A dokumentum tartalmazza a megszerzett nyugdíjbiztosítási időt, az átlagos személyi bérpont értékét, valamint a várható nyugdíj összegét három különböző gazdasági forgatókönyv alapján.
Néhányan már kézhez is kapták a Szociális Biztosító által küldött nyugdíjprognózist. Sokak számára meglepő adatokat mutat az előrejelzés a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Nem ritka, hogy a fiatalabb korosztály tagjainál a rendszer már 68 év feletti nyugdíjkorhatárral számol. Ez különösen azok körében váltott ki élénk reakciókat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, és először szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint akár közel hetvenéves korukig dolgozhatnak majd.
Hogy működik az előrejelzés?
A nyugdíj-előrejelzés az állami nyugdíjrendszerből, az úgynevezett első pillérből származó várható összeget mutatja meg, de a második pillérben megtakarítók esetében a magánnyugdíj-megtakarítás várható eredményét is tartalmazza. A számítások során figyelembe veszik az infláció várható alakulását, a bérek növekedését és a gazdasági fejlődés különböző lehetséges forgatókönyveit is. Az összegek ezért mai vásárlóértéken szerepelnek.
Az előrejelzések elsősorban az Elektronikus Biztosítotti Fiókban érhetők el, de sokan e-mailben vagy postai úton kapják meg őket. A rendszer fokozatosan válik teljessé: 2028-tól már a harmadik pillérben történő megtakarítások is bekerülnek az előrejelzésbe.
A nyugdíj-előrejelzés bevezetése a Szociális Biztosító nyilatkozata alapján az európai trendekhez igazodik, amelyek nagyobb átláthatóságot és pénzügyi tudatosságot kívánnak biztosítani a lakosság számára. A most kiküldött dokumentumok ugyanakkor sokak számára első alkalommal teszik kézzelfoghatóvá, milyen hosszú munkával töltött időszakkal és milyen bizonytalan gazdasági környezettel kell számolniuk a nyugdíjas évek előtt.
Három forgatókönyv
A nyugdíj-előrejelzés egyik legfontosabb eleme, hogy három különböző gazdasági forgatókönyv alapján számolja ki a várható nyugdíjat.
Az úgynevezett alapforgatókönyv a jelenlegi gazdasági előrejelzésekből indul ki, vagyis abból, hogy a gazdaság és a bérek mérsékelt ütemben növekednek. Az optimista forgatókönyv gyorsabb gazdasági fejlődéssel, magasabb béremelkedéssel és kedvezőbb nyugdíjnövekedéssel számol. A pesszimista változat ezzel szemben lassabb gazdasági növekedést és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet feltételez, ami alacsonyabb várható nyugdíjösszeget eredményezhet.
A Szociális Biztosító hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem minősül hivatalos nyugdíj-megállapításnak, csupán tájékoztató jellegű becslés. A tényleges nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összege a jövőbeni jogszabályi változásoktól, a biztosított munkaviszonyától és más körülményektől is függhet.
Kapcsolódó cikkünk
Megszűnik a rögzített nyugdíjkorhatár rendszere, és új korszak kezdődik a nyugdíjazás szabályozásában.
Egyelőre nem döntöttek
A javaslatot a parlament májusban már megszavazta első olvasatban, akkor 78 képviselő támogatta az elfogadását, vagyis a teljes koalíció. Az ellenzéki képviselők többsége tartózkodott.
A második és a harmadik, azaz az utolsó olvasatról a parlament jelenleg is zajló ülésén kellett volna szavazni, de a képviselők csütörtökön úgy döntöttek, szeptemberre halasztják a törvény megvitatását. A döntés nem volt teljesen váratlan, hiszen a Smer és a Hlas képviselői a nemrégiben lezajló bizottsági üléseken sem álltak be Dankóék törvénye mellé.
Az SNS vezetője akkor egy sajtótájékoztatón tiltakozott is a koalíciós partnerei hozzáállása miatt, azt mondta, sokkolták ők a történtek, mert kezdetben – vagyis az első olvasatban – a Smer és a Hlas még örömmel fogadták a javaslatot.
„Ha a Smer és a Hlas a továbbiakban sem fogják támogatni, akkor nyíltan kimondom, hogy nincs bennük társadalmi együttérzés”
– kritizálta partnereit Danko.
Érzékenyen érinti a költségvetést
Az SNS időzítése azért is vetett fel problémákat a koalícióban, mert Robert Fico (Smer) miniszterelnök és kabinetje csak a következő hetekben, hónapokban tervezi bemutatni a második gazdaságélénkítő csomagját, amely az államkasszát érintő javaslatokat fogja tartalmazni. Ehhez azonban egyezségre kell jutni a koalíción belül, ami nem feltétlenül lesz egyszerű feladat, hiszen a jövő évi állami költségvetés lesz az utolsó, amelyet a jelenlegi kormány bemutat a következő parlamenti választás előtt.
Dankóék nyugdíjemelése 2027-ben a konzervatív becslések alapján is mintegy 83 millió euróba kerülne az államnak. Az SNS elnöke azonban úgy véli, ha valóban szeretnék, képesek lennének elkülöníteni a szükséges anyagi forrásokat.
„Az államnak bátornak kell lennie, és erőfeszítéseket kell tennie, hogy segítsen ezeken az embereken”
– fogalmazott.
Mivel a parlament a nyári szünetben nem tárgyal (hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést), ezért legkorábban a szeptemberi ülésen derülhet ki, hogy mi lesz az SNS törvényjavaslatának sorsa.
Több támogatás összege is emelkedik
A létminimum emelése a nyugdíjasok mellett a családok mindennapjait is befolyásolja.
Ettől függ például a gyermekgondozási segély (rodičovský príspevok) összege, amely 2027-től 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik (ikrek esetén 473,80 euró, hármasikrek esetén pedig 568,50 euró), de csak akkor, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, az említett összeg a jelenlegi 500,10 euróról havi 519,60 euróra nő (ikrek esetén 649,50 euró, hármasikrek esetén pedig 779,40 euró).
Változások várhatóak továbbá az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) esetében is, igaz, nem kell hatalmas emelésre számítani: a jelenlegi 89,6 euró helyett jövő januártól havi 93,2 euró ütheti a markukat, ami 3,5 eurós növekedésnek felel meg. Ez a növekedés szintén a megélhetési költségek 3,9 százalékos emelésével magyarázható.
A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) pedig kerek 90 centtel lesz magasabb, így jövőre már eléri a havi 25,1 eurót.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament szeptemberre halasztotta a törvényjavaslat megvitatását, amely jelentősen emelné az idősek egy csoportjának nyugdíját.
A törvénymódosítást az SNS képviselői dolgozták ki, a beterjesztők között szerepel a pártelnök, Andrej Danko is. A javaslat értelmében a 90 év felettiek öregségi nyugdíját a minimálnyugdíj kétszeresében határoznák meg.
A minimálnyugdíj jelenlegi összege 30 ledolgozott év után 412 euróra rúg, vagyis ezt azt jelentené, hogy a 90 évnél idősebbek jelen körülmények között havi 824 euróval számolhatnának.
Ez sokaknak több száz eurós emelést hozna, hiszen a beterjesztők szerint a 90 év feletti nyugdíjasok átlagban havi 540 eurót kapnak kézhez. A Szociális Biztosító 2025 szeptemberéig egész pontosan 25 967 olyan 90 év feletti nyugdíjast jegyzett, aki öregségi nyugdíjra volt jogosult.
Miért éppen 90 év felett?
Dankóék a javaslat indoklásában azzal érvelnek, hogy a módosítás nem változtatja meg a nyugdíjrendszer alapvető felépítését, mindössze a meglévő jogszabályokat egészíti ki egy speciális, életkorral összefüggő korrekciós intézkedéssel. Bár a jelenlegi rendszerben is létezik minimálnyugdíj és rendszeres nyugdíjemelés, de ezek nincsenek tekintettel a legidősebb generációt érintő hátrányos megkülönböztetésre. Az ő nyugdíjuk ugyanis az évtizedekkel korábbi kereseteken alapul, amikor a havi bérek jelentősen alacsonyabbak voltak a mostaniaknál. Mindezek mellett a 90 év felettiek egészségügyi problémái gyakran komoly anyagi kihívást jelentenek az alacsony nyugdíjból élőknek.
„A javasolt jogszabály elfogadásának szükségességét az öregségi nyugdíjak összege és a 90 év feletti személyek valós pénzügyi terhei közötti eltérés okozza. Ebben a korban általában megnő a lakhatással, a szociális szolgáltatásokkal és a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások jelentősége, miközben a nyugdíjjogosultságok alapjául szolgáló, történelmileg alacsony jövedelemszint az ismételt emelések után is visszatükröződik a nyugdíj összegében”
– olvasható az indoklásban.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán júliustól emelkedik a létminimum összege, ami hatással van a nyugdíjakra, a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra és további szociális juttatásokra. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A munkaügyi tárca július 1-től 295,22 euróra növeli a nagykorú személy után fizetendő létminimum összegét. A változásra Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. Mint írta, a létminimum összegét a minisztérium a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben július 1-jén változtatja meg, az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése alapján. Az idei évre vonatkozó növekedést 3,9 százalékban határozta meg a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR), így a létminimum várható összege július 1-től 11,09 euróval növekszik (a jelenlegi 284,13 euróról).
Sok támogatás összege függ a létminimumtól
A 11 eurós növekedés elsőre nem tűnhet soknak, ám azért is érdemes odafigyelni erre a mutatóra, mert számos egyéb támogatás összege függ a létminimum változásától. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja is, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1-től azok még a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak, akiknek az alkalmi munkavégzésből származó bevétele nem haladja meg a havi 295,22 eurót.
A korkedvezményes öregségi nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. A vonatkozó jogszabályok alapján csak azok teljesítik a korkedvezményes nyugdíj feltételeit, akiknél a nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személy után fizetendő létminimum 1,6-szorosát. Esetünkben ez az összeg a júliustól 472,40 euróra emelkedik (a jelenlegi 454,70 euróról).
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a korkedvezményes nyugdíj igénylőinek nehezedik a feltétel teljesítése, hiszen ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 472,40 eurót, a Szociális Biztosító visszautasítja a kérvényt.
Magasabb minimálnyugdíj és gyes – változások 2027-től
A létminimum emelésének vannak olyan következményei is, amelyek nem azonnal érezhetők, hanem csak fél évvel később, január 1-től fejtik ki a hatásukat. Ezek közé tartozik a minimálnyugdíj emelése is, amely a jövő évtől a következőképpen változik:
ha legalább 30 évig dolgozott, az összeg 412 euróról 428,10 euróra emelkedik;40 ledolgozott év esetén az új évtől 18,90 euróval javul a minimálnyugdíj összege (484,50 euróról 503,40 euróra);azok számára, akik legalább 45 évig dolgoztak, a minimálnyugdíj több mint 20 euróval, a jelenlegi 527,10 euróról 547,70 euróra emelkedik;ha legalább fél évszázadig aktív volt a munkapiacon, 2027-től további 23,10 euró üti a markát (ez 591 euróról 614,10 euróra történő emelkedést jelent).
A családokat segítő szociális juttatások esetében szintén fontos változások várhatóak a jövő évtől.
A gyermekgondozási segély a jelenlegi 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, akkor a jelenlegi 500,10 euró helyett 519,70 euróra számíthat.
Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) 2027-től 3,5 euróval emelkedik, 89,70 euróról 93,20 euróra. A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) összege pedig 90 centtel (25,10 euró) lesz magasabb.
A munkavállalók adóterhei is némileg csökkenek, mivel a létminimum növekedésének köszönhetően az adómentes alap éves szinten 5966,73 euróról 6199,70 euróra emelkedik. Havi bontásban ez 516,64 eurót jelent (497,23 euróról), vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Kapcsolódó cikkünk
A nyugdíj-előrejelzések körül kialakult vitában az ellenzék és a kormány eltérően értékeli a Szociális Biztosító által kiküldött dokumentumokat. Míg az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos hibákról és pánikkeltésről beszél, addig a munkaügyi minisztérium szerint az előrejelzések célja az, hogy az emberek ellenőrizhessék saját adataikat és felkészülhessenek nyugdíjas éveikre.
A PS elnöke, Michal Šimečka a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzések sok emberben bizonytalanságot és stresszt váltottak ki. A párt több olyan esetet is említett, amikor az előrejelzések hibás adatokat tartalmaztak.
Előfordult például, hogy egy már elhunyt személy számára állapítottak meg nyugdíjat, vagy egy ügyfél más személy adatait kapta meg.
A PS szerint sok embernél hiányoznak ledolgozott évek, illetve egyes nőknél nem vették figyelembe a gyermekek számát sem. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a rendszer működése komoly kérdéseket vet fel az állami adatkezelés és a közpénzek felhasználása kapcsán.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a prognózisokat mintegy 3,5 millió embernek küldték ki postán. A PS közölte, hogy a becslések szerint ez több millió eurós költséget jelentett. A párt az említett okok miatt parlamenti vizsgálat kezdeményezését is kilátásba helyezte.
A tárca védekezik
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzés rendszerét még az előző kormány vezette be, írta törvénybe, és az a helyreállítási terv egyik vállalása.
Elmondása szerint a Szociális Biztosító mindössze körülbelül 170 panaszt kapott a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárcavezető szerint az előrejelzések fontos szerepet töltenek be, mert lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ellenőrizzék, minden ledolgozott időszakuk szerepel-e a nyilvántartásban. A miniszter hozzátette: ha egyes időszakok hiányoznak az adatokból, az nem feltétlenül a Szociális Biztosító hibája.
A magas, különösen fiatalok számára kalkulált nyugdíjösszegekkel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek a jelenlegi rendszer hosszú távú fennmaradása esetén lennének reálisak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz igazodik.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító a napokban kezdte meg az új nyugdíj-előrejelzések kiküldését Szlovákiában, összesen mintegy 3,5 millió biztosított számára. Többen már meg is kapták a dokumentumot elektronikus úton vagy postai küldeményként, amely először ad átfogó képet arról, milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenlegi adatok alapján.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas) közölte: a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) megkezdi a nyugdíj-előrejelzések kiküldését szinte valamennyi ügyfele számára. Ezáltal május végéig hozzávetőleg 3,5 millió ügyfél számíthat az előrejelzésre.
Van, aki már megkapta
Az új rendszer célja, hogy a biztosítottak még aktív éveik alatt tájékozódhassanak várható nyugdíjjogosultságaikról, és szükség esetén időben dönthessenek megtakarításaikról vagy nyugdíjstratégiájukról. A dokumentum tartalmazza a megszerzett nyugdíjbiztosítási időt, az átlagos személyi bérpont értékét, valamint a várható nyugdíj összegét három különböző gazdasági forgatókönyv alapján.
Néhányan már kézhez is kapták a Szociális Biztosító által küldött nyugdíjprognózist. Sokak számára meglepő adatokat mutat az előrejelzés a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Nem ritka, hogy a fiatalabb korosztály tagjainál a rendszer már 68 év feletti nyugdíjkorhatárral számol. Ez különösen azok körében váltott ki élénk reakciókat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, és először szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint akár közel hetvenéves korukig dolgozhatnak majd.
Hogy működik az előrejelzés?
A nyugdíj-előrejelzés az állami nyugdíjrendszerből, az úgynevezett első pillérből származó várható összeget mutatja meg, de a második pillérben megtakarítók esetében a magánnyugdíj-megtakarítás várható eredményét is tartalmazza. A számítások során figyelembe veszik az infláció várható alakulását, a bérek növekedését és a gazdasági fejlődés különböző lehetséges forgatókönyveit is. Az összegek ezért mai vásárlóértéken szerepelnek.
Az előrejelzések elsősorban az Elektronikus Biztosítotti Fiókban érhetők el, de sokan e-mailben vagy postai úton kapják meg őket. A rendszer fokozatosan válik teljessé: 2028-tól már a harmadik pillérben történő megtakarítások is bekerülnek az előrejelzésbe.
A nyugdíj-előrejelzés bevezetése a Szociális Biztosító nyilatkozata alapján az európai trendekhez igazodik, amelyek nagyobb átláthatóságot és pénzügyi tudatosságot kívánnak biztosítani a lakosság számára. A most kiküldött dokumentumok ugyanakkor sokak számára első alkalommal teszik kézzelfoghatóvá, milyen hosszú munkával töltött időszakkal és milyen bizonytalan gazdasági környezettel kell számolniuk a nyugdíjas évek előtt.
Három forgatókönyv
A nyugdíj-előrejelzés egyik legfontosabb eleme, hogy három különböző gazdasági forgatókönyv alapján számolja ki a várható nyugdíjat.
Az úgynevezett alapforgatókönyv a jelenlegi gazdasági előrejelzésekből indul ki, vagyis abból, hogy a gazdaság és a bérek mérsékelt ütemben növekednek. Az optimista forgatókönyv gyorsabb gazdasági fejlődéssel, magasabb béremelkedéssel és kedvezőbb nyugdíjnövekedéssel számol. A pesszimista változat ezzel szemben lassabb gazdasági növekedést és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet feltételez, ami alacsonyabb várható nyugdíjösszeget eredményezhet.
A Szociális Biztosító hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem minősül hivatalos nyugdíj-megállapításnak, csupán tájékoztató jellegű becslés. A tényleges nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összege a jövőbeni jogszabályi változásoktól, a biztosított munkaviszonyától és más körülményektől is függhet.
Kapcsolódó cikkünk
Megszűnik a rögzített nyugdíjkorhatár rendszere, és új korszak kezdődik a nyugdíjazás szabályozásában.
Egyelőre nem döntöttek
A javaslatot a parlament májusban már megszavazta első olvasatban, akkor 78 képviselő támogatta az elfogadását, vagyis a teljes koalíció. Az ellenzéki képviselők többsége tartózkodott.
A második és a harmadik, azaz az utolsó olvasatról a parlament jelenleg is zajló ülésén kellett volna szavazni, de a képviselők csütörtökön úgy döntöttek, szeptemberre halasztják a törvény megvitatását. A döntés nem volt teljesen váratlan, hiszen a Smer és a Hlas képviselői a nemrégiben lezajló bizottsági üléseken sem álltak be Dankóék törvénye mellé.
Az SNS vezetője akkor egy sajtótájékoztatón tiltakozott is a koalíciós partnerei hozzáállása miatt, azt mondta, sokkolták ők a történtek, mert kezdetben – vagyis az első olvasatban – a Smer és a Hlas még örömmel fogadták a javaslatot.
„Ha a Smer és a Hlas a továbbiakban sem fogják támogatni, akkor nyíltan kimondom, hogy nincs bennük társadalmi együttérzés”
– kritizálta partnereit Danko.
Érzékenyen érinti a költségvetést
Az SNS időzítése azért is vetett fel problémákat a koalícióban, mert Robert Fico (Smer) miniszterelnök és kabinetje csak a következő hetekben, hónapokban tervezi bemutatni a második gazdaságélénkítő csomagját, amely az államkasszát érintő javaslatokat fogja tartalmazni. Ehhez azonban egyezségre kell jutni a koalíción belül, ami nem feltétlenül lesz egyszerű feladat, hiszen a jövő évi állami költségvetés lesz az utolsó, amelyet a jelenlegi kormány bemutat a következő parlamenti választás előtt.
Dankóék nyugdíjemelése 2027-ben a konzervatív becslések alapján is mintegy 83 millió euróba kerülne az államnak. Az SNS elnöke azonban úgy véli, ha valóban szeretnék, képesek lennének elkülöníteni a szükséges anyagi forrásokat.
„Az államnak bátornak kell lennie, és erőfeszítéseket kell tennie, hogy segítsen ezeken az embereken”
– fogalmazott.
Mivel a parlament a nyári szünetben nem tárgyal (hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést), ezért legkorábban a szeptemberi ülésen derülhet ki, hogy mi lesz az SNS törvényjavaslatának sorsa.
Változnak az adózási feltételek is
A munkavállalók adómentes alapja 2027 januárjától a jelenlegi 497,23 euróról 516,64 euróra emelkedik, vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Az éves adóelszámolás és az adóbevallások benyújtása során az alábbi szabályok érvényesek:
27 396,42 euróig terjedő adóalap esetén az adómentes rész 6 199,62 euró;magasabb adóalap esetén az összeg a törvényben meghatározott képlet alapján kerül kiszámításra;45 700,06 euró adóalap felett az adómentes részre való jogosultság megszűnik.
Mindemellett az adókulcsok nem változnak, azonban a jövedelemi határok igen:
19% a 45 700,06 euróig terjedő adóalapra;25% a 45 700,06 és 62 704,73 euró közötti adóalaprészre;30% a 62 704,73 és 77 938,08 euró közötti jövedelemre;35% a 77 938,08 euró feletti jövedelemre. Kapcsolódó cikkünk
Közeleg a tanév vége, a végzős diákok szüleinek pedig gyakran fejtörést okoz, meddig jogosultak a gyermekek után fizetendő támogatásokra.
A tanév végével sok szülő elveszíti a jogosultságát a különféle állami támogatásokra, legyen szó akár az adóbonuszról vagy a családi pótlékról. A jogosultság lejárta elsősorban attól függ, hogy a gyermek folytatja-e a tanulmányait vagy sem.
Kérdésként továbbá gyakran felmerül az is, hogy az állam meddig fizeti a diákok egészségbiztosítási járulékát.
Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter az adótanácsadással kapcsolatos honlapján arra hívta fel a figyelmet, fontos különbséget tenni, hogy a végzős diák az alapiskolát, a középiskolát vagy éppen az egyetemet fejezi-e be.
Az alapiskolásoknál viszonylag egyszerű a helyzet
Az alapiskolás végzősök esetében általánosságban elmondható, hogy az adóbónuszt és a családi pótlékot a szülők a gyermek tankötelezettségének lejártáig igényelhetik. Mihál elmondása alapján itt két fontos feltételt kell figyelembe venni:
egyrészt a tankötelezettség a szlovák jogszabályok értelmében 10 évig tart, illetve legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét;másrészt pedig fontos tudatosítani, hogy a tanév nem júniusban, hanem augusztus 31-én ér véget.
Az állam eddig a napig téríti meg a diákok után fizetendő egészségbiztosítási járulékot.
A középiskolásoknál bonyolódnak a feltételek
A középiskolás végzős diákok esetében már jóval több szempontot figyelembe kell venni. Diákok jövőjét illetően itt három nagy csoportot különíthetünk el.
Az első nagy csoportot azok alkotják, akik a középiskola befejezés után nem kívánják folytatni a tanulmányaikat. Ezt a csoportot további két alcsoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a diák mikor érettségizik le.
Ha a rendes időpontban abszolválja az érettségit, akkor a családi pótlékot a tanév utolsó hónapjáig, vagyis augusztusig lehet felvenni.
Az adóbónusz igénylése eggyel összetettebb: a szülők a tanév utolsó hónapjáig kérvényezhetik, vagy addig, amíg a gyermek be nem tölti a 18. életévét (attól függően, melyik feltétel érvényesül először).
Ami pedig az egészségbiztosítási járulékot illeti, az állam augusztus végéig állja a költségeket, szeptembertől a fizetés már a diák felelősségévé válik.
A második alcsoportot azok a diákok alkotják, akik csak a pótterminus során érettségiznek le, tehát szeptemberben vagy februárban. Fontos kiemelni, hogy a családi pótlékra és az adóbónuszra ebben az esetben is ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az előző alcsoportnál. A diákok egészségbiztosítását is csak augusztus végéig fedezi az állam.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán júliustól emelkedik a létminimum összege, ami hatással van a nyugdíjakra, a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra és további szociális juttatásokra. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A munkaügyi tárca július 1-től 295,22 euróra növeli a nagykorú személy után fizetendő létminimum összegét. A változásra Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. Mint írta, a létminimum összegét a minisztérium a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben július 1-jén változtatja meg, az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése alapján. Az idei évre vonatkozó növekedést 3,9 százalékban határozta meg a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR), így a létminimum várható összege július 1-től 11,09 euróval növekszik (a jelenlegi 284,13 euróról).
Sok támogatás összege függ a létminimumtól
A 11 eurós növekedés elsőre nem tűnhet soknak, ám azért is érdemes odafigyelni erre a mutatóra, mert számos egyéb támogatás összege függ a létminimum változásától. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja is, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1-től azok még a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak, akiknek az alkalmi munkavégzésből származó bevétele nem haladja meg a havi 295,22 eurót.
A korkedvezményes öregségi nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. A vonatkozó jogszabályok alapján csak azok teljesítik a korkedvezményes nyugdíj feltételeit, akiknél a nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személy után fizetendő létminimum 1,6-szorosát. Esetünkben ez az összeg a júliustól 472,40 euróra emelkedik (a jelenlegi 454,70 euróról).
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a korkedvezményes nyugdíj igénylőinek nehezedik a feltétel teljesítése, hiszen ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 472,40 eurót, a Szociális Biztosító visszautasítja a kérvényt.
Magasabb minimálnyugdíj és gyes – változások 2027-től
A létminimum emelésének vannak olyan következményei is, amelyek nem azonnal érezhetők, hanem csak fél évvel később, január 1-től fejtik ki a hatásukat. Ezek közé tartozik a minimálnyugdíj emelése is, amely a jövő évtől a következőképpen változik:
ha legalább 30 évig dolgozott, az összeg 412 euróról 428,10 euróra emelkedik;40 ledolgozott év esetén az új évtől 18,90 euróval javul a minimálnyugdíj összege (484,50 euróról 503,40 euróra);azok számára, akik legalább 45 évig dolgoztak, a minimálnyugdíj több mint 20 euróval, a jelenlegi 527,10 euróról 547,70 euróra emelkedik;ha legalább fél évszázadig aktív volt a munkapiacon, 2027-től további 23,10 euró üti a markát (ez 591 euróról 614,10 euróra történő emelkedést jelent).
A családokat segítő szociális juttatások esetében szintén fontos változások várhatóak a jövő évtől.
A gyermekgondozási segély a jelenlegi 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, akkor a jelenlegi 500,10 euró helyett 519,70 euróra számíthat.
Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) 2027-től 3,5 euróval emelkedik, 89,70 euróról 93,20 euróra. A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) összege pedig 90 centtel (25,10 euró) lesz magasabb.
A munkavállalók adóterhei is némileg csökkenek, mivel a létminimum növekedésének köszönhetően az adómentes alap éves szinten 5966,73 euróról 6199,70 euróra emelkedik. Havi bontásban ez 516,64 eurót jelent (497,23 euróról), vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Kapcsolódó cikkünk
A nyugdíj-előrejelzések körül kialakult vitában az ellenzék és a kormány eltérően értékeli a Szociális Biztosító által kiküldött dokumentumokat. Míg az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos hibákról és pánikkeltésről beszél, addig a munkaügyi minisztérium szerint az előrejelzések célja az, hogy az emberek ellenőrizhessék saját adataikat és felkészülhessenek nyugdíjas éveikre.
A PS elnöke, Michal Šimečka a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzések sok emberben bizonytalanságot és stresszt váltottak ki. A párt több olyan esetet is említett, amikor az előrejelzések hibás adatokat tartalmaztak.
Előfordult például, hogy egy már elhunyt személy számára állapítottak meg nyugdíjat, vagy egy ügyfél más személy adatait kapta meg.
A PS szerint sok embernél hiányoznak ledolgozott évek, illetve egyes nőknél nem vették figyelembe a gyermekek számát sem. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a rendszer működése komoly kérdéseket vet fel az állami adatkezelés és a közpénzek felhasználása kapcsán.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a prognózisokat mintegy 3,5 millió embernek küldték ki postán. A PS közölte, hogy a becslések szerint ez több millió eurós költséget jelentett. A párt az említett okok miatt parlamenti vizsgálat kezdeményezését is kilátásba helyezte.
A tárca védekezik
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzés rendszerét még az előző kormány vezette be, írta törvénybe, és az a helyreállítási terv egyik vállalása.
Elmondása szerint a Szociális Biztosító mindössze körülbelül 170 panaszt kapott a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárcavezető szerint az előrejelzések fontos szerepet töltenek be, mert lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ellenőrizzék, minden ledolgozott időszakuk szerepel-e a nyilvántartásban. A miniszter hozzátette: ha egyes időszakok hiányoznak az adatokból, az nem feltétlenül a Szociális Biztosító hibája.
A magas, különösen fiatalok számára kalkulált nyugdíjösszegekkel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek a jelenlegi rendszer hosszú távú fennmaradása esetén lennének reálisak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz igazodik.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító a napokban kezdte meg az új nyugdíj-előrejelzések kiküldését Szlovákiában, összesen mintegy 3,5 millió biztosított számára. Többen már meg is kapták a dokumentumot elektronikus úton vagy postai küldeményként, amely először ad átfogó képet arról, milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenlegi adatok alapján.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas) közölte: a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) megkezdi a nyugdíj-előrejelzések kiküldését szinte valamennyi ügyfele számára. Ezáltal május végéig hozzávetőleg 3,5 millió ügyfél számíthat az előrejelzésre.
Van, aki már megkapta
Az új rendszer célja, hogy a biztosítottak még aktív éveik alatt tájékozódhassanak várható nyugdíjjogosultságaikról, és szükség esetén időben dönthessenek megtakarításaikról vagy nyugdíjstratégiájukról. A dokumentum tartalmazza a megszerzett nyugdíjbiztosítási időt, az átlagos személyi bérpont értékét, valamint a várható nyugdíj összegét három különböző gazdasági forgatókönyv alapján.
Néhányan már kézhez is kapták a Szociális Biztosító által küldött nyugdíjprognózist. Sokak számára meglepő adatokat mutat az előrejelzés a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Nem ritka, hogy a fiatalabb korosztály tagjainál a rendszer már 68 év feletti nyugdíjkorhatárral számol. Ez különösen azok körében váltott ki élénk reakciókat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, és először szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint akár közel hetvenéves korukig dolgozhatnak majd.
Hogy működik az előrejelzés?
A nyugdíj-előrejelzés az állami nyugdíjrendszerből, az úgynevezett első pillérből származó várható összeget mutatja meg, de a második pillérben megtakarítók esetében a magánnyugdíj-megtakarítás várható eredményét is tartalmazza. A számítások során figyelembe veszik az infláció várható alakulását, a bérek növekedését és a gazdasági fejlődés különböző lehetséges forgatókönyveit is. Az összegek ezért mai vásárlóértéken szerepelnek.
Az előrejelzések elsősorban az Elektronikus Biztosítotti Fiókban érhetők el, de sokan e-mailben vagy postai úton kapják meg őket. A rendszer fokozatosan válik teljessé: 2028-tól már a harmadik pillérben történő megtakarítások is bekerülnek az előrejelzésbe.
A nyugdíj-előrejelzés bevezetése a Szociális Biztosító nyilatkozata alapján az európai trendekhez igazodik, amelyek nagyobb átláthatóságot és pénzügyi tudatosságot kívánnak biztosítani a lakosság számára. A most kiküldött dokumentumok ugyanakkor sokak számára első alkalommal teszik kézzelfoghatóvá, milyen hosszú munkával töltött időszakkal és milyen bizonytalan gazdasági környezettel kell számolniuk a nyugdíjas évek előtt.
Három forgatókönyv
A nyugdíj-előrejelzés egyik legfontosabb eleme, hogy három különböző gazdasági forgatókönyv alapján számolja ki a várható nyugdíjat.
Az úgynevezett alapforgatókönyv a jelenlegi gazdasági előrejelzésekből indul ki, vagyis abból, hogy a gazdaság és a bérek mérsékelt ütemben növekednek. Az optimista forgatókönyv gyorsabb gazdasági fejlődéssel, magasabb béremelkedéssel és kedvezőbb nyugdíjnövekedéssel számol. A pesszimista változat ezzel szemben lassabb gazdasági növekedést és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet feltételez, ami alacsonyabb várható nyugdíjösszeget eredményezhet.
A Szociális Biztosító hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem minősül hivatalos nyugdíj-megállapításnak, csupán tájékoztató jellegű becslés. A tényleges nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összege a jövőbeni jogszabályi változásoktól, a biztosított munkaviszonyától és más körülményektől is függhet.
Kapcsolódó cikkünk
Megszűnik a rögzített nyugdíjkorhatár rendszere, és új korszak kezdődik a nyugdíjazás szabályozásában.
Ha a gyermek egyetemre készül…
A második nagy csoportba azokat a diákokat sorolhatjuk, akik a középiskola befejezése után felsőfokon is folytatják a tanulmányaikat, mégpedig nappali tagozaton.
Csak hogy ez sem legyen egyszerű, Mihál ezen csoporton belül is két alcsoportot említ, mégpedig attól függően, mikor van a beiratkozás az egyetemre.
Azoknak, akik nappali tagozaton folytatják, és legkésőbb október 31-ig beiratkoznak, egyszerűbb a dolguk, hiszen a szülők továbbra is jogosultak a családi pótlékra, és az állam továbbra is fizeti az egészségbiztosítást. Az adóbónusz esetében a meghatározó szempont a 18. életév betöltése, ezen túl a szülők már nem igényelhetik a támogatást.
Azok, akik szintén nappali tagozaton tanulnak tovább, de csak november 1. és december 31. között iratkoznak be az egyetemre, nem járnak olyan jól:
esetükben a családi pótlékot a tanév végéig (vagyis augusztusig) lehet felvenni, majd egy rövid időre megszűnik a szülők jogosultsága, és csak azután jön létre újra, hogy a diák beiratkozott az egyetemre.
Az egészségbiztosítási járulék esetében szerencsére nincs ilyen bonyodalom, azt az állam továbbra is végig fizeti. Az adóbónusz esetében a meghatározó szempont továbbra is a 18. életév betöltése.
A harmadik nagy csoportot azok a diákok alkotják, akik nem nappali, hanem levelező tagozaton kívánják folytatni a felsőfokú tanulmányaikat. Esetükben a képlet egyszerű:
a családi pótlékot augusztusig lehet felvenni,az állam fizeti a biztosítást,az adóbónusznál pedig a 18. életév betöltése számít.Az egyetem után
Az egyetemisták esetében először is különbséget kell tenni az alapképzés (a köznyelvben gyakran bakalárképzésként hivatkoznak rá) és a mesterképzés között.
Az alapképzésnél a legfontosabb szempont, hogy a titulust megszerzett diák kívánja-e folytatni a tanulmányait vagy sem.
Ha a hallgató nem tanul tovább, akkor a családi pótlékot abban a hónapban lehet utoljára igényelni, amelyben a gyermek befejezte a tanulmányát – tehát nem augusztusig, mint ahogy az előző esetekben megfigyelhettük.
Az egészségbiztosításnál egész pontosan az a nap a döntő, amikor a hallgató megszerezte a titulusát – a járuléktérítés másnap már az ő felelősségévé válik.
Az adóbónusz az említett 18. életév miatt itt már nem tényező.
Ha a hallgató tovább tanul, akkor a döntő szempont ismét a beiratkozás dátuma.
Azon hallgatóknál, akik nappali tagozaton folytatják a mesterképzést, és a beiratkozás október 31-ig lezajlik, a szülő továbbra is jogosult a családi pótlékra, és az egészségbiztosítás költségei az államot terhelik.Ha a beiratkozás csak november 1. és december 31. között történik meg, akkor a már ismerős forgatókönyv érvényesül: a családi pótlékot augusztusig lehet felvenni, majd abban a hónapban lehet újrakezdeni, amikor a hallgató beiratkozott az egyetemre. Az egészségbiztosítást az állam megszakítás nélkül fizeti.Jobb, ha észben tartjuk, mikor szereztük meg a diplomát
A mesterképzést sikeresen abszolváló hallgatók esetében két eshetőségről beszélhetünk: a diák folytatja-e a tanulmányait doktoranduszként vagy sem.
Ha a fiatal felnőtt nem tanul tovább, a családi pótlékot a tanulmányok lezártának hónapjáig lehet igényelni. Az állam pedig addig a napig téríti az egészségbiztosítást, amikor a hallgató sikeresen abszolválta az utolsó államvizsgáját.
Ha a fiatal felnőtt doktoranduszként folytatja, a családi pótléktól akkor is elbúcsúzhat: csakúgy, mint az előző esetben, a sikeres államvizsga hónapjáig igényelheti a szülő. Az egészségbiztosítás megtérítése azonban marad az állam feladata.
Lesznek azonnali változások is
A létminimum összege néhány olyan változást is eredményez, amelyeket nem a jövő évtől éreznek meg az emberek, hanem azonnal. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz.
Ez azt jelenti, hogy azok a személyek, akiknek a havi jövedelme július 1-től nem haladja meg a 295,22 eurót, továbbra is a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak.
A korkedvezményes nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. Ahhoz, hogy valaki korkedvezményes nyugdíjat kaphasson, fontos feltétel, hogy a nyugdíj összegének meg kell haladnia az egy felnőtt után fizetendő létminimum 1,6-szorosát.
Konkrét számban kifejezve ez azt jelenti, hogy júliustól csak azok kérvényezhetnek korkedvezményes nyugdíjat, akiknek legalábbi havi 472,4 euró üti a markukat (a korábbi összeg 454,7 euró volt).
A gyakorlatban tehát nehezebbé válik a korkedvezményes nyugdíj elintézése.
Mit jelenthet ez a gyakorlatban?
Ha Mihál becslései pontosnak bizonyulnak, a nyugdíjemelés összege konkrét számokban kifejezve nagyjából 14 és 54 euró között mozoghat attól függően, kinek mekkora nyugdíj jár. Ha feltételezzük, hogy valaki pontosan 400 euró nyugdíjat kap, a 3,6 százalékos emelés 14,4 eurónak felel meg. Ha valakinek 500 euró nyugdíjat fizetnek, az havi 18 euróval magasabb összegre számíthat. 54 eurós vagy annál magasabb emelést csak azok kapnak, akik legalább 1500 eurós nyugdíjat kapnak kézhez.
Fontos még hangsúlyozni, hogy a valorizáció többféle nyugdíjtípusra vonatkozik. Ide sorolható
az öregségi nyugdíj,az előrehozott öregségi nyugdíj,a rokkantsági nyugdíj,az özvegyi nyugdíjés az árvasági nyugdíj is.
Ha valaki egyszerre többféle nyugdíjat is kap, mindegyiket külön-külön értékelik és emelik. Például ha egy nyugdíjas kap 600 euró öregségi nyugdíjat, mellé pedig még 180 euró özvegyi nyugdíjat, akkor az első összeg 21,6 euróval, a második pedig 6,5 euróval emelkedik.
Ki kell még emelni, hogy a 13. havi nyugdíjat nem érinti a valorizáció, mivel az önálló juttatásnak számít, amelyre külön szabályok vonatkoznak.
Amennyiben szeretne pontosabb becslést kapni a jövő évi nyugdíjáról, az alábbi linkre kattintva talál egy számológépet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament szeptemberre halasztotta a törvényjavaslat megvitatását, amely jelentősen emelné az idősek egy csoportjának nyugdíját.
A törvénymódosítást az SNS képviselői dolgozták ki, a beterjesztők között szerepel a pártelnök, Andrej Danko is. A javaslat értelmében a 90 év felettiek öregségi nyugdíját a minimálnyugdíj kétszeresében határoznák meg.
A minimálnyugdíj jelenlegi összege 30 ledolgozott év után 412 euróra rúg, vagyis ezt azt jelentené, hogy a 90 évnél idősebbek jelen körülmények között havi 824 euróval számolhatnának.
Ez sokaknak több száz eurós emelést hozna, hiszen a beterjesztők szerint a 90 év feletti nyugdíjasok átlagban havi 540 eurót kapnak kézhez. A Szociális Biztosító 2025 szeptemberéig egész pontosan 25 967 olyan 90 év feletti nyugdíjast jegyzett, aki öregségi nyugdíjra volt jogosult.
Miért éppen 90 év felett?
Dankóék a javaslat indoklásában azzal érvelnek, hogy a módosítás nem változtatja meg a nyugdíjrendszer alapvető felépítését, mindössze a meglévő jogszabályokat egészíti ki egy speciális, életkorral összefüggő korrekciós intézkedéssel. Bár a jelenlegi rendszerben is létezik minimálnyugdíj és rendszeres nyugdíjemelés, de ezek nincsenek tekintettel a legidősebb generációt érintő hátrányos megkülönböztetésre. Az ő nyugdíjuk ugyanis az évtizedekkel korábbi kereseteken alapul, amikor a havi bérek jelentősen alacsonyabbak voltak a mostaniaknál. Mindezek mellett a 90 év felettiek egészségügyi problémái gyakran komoly anyagi kihívást jelentenek az alacsony nyugdíjból élőknek.
„A javasolt jogszabály elfogadásának szükségességét az öregségi nyugdíjak összege és a 90 év feletti személyek valós pénzügyi terhei közötti eltérés okozza. Ebben a korban általában megnő a lakhatással, a szociális szolgáltatásokkal és a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások jelentősége, miközben a nyugdíjjogosultságok alapjául szolgáló, történelmileg alacsony jövedelemszint az ismételt emelések után is visszatükröződik a nyugdíj összegében”
– olvasható az indoklásban.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán júliustól emelkedik a létminimum összege, ami hatással van a nyugdíjakra, a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra és további szociális juttatásokra. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A munkaügyi tárca július 1-től 295,22 euróra növeli a nagykorú személy után fizetendő létminimum összegét. A változásra Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. Mint írta, a létminimum összegét a minisztérium a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben július 1-jén változtatja meg, az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése alapján. Az idei évre vonatkozó növekedést 3,9 százalékban határozta meg a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR), így a létminimum várható összege július 1-től 11,09 euróval növekszik (a jelenlegi 284,13 euróról).
Sok támogatás összege függ a létminimumtól
A 11 eurós növekedés elsőre nem tűnhet soknak, ám azért is érdemes odafigyelni erre a mutatóra, mert számos egyéb támogatás összege függ a létminimum változásától. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja is, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1-től azok még a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak, akiknek az alkalmi munkavégzésből származó bevétele nem haladja meg a havi 295,22 eurót.
A korkedvezményes öregségi nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. A vonatkozó jogszabályok alapján csak azok teljesítik a korkedvezményes nyugdíj feltételeit, akiknél a nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személy után fizetendő létminimum 1,6-szorosát. Esetünkben ez az összeg a júliustól 472,40 euróra emelkedik (a jelenlegi 454,70 euróról).
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a korkedvezményes nyugdíj igénylőinek nehezedik a feltétel teljesítése, hiszen ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 472,40 eurót, a Szociális Biztosító visszautasítja a kérvényt.
Magasabb minimálnyugdíj és gyes – változások 2027-től
A létminimum emelésének vannak olyan következményei is, amelyek nem azonnal érezhetők, hanem csak fél évvel később, január 1-től fejtik ki a hatásukat. Ezek közé tartozik a minimálnyugdíj emelése is, amely a jövő évtől a következőképpen változik:
ha legalább 30 évig dolgozott, az összeg 412 euróról 428,10 euróra emelkedik;40 ledolgozott év esetén az új évtől 18,90 euróval javul a minimálnyugdíj összege (484,50 euróról 503,40 euróra);azok számára, akik legalább 45 évig dolgoztak, a minimálnyugdíj több mint 20 euróval, a jelenlegi 527,10 euróról 547,70 euróra emelkedik;ha legalább fél évszázadig aktív volt a munkapiacon, 2027-től további 23,10 euró üti a markát (ez 591 euróról 614,10 euróra történő emelkedést jelent).
A családokat segítő szociális juttatások esetében szintén fontos változások várhatóak a jövő évtől.
A gyermekgondozási segély a jelenlegi 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, akkor a jelenlegi 500,10 euró helyett 519,70 euróra számíthat.
Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) 2027-től 3,5 euróval emelkedik, 89,70 euróról 93,20 euróra. A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) összege pedig 90 centtel (25,10 euró) lesz magasabb.
A munkavállalók adóterhei is némileg csökkenek, mivel a létminimum növekedésének köszönhetően az adómentes alap éves szinten 5966,73 euróról 6199,70 euróra emelkedik. Havi bontásban ez 516,64 eurót jelent (497,23 euróról), vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Kapcsolódó cikkünk
A nyugdíj-előrejelzések körül kialakult vitában az ellenzék és a kormány eltérően értékeli a Szociális Biztosító által kiküldött dokumentumokat. Míg az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos hibákról és pánikkeltésről beszél, addig a munkaügyi minisztérium szerint az előrejelzések célja az, hogy az emberek ellenőrizhessék saját adataikat és felkészülhessenek nyugdíjas éveikre.
A PS elnöke, Michal Šimečka a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzések sok emberben bizonytalanságot és stresszt váltottak ki. A párt több olyan esetet is említett, amikor az előrejelzések hibás adatokat tartalmaztak.
Előfordult például, hogy egy már elhunyt személy számára állapítottak meg nyugdíjat, vagy egy ügyfél más személy adatait kapta meg.
A PS szerint sok embernél hiányoznak ledolgozott évek, illetve egyes nőknél nem vették figyelembe a gyermekek számát sem. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a rendszer működése komoly kérdéseket vet fel az állami adatkezelés és a közpénzek felhasználása kapcsán.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a prognózisokat mintegy 3,5 millió embernek küldték ki postán. A PS közölte, hogy a becslések szerint ez több millió eurós költséget jelentett. A párt az említett okok miatt parlamenti vizsgálat kezdeményezését is kilátásba helyezte.
A tárca védekezik
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzés rendszerét még az előző kormány vezette be, írta törvénybe, és az a helyreállítási terv egyik vállalása.
Elmondása szerint a Szociális Biztosító mindössze körülbelül 170 panaszt kapott a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárcavezető szerint az előrejelzések fontos szerepet töltenek be, mert lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ellenőrizzék, minden ledolgozott időszakuk szerepel-e a nyilvántartásban. A miniszter hozzátette: ha egyes időszakok hiányoznak az adatokból, az nem feltétlenül a Szociális Biztosító hibája.
A magas, különösen fiatalok számára kalkulált nyugdíjösszegekkel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek a jelenlegi rendszer hosszú távú fennmaradása esetén lennének reálisak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz igazodik.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító a napokban kezdte meg az új nyugdíj-előrejelzések kiküldését Szlovákiában, összesen mintegy 3,5 millió biztosított számára. Többen már meg is kapták a dokumentumot elektronikus úton vagy postai küldeményként, amely először ad átfogó képet arról, milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenlegi adatok alapján.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas) közölte: a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) megkezdi a nyugdíj-előrejelzések kiküldését szinte valamennyi ügyfele számára. Ezáltal május végéig hozzávetőleg 3,5 millió ügyfél számíthat az előrejelzésre.
Van, aki már megkapta
Az új rendszer célja, hogy a biztosítottak még aktív éveik alatt tájékozódhassanak várható nyugdíjjogosultságaikról, és szükség esetén időben dönthessenek megtakarításaikról vagy nyugdíjstratégiájukról. A dokumentum tartalmazza a megszerzett nyugdíjbiztosítási időt, az átlagos személyi bérpont értékét, valamint a várható nyugdíj összegét három különböző gazdasági forgatókönyv alapján.
Néhányan már kézhez is kapták a Szociális Biztosító által küldött nyugdíjprognózist. Sokak számára meglepő adatokat mutat az előrejelzés a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Nem ritka, hogy a fiatalabb korosztály tagjainál a rendszer már 68 év feletti nyugdíjkorhatárral számol. Ez különösen azok körében váltott ki élénk reakciókat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, és először szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint akár közel hetvenéves korukig dolgozhatnak majd.
Hogy működik az előrejelzés?
A nyugdíj-előrejelzés az állami nyugdíjrendszerből, az úgynevezett első pillérből származó várható összeget mutatja meg, de a második pillérben megtakarítók esetében a magánnyugdíj-megtakarítás várható eredményét is tartalmazza. A számítások során figyelembe veszik az infláció várható alakulását, a bérek növekedését és a gazdasági fejlődés különböző lehetséges forgatókönyveit is. Az összegek ezért mai vásárlóértéken szerepelnek.
Az előrejelzések elsősorban az Elektronikus Biztosítotti Fiókban érhetők el, de sokan e-mailben vagy postai úton kapják meg őket. A rendszer fokozatosan válik teljessé: 2028-tól már a harmadik pillérben történő megtakarítások is bekerülnek az előrejelzésbe.
A nyugdíj-előrejelzés bevezetése a Szociális Biztosító nyilatkozata alapján az európai trendekhez igazodik, amelyek nagyobb átláthatóságot és pénzügyi tudatosságot kívánnak biztosítani a lakosság számára. A most kiküldött dokumentumok ugyanakkor sokak számára első alkalommal teszik kézzelfoghatóvá, milyen hosszú munkával töltött időszakkal és milyen bizonytalan gazdasági környezettel kell számolniuk a nyugdíjas évek előtt.
Három forgatókönyv
A nyugdíj-előrejelzés egyik legfontosabb eleme, hogy három különböző gazdasági forgatókönyv alapján számolja ki a várható nyugdíjat.
Az úgynevezett alapforgatókönyv a jelenlegi gazdasági előrejelzésekből indul ki, vagyis abból, hogy a gazdaság és a bérek mérsékelt ütemben növekednek. Az optimista forgatókönyv gyorsabb gazdasági fejlődéssel, magasabb béremelkedéssel és kedvezőbb nyugdíjnövekedéssel számol. A pesszimista változat ezzel szemben lassabb gazdasági növekedést és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet feltételez, ami alacsonyabb várható nyugdíjösszeget eredményezhet.
A Szociális Biztosító hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem minősül hivatalos nyugdíj-megállapításnak, csupán tájékoztató jellegű becslés. A tényleges nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összege a jövőbeni jogszabályi változásoktól, a biztosított munkaviszonyától és más körülményektől is függhet.
Kapcsolódó cikkünk
Megszűnik a rögzített nyugdíjkorhatár rendszere, és új korszak kezdődik a nyugdíjazás szabályozásában.
Egyelőre nem döntöttek
A javaslatot a parlament májusban már megszavazta első olvasatban, akkor 78 képviselő támogatta az elfogadását, vagyis a teljes koalíció. Az ellenzéki képviselők többsége tartózkodott.
A második és a harmadik, azaz az utolsó olvasatról a parlament jelenleg is zajló ülésén kellett volna szavazni, de a képviselők csütörtökön úgy döntöttek, szeptemberre halasztják a törvény megvitatását. A döntés nem volt teljesen váratlan, hiszen a Smer és a Hlas képviselői a nemrégiben lezajló bizottsági üléseken sem álltak be Dankóék törvénye mellé.
Az SNS vezetője akkor egy sajtótájékoztatón tiltakozott is a koalíciós partnerei hozzáállása miatt, azt mondta, sokkolták ők a történtek, mert kezdetben – vagyis az első olvasatban – a Smer és a Hlas még örömmel fogadták a javaslatot.
„Ha a Smer és a Hlas a továbbiakban sem fogják támogatni, akkor nyíltan kimondom, hogy nincs bennük társadalmi együttérzés”
– kritizálta partnereit Danko.
Érzékenyen érinti a költségvetést
Az SNS időzítése azért is vetett fel problémákat a koalícióban, mert Robert Fico (Smer) miniszterelnök és kabinetje csak a következő hetekben, hónapokban tervezi bemutatni a második gazdaságélénkítő csomagját, amely az államkasszát érintő javaslatokat fogja tartalmazni. Ehhez azonban egyezségre kell jutni a koalíción belül, ami nem feltétlenül lesz egyszerű feladat, hiszen a jövő évi állami költségvetés lesz az utolsó, amelyet a jelenlegi kormány bemutat a következő parlamenti választás előtt.
Dankóék nyugdíjemelése 2027-ben a konzervatív becslések alapján is mintegy 83 millió euróba kerülne az államnak. Az SNS elnöke azonban úgy véli, ha valóban szeretnék, képesek lennének elkülöníteni a szükséges anyagi forrásokat.
„Az államnak bátornak kell lennie, és erőfeszítéseket kell tennie, hogy segítsen ezeken az embereken”
– fogalmazott.
Mivel a parlament a nyári szünetben nem tárgyal (hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést), ezért legkorábban a szeptemberi ülésen derülhet ki, hogy mi lesz az SNS törvényjavaslatának sorsa.
Több pénz a hétvégi munkáért
A miniszter továbbá elmondta, a minimálbér emelésének eredményeként automatikusan növekszik az éjszakai és a hétvégi munkáért járó pótlék is. Kiemelte, a kormány kitart amellett, hogy a nem megszokott munkaidőben történő munkavégzésért jár a plusz juttatás, és bár tárgyaltak a pótlék meghatározásának más formáiról is, de még mindig az érvényben lévő rendszert tartják a legelfogadhatóbb megoldásnak.
Végül kitért arra is, hogy a minimálbér emelkedése azoknak az állami alkalmazottaknak is befolyásolja a fizetését, akik a bértábla alapján alacsonyabb havi jövedelemre számíthatnak. A miniszter hangsúlyozta, ezeknek az alkalmazottaknak sem kell aggódniuk, mert a munkáltató ilyen helyzetben köteles kifizetni a minimálbér összegét, viszont a bértáblák rendszere így is átdolgozásra szorul. Az érdekegyeztető tanács ülésén sikerült megegyezni egy munkacsoport létrehozásáról, mely felülvizsgálja majd a kormány bértáblákkal kapcsolatos újabb javaslatát.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico miniszterelnök szerint a kormány előkészíti a tranzakciós adó eltörlését 2027. január 1-jei hatállyal. A népszerűtlen intézkedést a választási évben törölhetik.
A kormányfő a 2027-es állami költségvetés előkészítéséről szóló egyeztetésen arra kérte Ladislav Kamenický pénzügyminisztert és Roman Majerský államtitkárt, hogy készítsék elő az ehhez szükséges valamennyi jogszabályi és technikai intézkedést.
A miniszterelnök szerint a tranzakciós adó bevezetését a szociális párbeszéd több szereplője is élesen bírálta. Ezért azt várja, hogy az adó eltörlését a szociális partnerek, valamint a koalíciós és ellenzéki pártok is teljes körűen támogassák.
„A kormány nevében azt várom, hogy a tranzakciós adó eltörléséről szóló döntést valamennyi szociális partner, valamint a koalíciós és ellenzéki politikai pártok teljes körű nyilvános támogatása kísérje” – közölte Fico.
A miniszterelnök egyúttal az adó eltörlésének gazdasági hatására is utalt. Szerinte a tranzakciós adót elsősorban azért bírálták, mert fékezi a gazdaságot, ezért annak megszüntetését követően rendkívüli gazdasági növekedésnek kellene következnie.
„A tranzakciós adó eltörlése a bírálatok tartalmára tekintettel Szlovákia eddig nem tapasztalt gazdasági növekedéséhez kell, hogy vezessen” – fogalmazott.
Ezt az új adófajtát 2025 áprilisától vezette be a kormány. Eredetileg minden vállalkozóra, jogi és természetes személyre egyaránt vonatkozott, az év elejétől az egyéni vállalkozóknak már nem kell fizetniük. Az intézkedést kezdettől bírálták a vállalkozók és az ellenzéki pártok, de a kormánypárti SNS-nek és a Hlas-nak is voltak fenntartásai. A kormányfő és a pénzügyminiszter többször kijelentette, készek eltörölni ezt az adót, de akkor más forrásokból kell pótolni az emiatt keletkező több 100 millió eurós költségvetési kiesést.
A munkáltatók további ösztönző lépéseket várnak
Az intézkedés bejelentését a munkaadói szervezetek is üdvözölték, ugyanakkor további, gazdasági növekedést ösztönző lépéseket várnak a kormánytól. Álláspontjukat a Munkáltatói Társulások és Egyesületek Szövetsége (AZZZ), a Munkáltatók Köztársasági Uniója (RÚZ), valamint az Ipari és Közlekedési Szövetség (APZD) képviselői ismertették a háromoldalú egyeztetést követően.
Rastislav Machunka, az AZZZ elnöke szerint kulcsfontosságú a kormány és a szociális partnerek közötti konstruktív párbeszéd folytatása, valamint olyan közös megoldások keresése, amelyek stabilabb, kiszámíthatóbb és versenyképesebb üzleti környezetet teremtenek Szlovákiában.
Mário Lelovský, a RÚZ alelnöke szerint a tranzakciós adó eltörlése önmagában nem tekinthető a gazdasági növekedést ösztönző intézkedésnek, csupán egy káros intézkedés megszüntetéséről van szó. A kormánytól ezért további olyan lépéseket várnak, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és az ország versenyképességének javításához.
Andrej Lasz, az APZD főtitkára szerint a tranzakciós adó rosszul kialakított adónem volt, amely a külföldi befektetők számára kiszámíthatatlan tényezőt jelentett. Úgy véli, az adó az egyik oka annak, hogy a befektetők elfordultak Szlovákiától, miközben az ország gazdasági növekedése elmaradt Lengyelországétól és Csehországétól.
A PS azonnali eltörlést követel
A Progresszív Szlovákia (PS) elnöke, Michal Šimečka szerint Robert Fico miniszterelnöknek bocsánatot kellene kérnie a tranzakciós adó miatt, és azonnal el kellene törölnie azt, nem várni januárig.
Šimečka úgy véli, az adó többet ártott a szlovák gazdaságnak és az államháztartásnak, mint amennyi bevételt hozott. Emlékeztetett arra, hogy a PS, a szakszervezetek és a vállalkozók már a bevezetése előtt bírálták az intézkedést, a párt pedig több alkalommal is javasolta az eltörlését.
A PS vezetője szerint Ficónak bocsánatot kellene kérnie mindazoktól, akiknek kárt okozott a tranzakciós adó.
„A tranzakciós adó nélkül sokkal jobb helyzetben lehetne a szlovák gazdaság, és vállalatok sem kényszerültek volna bezárásra. Miért kell még januárig, további hónapokon át szenvednünk miatta? Felszólítom a miniszterelnököt, hogy ne várjon. Az adó eltörléséről szóló javaslatunk már a parlament előtt van, így azonnal megoldhatjuk a helyzetet” – jelentette ki Šimečka.
A PS szerint a tranzakciós adó nem az egyetlen példa a kormány hibás gazdaságpolitikájára. Štefan Kišš, a PS pénzügyi szakpolitikusa a kormány lemondását is követelte, arra hivatkozva, hogy az adó bevezetése jelentős károkat okozott a gazdaságnak.
Az SNS támogatja az eltörlést, az SaS nem várna januárig
Az SNS teljes mértékben támogatja a tranzakciós adó eltörlését. A párt hangsúlyozta, hogy már az adó bevezetése óta annak megszüntetését szorgalmazza. Az SNS közölte, hogy kész konstruktívan tárgyalni a 2027-es állami költségvetésről.
„Bízunk benne, hogy ez a gesztus a szélesebb nyilvánosságot is meggyőzi arról, hogy a koalíción belül képesek vagyunk meghallgatni egymást, közös megoldásokat keresni, és egyúttal tanulni a korábban meghozott döntésekből.”
Az SaS szerint nem kellene januárig várni a tranzakciós adó eltörlésével. A párt arra figyelmezteti a koalíciót, hogy már a szeptemberi parlamenti ülésen lehetősége lesz támogatni az SaS erre vonatkozó javaslatát. Ennek elfogadása esetén az adót már idén ősszel eltörölhetnék.
„Robert Fico tipikus képmutató. Először bevezet egy intézkedést, majd két éven át ezzel terheli a vállalkozókat, nehéz helyzetbe hozza a cégeket, és megdrágít minden egyes eurót, amelyet átutalnak. Ezután látványosan eltörli az adót, és még úgy állítja be, mintha ez az ő érdeme lenne. A tranzakciós adó kezdettől fogva értelmetlen volt, amire többször is felhívtuk a figyelmet. Két évnyi károkozás, elbocsátások és gyárbezárások után ezt végre Fico és Kamenický is elismerte” – mondta Branislav Gröhling, az SaS elnöke.
Az ellenzéki Szlovákia Mozgalom szerint Robert Fico ezzel elismerte kormánya egyik leginkább bírált gazdasági intézkedésének kudarcát. Július Jakab, a mozgalom képviselője szerint a miniszterelnök korábban még azt állította, hogy a tranzakciós adó eltörölhetetlen, Ladislav Kamenický pénzügyminiszter pedig annak előnyeit hangsúlyozta. „Ma egész Szlovákia előtt elismerik, hogy nekünk volt igazunk. A tranzakciós adó károsítja a szlovákiai vállalatokat, rontja versenyképességünket, és hatalmas hiba volt” – jelentette ki.
A KDH szerint a tranzakciós adó eltörlése túl későn érkezik, és nem teszi semmissé a kormánykoalíció eddigi intézkedéseinek negatív hatásait. Milan Majerský pártelnök szerint a választási évben bejelentett eltörlés inkább a kormánypártok támogatottságának javítását célzó lépés. Úgy fogalmazott, a kormány „élő adásban ismerte el a saját kudarcát”, az adó eltörlése pedig csupán annak a tűznek az oltása, amelyet maga a kormány gyújtott. A KDH szerint a tranzakciós adó elriasztotta a befektetőket, és veszélybe sodorta a hazai vállalatokat.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök a közszolgálati rádió vitaműsorában beszélt az aktuális politikai témákról.
Robert Fico (Smer) kormányfő a Sobotné dialógy című vitaműsorban kijelentette, a kormány fontolgatja a tranzakciós adó eltörlését. Elmondása alapján a koalíción belül jelenleg is tárgyalásokat folytatnak a kérdésről, viszont fontos szempont, hogy ez a lépés mintegy 400–500 millió eurós kiesést okozna az államkasszában, amit valahogy pótolni kell.
Fico a 2027-es költségvetési javaslat elfogadását az egyik legfontosabb politikai célkitűzésének nevezte. Ha csak nem történik semmilyen rendkívüli esemény, ez lesz a negyedik Fico-kormány utolsó költségvetési javaslata, hiszen jövő ősszel már parlamenti választásra készülhet az ország. Fico és Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszer őszre egy gazdaságélénkítő csomagot ígértek, de a konkrét intézkedésekről nem sokat árultak el. Azt mondták, a nyáron megpróbálnak egyezségre jutni a koalíción belül az egyes intézkedésekről.
Kapcsolódó cikkünk
Az érdekegyeztető tanács ma megvitatta a gazdasági minisztérium által tegnap nyilvánosságra hozott intézkedéscsomagot, de sem a munkaadók, sem a szakszervezetek nem ezt várták.
Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter ma az érdekegyeztető tanács elé vitte a hetek óta halasztgatott gazdaságélénkítő csomagot. Ő maga is elismerte, hogy a munkaadók ennél sokkal többet vártak, de a kormány csak ősszel hajlandó tárgyalni az adó és járulékcsökkentő intézkedésekről.
„A pénzügyminisztérium június 17-re és június 24-re vár, amikor nyilvánosságra hozzák a makrogazdasági, valamint az adó- és járulékbevételi előrejelzéseket”
– mondta a tanács ülése után a miniszter a TASR szerint. A kormány ezekre az előrejelzésekre vár, ezek alapján lehet majd tervezni az adó és járulékcsökkentő intézkedéseket.
Saková most mintegy 49 olyan intézkedést mutatott be, amelyek szerinte segíthetik a gazdaságot. De ezek közül is csak 11 esetében készült el a törvényszöveg, hat már a parlamentben van, a továbbiak viszont még csak elképzelésként, egyfajta tervként szerepelnek a kormányhatározatban.
A munkaadók és a szakszervezetek is csalódottak
Rastislav Machunka azt kifogásolja, hogy a legtöbb intézkedés még csak terv, amit majd a kormány kidolgoz. „Nulla, egy kerek nulla” – értékelte megtárgyalt csomag várható hatását gazdasági növekedésre a munkaadók szövetségének (AZZZ) elnöke a Sme napilap szerint.
A bemutatott változtatások nem fogják jelentősen befolyásolni a cégek működését sem.
Az AZZZ szerint ez a csomag „a cégek gazdálkodására nézve mérhetetlen hatású” lesz.
A gazdasági minisztérium a közzétett törvénycsomagban a vállalkozói környezet költségeinek jövő évi csökkenését összesen nagyjából 11 millió euróra számszerűsítette.
A pénzügyi teher közvetlenül csak hárommillió euróval csökken, mégpedig az áramra, a szénre és a földgázra kivetett jövedéki adó kulcsának módosítása következtében. További 7,6 millió eurót a cégek az adminisztratív terhek csökkentésével takaríthatnának meg.
Machunka azt mondja, hogy a 38 intézkedésből álló lista csalódást keltő. Szerinte a munkáltatók képviselői több száz intézkedést terjesztettek a tárca elé, amiből szinte semmit sem vett át a saját csomagjába.
Elégedetlenek a szakszervezetek is.
„A júniusi prognózisokra való várakozás és a költségvetés szeptemberi összeállítása értékes idő elvesztegetése”
– állítja Monika Uhlerová, a KOZ elnöke. Az érdekegyeztető tanács képviselői és a szakértők is azt mondják, hogy az adó- és járulékterhek csökkentése nélkül nem lehet jelentősebb gazdasági növekedésre számítani.
A munkáltatókat elsősorban a tranzakciós adó zavarja, amelyet szerintük el kellene törölni.
„Szlovákiának ma nincs szüksége további elemzésekre, stratégiákra és háttéranyagokra. Szlovákiának döntésekre van szüksége”
– mondta Tibor Gregor, a Klub 500 ügyvezető igazgatója.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Denisa Saková gazdasági miniszter csomagját már bírálták a munkaadók, délután tárgyalja az érdekegyeztető tanács. Az ellenzék szerint ez csak egy „választási plakát”, nem valós segítségnyújtás a gazdaságnak.
A Denisa Saková (Hlas) vezette gazdasági minisztérium hosszú halogatás után hétfőn este közzétette a szlovák gazdaság növekedését támogató intézkedéscsomagot, amellyel már ma délután foglalkozik a háromoldalú érdekegyeztető tanács. Az intézkedések érintik például a villamos energia árát, a Modernizációs Alap felhasználását, a bürokrácia csökkentését, valamint az energiaigényes vállalatok számára az emissziós kvóták értékesítéséből származó bevételekből biztosított pénzügyi csomag növelését. Valamennyi változtatás egy törvényjavaslat részét képezi.
A kormány tehát kevesebb mint 24 órát hagyott a gazdasági szereplőknek arra, hogy áttanulmányozzák és véleményezzék a csomagot. Ráadásul ennek bemutatását Robert Fico már hetekkel ezelőtt ígérte, de ez folyamatosan késett.
A most bemutatott törvényt várhatóan szerdán már tárgyalja is a kormány, majd gyorsított eljárásban terjesztik a parlament elé.
Habár a kormány eredetileg csak olyan intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyek nem érintik a központi költségvetést, enyhén csökken a villamos energia áfája is a vállalkozások számára.
„Az intézkedéscsomag, csökkenti a vállalkozói szektor költségeit, mérsékli a villamos energiára kivetett jövedéki adót, valamint egyszerűsíti vagy megszünteti a vállalkozások egyes bejelentési és adminisztratív kötelezettségeit”
– közölte a gazdasági minisztérium az új jogszabály előterjesztési jelentésében, közölte a TASR állami hírügynökség.
A munkaadók szerint a csomag túl lassan készült el, és sokkal soványabb, mint ahogyan a kormány ígérte.
„Az intézkedéscsomag először 150, majd 90, legutóbb 50 intézkedést ígért, most viszont csak 38 általános javaslatot kaptunk konkrét határidők nélkül”
– kommentálta a nyilvánosságra hozott csomagot Rastislav Machunka, a munkaadók szövetségének (AZZZ) elnöke a Denník N szerint. Szerinte a csomag azt mutatja, hogy a kormány egyáltalán nem érti, milyen súlyos helyzetben van a szlovák gazdaság.
KDH: ez csak egy választási plakát
Az ellenzék szerint a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseinek javaslata nagyon kevés konkrétumot tartalmaz, a KDH egyszerűen csak „választási szórólapnak” nevezte a dokumentumot. A PS szerint az intézkedések gyengék, inkompetensek és későn érkeznek.
„Vannak benne olyan intézkedések is, amelyek ugyan nem ártanak, de nem is segítenek semmin. Ez nem valódi segítség”
– jelentette ki Štefan Kišš, a Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője. Azt kérdezte, miért ilyen javaslat született fél év egyeztetés és titkolózás után.
A kormány „csak apró kozmetikai változtatásokat kínál, és számos intézkedés esetében csupán azt tűzi ki feladatul, hogy azokat őszig vagy az év végéig elemezze, illetve megvizsgálja” – jelentette ki Milan Majerský, a KDH elnöke.
Az SaS szerint a kormány növekedésélénkítő csomagot ígért, de a bemutatott dokumentum csak minimális tényleges segítséget tartalmaz.
„Ez csak egy próbálkozás arra, hogy kipipálják a feladatot valós tartalom nélkül”
– jelentette ki Marián Viskupič, a párt parlamenti képviselője.
Regionális fejlesztési alapot hoznának létre
Az energetika területén a gazdasági minisztérium javasolja annak elemzését, hogy megfelelő-e a rendszer működtetéséért és a rendszerszolgáltatásokért fizetendő díjak beállítása. Javasolja továbbá a Modernizációs Alapból származó források növelését az átviteli és elosztóhálózat korszerűsítésére, valamint annak megvizsgálását, hogy az állami tulajdonban lévő forrásokból származó villamos energia felhasználható-e az ipar számára. Ehhez a csomaghoz tartozik az is, hogy növelnék az Környezetvédelmi Alapból a szén-dioxid közvetett költségeinek kompenzálására szolgáló támogatási rendszer forrásait.
A beruházásokat az anyag szerint támogatná például a Szlovák Regionális Fejlesztési Alap létrehozása, a régiók számára szolgáló Innovációs Alap felállítása, valamint a kiemelten innovatív projekteknek nyújtott granttámogatás.
A pénzügyminisztériumnak szeptember végéig meg kellene vizsgálnia, miként lehetne vonzóbbá tenni Szlovákia adó- és értékcsökkenési politikáját, illetve hogyan lehetne növelni és rugalmasabbá tenni a kutatás-fejlesztésre vonatkozó szuperlevonást.
A javasolt intézkedések további pontjai közé tartozik például az elavult szlovák műszaki szabványok felülvizsgálata, a munkavédelem – azaz a munkahelyi biztonság és egészségvédelem – rendszerszintű felülvizsgálata és deregulációja, valamint a kis mennyiségű hulladék kezeléséhez kapcsolódó adminisztratív nyilvántartás egyszerűsítése. Ide tartozik továbbá az adminisztratív terhek csökkentése a közönséges, illetve alacsony kockázatú projektek esetében az egyéb hulladékok kezelésére és feldolgozására szolgáló berendezések területén. A vállalkozóknak segítséget jelenthetne az is, hogy csökkentenék a Statisztikai Hivatallal szembeni kötelezettségek elmulasztása miatt kiszabható szankciót.
Fico aggódik a háború eszkalációja miatt
A közelgő ankarai NATO-csúcs kapcsán a kormányfő elmondta, Szlovákia nem támogatja a 70 milliárd eurós katonai támogatási csomagról szóló javaslat elfogadását Ukrajna számára. Fico a jövő héten, a csúcs kezdete előtt még egyeztetne a kérdésről a köztársasági elnökkel és a parlament elnökével is, de azt leszögezte, hogy Szlovákia mindenképpen a béke és a párbeszéd oldalán áll.
„Az utolsó olyan miniszterelnök maradtam Európában, akinek megvan Zelenszkij és Putyin telefonszáma”
– fejtette ki a miniszterelnök, aki egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy bizonyos nyugat-európai országok modern haditechnikával segítik az ukránokat. „Eltéved egy drón, és itt kitör a harmadik világháború” – mondta Fico.
Kifogásolja a kettős mércét
A miniszterelnök a műsorban többször is kiemelte a Digital News Report 2026 nevű felmérés eredményeit, melynek alapján mindössze az emberek 19 százaléka bízik meg a szlovákiai sajtótermékekben. Szerinte ennek ez az oka, hogy a média a hírközlés során egy teljesen más valóságot próbál közvetíteni az olvasók felé. Úgy gondolja, a problémát növeli, hogy bizonyos esetekben látványosan kettős mércét alkalmaz néhány közéleti szereplővel szemben. Példaként említette Ivan Korčok (PS) korábbi külügyminiszter nemrégiben történt autóbalesetét, amelyet szerinte a sajtó sokkal kevésbé szedett szét, mint például Pavol Gašpar, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatójának esetét.
A közmédia műsorvezetője próbálta kideríteni a miniszterelnök azzal kapcsolatos álláspontját, hogy Jozef Ráž (Smer-jelölt) közlekedési miniszter a napokban bejelentette, az őszi helyhatósági választáson indul Pozsony főpolgármesteri címéért. Fico ennek kapcsán is a média felelősségét rótta fel:
úgy véli, a sajtó megpróbálja lejáratni Rážt, amiért „szembe mer szállni” Matúš Vallo jelenlegi városvezetővel, a progresszívek jelöltjével.
A kormányfő az önkormányzati választás kapcsán általánosságban még annyit mondott, a koalíció bizonyos megyék kapcsán még tárgyalásokat folytat az esetleges közös jelöltek indításáról.
Kapcsolódó cikkünk
Jozef Ráž közlekedési miniszter független jelöltként indul a pozsonyi főpolgármester-választáson. Jelöltségét korábban már a kormánykoalíció valamennyi pártja támogatásáról biztosította.
„Pozsonyban nőttem fel, és itt nevelkednek a gyermekeim is. Nem mindegy számomra, hogyan néz ki a város, és milyen lesz a jövőben” – jelentette ki Ráž.
Hozzátette: szerinte a fővárosnak nincs szüksége újabb ideológiai csatározásokra, politikai vitákra és állandó pártharcokra. Mint mondta, a jelöltségéről saját elhatározásából döntött.
Ráž jelenleg Robert Fico kormányának közlekedési minisztere, tisztségét a Smer jelöltjeként tölti be.
Prioritásai közé tartozik a közlekedés javítása, a lakásépítés felgyorsítása és a közbiztonság erősítése.
„Saját elhatározásomból indulok független jelöltként, és semmilyen párt érdekében nem kandidálok, még kevésbé valaki ellen” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy kampányát egyetlen politikai párt sem fogja anyagilag támogatni, azt saját forrásból kívánja finanszírozni. Elmondása szerint kampánya tárgyszerű és kulturált lesz.
Miniszteri tisztségével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben megnyerné a választást, a tárca élén hátralévő egy évre a jelenlegi államtitkár lehetne az egyik lehetséges utódja. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy esetleges utódjának kijelölése nem az ő hatáskörébe tartozik.
Többen is bejelentették indulásukat
Az önkormányzati választáson újabb mandátumért indul a jelenlegi főpolgármester, Matúš Vallo, akit a Team Bratislava, a Progresszív Szlovákia (PS), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Demokraták támogatnak.
A főpolgármesteri posztért indul továbbá Martin Winkler pozsonyi városi és megyei képviselő, a Dunaj párt jelöltje, valamint Dana Čahojová, Karlova Ves hosszú ideig hivatalban lévő polgármestere, aki függetlenként méreti meg magát.
A jelöltek között szerepel még Miroslav Heredoš és Ľubomír Geci, akik szintén függetlenként indulnak, valamint Zuzana Šubová, a Kalózpárt elnöke. (tasr, dennikn)
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Vallo újra jelölteti magát a pozsonyi főpolgármesteri posztra az október 24-i önkormányzati választásokon. A jelöltségét széles koalíció támogatja: saját pártja, a Team Bratislava mellett a Progresszív Szlovákia, az SaS, és a Demokraták is az ő megválasztását támogatják.
Ma bejelentette újraindulását Juraj Droba (SaS) is a pozsonyi megyeelnöki posztért. Őt ugyanez a koalíció támogatja majd az őszi választásokon. Eddig három párt, a PS, az SaS és a Team Bratislava alkotta koalíció támogatta mindkettőjüket, az idei választáson csatlakozik hozzájuk a Demokraták. Vallo szerint a koalíció szélesítésével azt mutatják, hogy a demokratikus pártok képesek összefogni.
„Bízom benne, hogy ezek a pártok benne lesznek majd a következő kormányban is”
– jelentette ki Vallo, aki már a második ciklusát tölti a főpolgármesteri székben.
A legfontosabb feladatának a tömegközlekedés fejlesztését és a biztonság erősítését tartja a fővárosban. A koalíció együtt indul a pozsonyi városrészekben, és a koalíció közös jelölteket indít az önkormányzati képviselői helyekért is.
Taraba leváltása még nyitott kérdés
A miniszterelnök nem tartja kizártnak, hogy Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter szeptember végén távozik a pozíciójából. Andrej Danko, az SNS vezetője ugyanis elégedetlen a pártja által jelölt tárcavezetővel, szerinte nem az SNS politikai céljainak megfelelően dolgozik. Fico átmenetileg úgy rendezte el a helyzetet, hogy szeptemberig adott időt Tarabának és Dankónak a konfliktus rendezésére: ha addig nem jutnak dűlőre, enged Danko kérésének és leváltja a minisztert.
A kormányfő szombaton megismételte korábbi álláspontját, miszerint a vitát a két érintett félnek kell elrendeznie, ha pedig Taraba továbbra sem szeretne az SNS céljainak megfelelő politikát folytatni, akkor Danko új minisztert jelölhet a helyére. Mindemellett megjegyezte, a koalíciós partnereinek nem vált be a korábbi jelöltállítási stratégiájuk, mely alapján közismert személyeket válogattak be, akiknek azonban nincs szoros kapcsolatuk a párttal. Ezzel szemben a Smer listáján hűséges és stabil jelöltek szerepeltek, akiket szoros szálak fűznek a párthoz is. Éppen ezért lehetséges, hogy a Smer parlamenti frakciója a teljes választási ciklus alatt stabil maradt.
Szakértő: a tranzakciós adó eltörlése jó hír a vállalkozásoknak
Silvia Hallová adószakértő szerint a tranzakciós adó eltörlése egyértelműen kedvező hír a szlovákiai vállalkozások számára.
Hallová szerint az adó eltörlése csökkenti a cégek közvetlen terheit, egyszerűsíti a pénzügyi folyamatokat, és megszünteti azt a kényszert, hogy a vállalkozások fizetési struktúrájuk átalakításával próbálják mérsékelni az adóterheket. A felszabaduló pénzt a cégek beruházásokra, béremelésre, innovációra vagy tartalékképzésre fordíthatják.
Az adószakértő szerint Szlovákiának egyszerűbb, stabilabb és kiszámíthatóbb adórendszerre van szüksége. A tranzakciós adó szerinte nem illeszkedik ebbe a rendszerbe, és másfél éve feleslegesen terheli a vállalkozásokat.
Hallová problémásnak tartja, hogy az adó nem a vállalat nyereségén vagy gazdasági teljesítményén alapul, hanem a pénzmozgásokat adóztatja meg. Emiatt a cégek akkor is fizetnek utána, ha veszteségesek. Az adó ráadásul a banki átutalások helyett a készpénzes fizetéseket is ösztönözhette, ami az adószakértő szerint a szürkegazdaság növekedéséhez járulhatott hozzá.
A szakértő szerint a kisebb vállalkozások számára különösen érzékeny teher volt az adó, mivel kisebb mozgásterük van az új költségek elviselésére. Az adó eltörlését ezért minél hamarabb indokoltnak tartaná, ugyanakkor a 2027. január 1-jei időpontot megfelelőnek tartja, mivel így van idő a jogszabályi, banki és könyvelési rendszerek átállítására. (tasr, dennikn, ú)
A munkáltatók ellenzik, a szakszervezetek támogatják
A minimálbér emelése megosztja a munkáltatókat és a munkavállalókat. Az előbbieket képviselő Munkaadói Szervezetek és Egyesületek Szövetsége (AZZZ) ugyan egyetért azzal, hogy a fizetésemelésre szükség van, annak módját azonban nem tartja elfogadhatónak. Szerintük a jelenlegi jogszabályi mechanizmus nem megfelelő, mivel nem veszi figyelembe a vállalkozói szektor sajátosságait.
Úgy vélik, a minimálbér meghatározásakor olyan tényezőkre is tekintettel kellene lenni, mint az infláció, a munkatermelékenység, a gazdasági növekedés, a munkaerőpiaci helyzet, illetve az egyes ágazatok és régiók körülményei.
A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) viszont úgy véli, a mostani emelés nem csak hogy szükséges, önmagában nem is elegendő. Hangsúlyozzák, a 972 eurós összeg még mindig nem tekinthető a tisztességes életszínvonalat biztosító bérnek. Számításaik alapján az idei évre vonatkozó tisztességes bérnek 915 euró helyett legalább 1344 eurónak kellene lennie.
Nagy bérköltségek, magasabb ár
Tomáš emellett arra is rámutatott, a minimálbér emelésének köszönhetően automatikusan növekedik az éjszakai és a hétvégi munkáért járó pótlék is. A Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetsége (SZPCC) azonban arra figyelmeztet, hogy ez az emelkedés jelentősen befolyásolja majd a kenyér és az egyéb pékáruk előállítási költségeit. Ennek oka, hogy a pékek a munkaidejük jelentős részét éppen abban az idősávban dolgozzák, amelyért a munkáltatónak pótlékot kell fizetni.
Milan Lapšanský, az SZPCC igazgatótanácsának elnöke elmondta, az éjszakai és a hétvégi pótlékok miatt akár a kétszeresére is emelkedhetnek a munkaerőre fordított költségek.
„1000 eurós bruttó bér mellett az éjszakai és hétvégi munkavégzés a mi ágazatunkban, ahol a munkaidő négyötöde pótlékos időszakra esik, gond nélkül akár 100 százalékkal is megemelheti a bruttó fizetést, csaknem 2000 euróra”
– jelentette ki, hozzátéve, a megemelkedett költségeket kénytelenek lesznek beépíteni a kereskedőknek felszámított árakba.
Egyre több a külföldről behozott pékáru
Lapšanský hangsúlyozta, megértik az állam és a szakszervezetek törekvését a minél magasabb minimálbérre. Szerinte a valódi problémát az jelenti, hogy a hétvégi és az éjszakai pótlékokat is a minimálbér összegétől függően határozzák meg. A szervezet már régóta követeli, hogy a kormány hozzon létre egy reálisabb és igazságosabb rendszert, de egyelőre nem hajlandóak kötélnek állni.
Lapšanský szerint a munkaerőköltség a pékiparban a pékség típusától és méretétől függően átlagosan az összes költség 50 százalékát teheti ki. Az ágazat ezért nem képes elnyelni ezeket a növekedéseket, mivel Szlovákiában rendkívül erős a kereskedelmi láncok nyomása a gyártók értékesítési áraira.
„Ezért ismét felszólítjuk az államot a pótlékrendszer megváltoztatására, mert a jelenlegi rendszer jelentősen rontja a termelőágazatok versenyképességét a külföldi pékáru-, kenyér- és süteménygyártókkal szemben, miközben az ilyen termékek behozatala Szlovákiába folyamatosan növekszik. Tavaly az import értéke meghaladta a 200 millió eurót, és továbbra is emelkedik”
– tette hozzá.
Kapcsolódó cikkünk
A pékek szerint a minimálbér emelése és a kormány konszolidációs lépései drasztikusan növelik a gyártási költségeket, miközben a boltok akár 250 százalékos haszonkulccsal árulják a pékárut. A szakmai szervezet ezért azt kéri, hogy az állam szigorúbban ellenőrizze a kereskedelmi láncok árréseit és bolti árait.
A Szlovák Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetsége (SZPCC) szerint a jelenlegi helyzet a fogyasztókat és a hazai gyártókat egyaránt hátrányosan érinti, ezért az államnak be kell avatkoznia, ha a kereskedők visszaélnek a piaci helyzettel.
Rekordköltségek nyomása alatt az ágazat
A szövetség elnöke, Milan Lapšanský szerint a minimálbér és az adóterhek növekedése több mint tízszázalékos költségemelkedést okoz az ágazatban.
„Elfogadhatatlan, hogy a fogyasztók aránytalanul magas árat fizessenek. Az államnak figyelnie kell, melyik lánc emeli az árakat, és szükség esetén be kell avatkoznia”
– fogalmazott Lapšanský.
A szövetség figyelmeztet, hogy az árakról szóló 18/1996-os törvény felhatalmazza az államot, hogy ellenőrizze az árképzést, és akár egymillió eurós bírságot szabjon ki indokolatlanul magas árrés esetén. Válsághelyzetben maximált árakat vagy árbejelentési kötelezettséget is előírhat.
Lapšanský szerint az államnak aktívan kell támogatnia a hazai termelést, különben tovább nő az importfüggőség.
A SZPCC tájékoztatása szerint más szakmai szervezetekkel közösen dolgozik egy javaslaton, amely a hazai élelmiszergyártás megerősítését célozza.
Több mint 12 ezer embernek adnak munkát
A SZPCC több mint 520 tagot tömörít országszerte, a kisvállalkozóktól a nagy péküzemekig. Tagjai naponta biztosítják a kenyér, a pékáru és a tésztafélék nagy részét, és több mint 12 200 embert foglalkoztatnak.
Kapcsolódó cikkünk
A kiskereskedelmi láncok az árukínálatuk többségét jellemzően külföldről szerzik be. Bár a vásárlók azt gondolhatják, hogy a kenyérfélék még ezekbe a boltokba is a hazai gyártóktól kerülnek, a mindennapokban „fél Európát” átszelő bagetteket és péksüteményeket fogyasztanak anélkül, hogy egyáltalán tudnának róla. A behozatal legfőbb szépséghibája azonban nem a minőségében rajlik, hanem abban, hogy a hazai vállalkozók többségét teljesen ellehetetleníti.
5500 teherautó, ekkora mennyiséget importálunk csak kenyérből és péksüteményből mindössze egyetlen év leforgása alatt. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a kormány korábban egyértelműen jelezte, azt szeretnék, ha a hazai üzleteket elsősorban a szlovák termékek töltenék meg.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) alig néhány hónapja. Fico ennek szükségességét azzal indokolta, hogy a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho ezt követően úgy nyilatkozott, ez az ágazat minden képviselőjének nagy segítség lenne, mivel a külföldről érkező árucikkek miatt a hazai termelők egyre nehezebb helyzetben vannak. Előrelépés azonban egyáltalán nem történt az ügyben, sőt már az agrárszektor azon szereplői is kongatják a vészharangot, akikre korábbi senki nem gondolt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
A pékek panaszai
Mivel a pékáru nem közvetlenül a származási ország megjelölésével együtt kerül a boltok polcaira, így a vásárlóknak fogalmuk sincs arról, hogy többségében Belgiumból, Németországból és Lengyelországból érkező termékeket vásárolnak
– figyelmeztetett Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének (SZPCC) elnöke.
Lapšanský arra is rámutatott, hogy a szlovák pékek gond nélkül képesek lennének előállítani a szlovákiai fogyasztók által keresett mennyiséget, amit körülbelül 55 000 tonnában határozott meg. Ezt maguk a kereskedők is jól tudják, ennek ellenére, kevés kivételtől eltekintve, nem eszközöltek változtatásokat.
Figyelembe véve a szállítás időtartamát és költségeit, a szlovákiai pékek nem csak minőségibb termékeket kínálnak, egyúttal hatékonyságot, valamint versenyképes, a külföldinél alacsonyabb árakat is ajánlunk. Arról nem beszélve, hogy ezzel a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető lenne, ami jól mutathatna a cégek zöld jelentéseiben
– jegyezte meg Milan Lapšanský.
Összefog az ágazat
A Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetség egyúttal jelezte, készek felvenni a kapcsolatot a többi élelmiszeripari szereplővel, hogy az ügyet ismét a politikus elé vigyék. Amennyiben záros határidőn belül nem történik előrelépés, több érintett jövője is veszélybe kerülhet, ami a szlovák gazdaságnak sem jönne jól.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
