„Meg kell értenünk, mi történt a közvagyon kárára” – meghallgatták az NVVH három elnökjelöltjét

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága meghallgatta kedden a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) három elnökjelöltjét: Ligeti Miklós Zoltánt, Unger Anna Rózát és a Tisza-frakció jelöltjét, Sárvári Nicholast.

Ligeti Miklós Zoltán, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója amellett érvelt, ideje, hogy végre legyen meg az elszámoltatás, ha már ez 1990-ben elmaradt.

Nagyon sok bűn büntetlenül maradt, és elmaradt a szembenézés, ezt a hibát még egyszer nem ismételhetik meg – hangoztatta.

Kitért arra is: miközben a vagyonvisszaszerzést és az elszámoltatást meg kell kell kezdeni, magát a hivatalt is fel kell állítani.

Hozzátette, a hivatal mandátuma nem korlátozódik az elmúlt 16 évre, ez nem egy „NER-telenítési hivatal”, nem lehet boszorkányüldözéssé átfordítani egy jogi eljárást.

Kiemelte, hogy az új hatóságnak a korrupció elleni küzdelemben számos más hatósággal együtt kell működnie. Ha ez nem tud megvalósulni, akkor szerinte az egész folyamat kudarcra van ítélve.

Kérdésre válaszolva Ligeti Miklós Zoltán azt hangsúlyozta: az elsődleges cél, hogy helyreállítsák az államba vetett közbizalmat.

Arról, hogy a politikai leszámolás kockázata hogyan védhető ki, elmondta: nem látja, miért kellene ettől a hivataltól jobban félni, mint bármely más hatóságtól. A hivatal működése is a bíróság kontrollja alatt fog állni – rögzítette.

A jelölt egészen kivételes társadalmi együttállást lát a hivatal felállítása, a szembenézés és az elszámoltatás mögött, és aláhúzta, hogy emellett jelen van a politikai szándék is.

Kiemelte a hivatal közpénzügyi és védelmi funkcióját. Kijelentette, megvan a szándék, hogy megértsék, mi is történt a közvagyon kárára Magyarországon, méghozzá időhatár nélkül, ugyanakkor abban nem biztos, hogy minden felelős teljesen elszámoltatható, minden vagyonelem visszaszerezhető.

Az önálló tevékenység, az első vád benyújtása nem néhány napon vagy hónapon belül fog történni – jelezte, hozzátéve: tevékenységükhöz a román és az Európai Ügyészség példája az, ami a legnagyobb segítséget nyújthatja majd.

Az elnöki poszt másik jelötje, Unger Anna Róza badarságnak nevezte, hogy az intézmény leendő vezetőjének első, hatéves ciklusa alatt jogerős ítéletek születnek a majdan feltárandó ügyekben.

Ez a hat év arra lesz elegendő, hogy „az utolsó szögig” feltárják, mi történt ebben az országban – mondta a politológus az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság előtt.

Kifejtette: ez az idő elég arra, hogy elindítsák az eljárásokat, hogy minden felelős, „legyen az nagy ember, vagy kicsi, (…) pesti vagy vidéki” bíróság elé kerüljön. Az is, aki elkövette, az is, aki hagyta, hogy elkövessék, és a magyar társadalom megértse és megtanulja végre, mi történt, hogy az többé ne következhessen be – tette hozzá.

Unger Anna Róza hangsúlyozta: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak nem az a feladata, hogy egy-egy korrupciós ügyet megtaláljon, hanem az, hogy felvázolja a rendszert, amely a korrupciót létrehozta és működtette, megmutassa, ahogyan létrehozta és működtette, hogy az „újonnan létrejövő magyar demokráciának” kialakuljon az immunrendszere, amely a konszolidáció után lehetetlenné teszi az ilyen esetek újbóli megtörténését.

Korrupciós ügyeket az Integritás Hatóság, az ügyészség, a rendőrség is fel tud tárni, szólni tud a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Állami Számvevőszék, de a rendszert „össze kell rakni”; „ők már egyszer összerakták”, most itt az idő, hogy „mi is összerakjuk, és megértessük a magyar választókkal”, hogy mi történt itt – fogalmazott.

Jelezte, hogy induláskor körülbelül 150 fős szervezettel tervez. A négy elnökhelyettes alá egy-egy kvázi igazgatóságot kell rakni, a nyomozati munkának lesz a legnagyobb emberierőforrás-igénye – közölte. Kiemelte, amint feláll a hivatal, minél hamarabb át kell nézni az egy évnél rövidebb ideje kötött nagy értékű állami szerződéseket, mert azok még megtámadhatók.

Sárvári Nicholas, akit a Tisza-frakció jelölt a hivatal élére, meghallgatásán független, messziről érkező szakemberként jellemezte magát, és úgy fogalmazott: olyan szervezetet képzel el, amely a magyar állam részévé válik, és úgy jár el, hogy része a jogállamiságnak.

A szervezeti felépítést a törvény meghatározza, ő a megfelelő szakembereket kívánja megtalálni az egyes feladatokra – mondta.

A jelölt úgy fogalmazott: az, hogy Magyarországon így el lehetett bánni a közvagyonnal, elfogadhatatlan, és ezt ő magyarként szégyelli. Összegzése szerint Magyarországon autokrácia épült, és példaképe Magyarország annak, hogyan lehetett ezt felborítani.

A hivatal egyik fő feladatának a közintézményekbe vetett közbizalom és a transzparencia megteremtését nevezte.

Hozzátette: ma Magyarországon kevés ismeret áll rendelkezésre arról, hogy a pénz globális áramlása miként történik, hogyan próbálják meg titkos struktúrák mögé elbújtatni. Kevés jogi irodával találkozott, akik valós ismeretekkel bírnak az off-shore-jelenségéről – jegyezte meg.

Kitért arra, hogy más országok jog- és eszközrendszerét is áttekintené, fontos, hogy a vagyonelemek visszaszerzése jogilag megtervezett legyen. Ezt követően lehet mérlegelni, hogy érdemes-e utánamenni, mennyibe kerül, mennyi idő alatt és mit lehet esetleg visszaszerezni. Ezt a harcot nem az újságokban, hanem a szakmában kell megvívni – hangsúlyozta.

A bizottság ülésén és a kiválasztási folyamatban – az előzetes jelzésnek megfelelően – a Fidesz képviselői nem vettek részt. Tanácskozási joggal képviseltette magát a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetsége.

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »