Szent István a szlovákok között II. Cseklészen, a pozsonyi kapucinus templomban és Vitkócon jártunk Vrabec Mária2026. 08. 20., cs – 15:26
Egy éve három, Szent István királynak szentelt, szlovák településen műküdő templomot mutattunk be olvasóinknak: Zsolna Závodie városrészében, Beckón és Nyitrán. Idén újabb három olyan templomot látogattunk meg, ahol sosem volt, vagy évztizedek óta nincs magyar mise, de az oltárképen Szent István a magyar koronát ajánlja Szűz Máriának. Ezek között van, ahol a hívők nem s is tudjk, ki a templom védőszentje és van, ahol a kántor a szlovák misén is magyarul énekli a Boldogasszony anyánkat.
Mint Budapesten, a bazilikában
A cseklészi (Bernolákovo) templom a 12. században épült román stílusban, majd egy évszázaddal később gótikus stílusban átépítették, A már csaknem tizenötezer lakosú telepéshez képest kicsinek számít, de a helyi plébános Branislav Čaniga szerint a betelepültek közül kevés a templombajáró. „ Valamivel tövbben vagyunk vasárnap, ezt úgy oldottam meg, hogy három misét celebrálok” – mondja, miközben szétnézünk a frissen felújított templomban.
Különleges, hogy Szent István király képe nem az oltár felett van, hanem a falon, pontosabban, most épp a földön, mert restauráltatni viszik. A helybeli Ondrej Matulník kalauzol, aki frissen végzett orvos, de érdeklődik a helytörténet és az egyháztörténet iránt is. Tőle tudjuk meg, hogy a festmény a vágsellyei Takács András tájfestő műve.
„A cseklészi Szent István festmény a budapesti Szent István Bazilikában látható Benczúr Gyula festmény másolata. 1953-ban készült, és nem teljesen hű másolat, kicsit mások az angyalok az Árpád-sávos zászló pedig talán még hangsúlyosabb, mint az eredeti képen, amelyet a Szent Jobb ereklye fölött helyeztek el a bazilikában.
„Cseklész címerében is a Szent Jobb látható, ily módon is kötődünk István királyhoz” – mondja, miközben fotós kollégám rokokó angyalszobrok között egyensúlyozva igyekszik lencsevégre kapni az oldalra fektetett képet.
Krisztus király és a magyar király
Az oltár feletti ólomöveg ablak nem a templom védőszentjét ábrázolja, hanem Krisztus királyt, de ennek is kölön története van. „A két világháború között átalakították a presbitériumot és vita alakult ki a hívők között, hogy,Szent István királyt vagy az templom eredeti védőszentjét Szent István vértanút tegyék-e az ablakba.
A monarchia szétesése után volt olyan igyekezet, hogy a magyar szentekről elnevezett templomokat is nevezzék át, de itt ez nem történt meg. A pap kompromisszumos megoldást javasolt, Szent István maradt a templom védőszentje, de az oltár fölé Krisztus király került.
A templombúcsút sem Szent István, hanem Szent Anna napján tartjuk, akinek a tiszteletére az Esterházyak építettek kápolnát a parkban, régi remetalak helyén” – tudjuk meg a plébánostól, aki szerint ma már mindenki természetesnek veszi, hogy a magyar államalapító király a templom védőszentje. „Azt hangsúlyozom, hogy legnagyobb érdeme közös államunk megalapítása és a katolikus hit terjesztése. A lengyel bencés szerzetest, Szent Zoerard Andrást, aki a nyitrai Zobor- hegyi kolostorban élt, majd remeteségbe vonult, szintén ő hívta ide. Az itteniek tisztelik őt, hiszen szinte minden régi cseklészi családnak vannak magyar gyökerei.”
Boldogasszony anyánk a szlovák misén
Magyarul már csak néhány idős ember beszél a faluban, de Ondrej Matulník, aki a templom kántora is, Szent István ünnepén mindig elénekli a misén a Boldogasszony anyánk kezdetű régi magyar himnuszt és még vannak akik vele éneklik. Ami pedig még fontosabb: a többiek sem háborodnak fel. „Főleg a fiatalok nyitottak, rendszeesen szervezünk zarándokutakat Magyarországra és mindig nagy az érdeklődés. 2021-ben részt vettünk a budapesti eukarisztikus kongresszuson, nemrég Esztergomban voltunk, ahol I.István azaz Vajk megkereszteleséréről emlékeztünk meg, augusztus 20-án pedig Budapestre készülünk . Igyekszem úgy összeállítani a programot, hogy lelkileg is feltöltődjünk és a történelmi ismereteink is bővüljenek.”
Lemegyünk a templom alatti kriptába is, ahol a falu birtokosai, az Esterházyak alusszák örök álmukat. Utoljára 2019-ben Esterházy Gézát temették ide, felesége Etelka Budapesten él.
„Velük kihal a cseklészi ág, az özvegy figyelmeztett is, hogy ha leszármazottak jelentkeznének, azok hamisak. A nyilvánosságnak csak Mindenszentek napján nyitjuk ki a kriptát, ilyenkor misét is tartunk az itt nyugvók lelki üdvéért” – mondja Čaniga plébános és búcsúzóul még azt is elárulja miért van a templom tornyán a kereszt felett csillag. A kerestény szimbolikában ez a betlehemi csillagot, az útmutatást jelenti, de Szűz Máriára a tenger csillagára is emlékeztet. Így függhet össze Szent István útkeresése és Mária tisztelete a templomtorony díszítésével, és ez még akkor is jól hangzik, ha csupán legenda.
Szent István a kapucinusoknál
A pozsonyi Szent István templomban, vagy ahogyan többen ismerik, a kapucinusoknál János testvér fogad. Először itt is az oltárképet csodáljuk meg, amely ugyanazt a jelenetet, a koronáját Szűz Máriának ajánló Szent Istvánt ábrázolja. De a festő, Adalrikus, vagy magyarul Udarlik laikus testvér (fogadalmat nem tett szerzetes) pozsonyi épületeket is elrejtett rajta.
A figyelmes szemlélő megtalálja az oltárképen a pozsonyi várat, a koronázó templomot és a városházát, valamint a pozsonyi szegénynegyed, a Vödricet is – utalásként arra, hogy a kapucinusok a szegényeket istápolták.
Legfelül a privilegizált oltár felirat olvasható latinul, ami azt jelenti, hogy az előtte inádkozó hívők teljes búcsút nyerhettek.
„A kapucinusok háromszáz éve 1676-ban telepedtek meg Pozsonyban, templomukat 1717-ben építették a Vármegyeháza téren Batthyány-Strattmann Eleonóra támogatásából. A várárok vizes, lápos terület volt, ezért az alapok megsüllyedtek, és a templom 1735-ben már csaknem összedőlt. Esterházy Imre esztergomi érsek saját költségén újjáépíttette azzal a feltétellel, hogy a kapucinusok a koronázó Szent Márton-dóm Alamizsnás Szent János-kápolnáját gondozásukba veszik. Az oltárkép az 1737-es újraszenteléskor készült” – ismerteti Ján testvér, aki huszonegyedmagával él a templom melletti kolostorban. Fő tevékenységük a lelki gondozás, naponta gyóntatnak és beszélgetésekre is várják az érdeklődőket.
„Sokan járnak a városközpontból, de Ligetfaluból is, mert itt van a legközelebbi buszmegálló. A rendszeres templomlátogatók tudják ki a templom védőszentje, de akik csak időnként térnek, be, mert épp erre járnak, azok talán észre sem veszik, kit ábrázol az oltárkép. Természetesen, az ünnepén mi is azt hangsúlyozzuk, hogy a népeink neki köszönhetik a kereszténységet és azt is, hogy több nemzetiséget próbált egy országban egyesíteni. Azt gondolom, ma is példát vehetnének róla a politikusaink” – mondja a szerzetes, miközben kikísér és ehhez már nincs is mit hozzátenni.
Évente csak egy mise
Nagytapolcsány mellett Vitkócon (Vítkovce) folytatjuk a templomjárást, abban a faluban, ahol 1855-ben Reviczky Gyula magyar költő született. Ma már Nyitrakozmához (Kuzmice ) tartozik és magyarok sem élnek a környéken, de Szent István király tisztelete megmaradt. Michal Vlček jáci (Jacovce) plébános vár a 13. század elején épült műemlék-templomban, amelybet azóta többször is átépítttek és bővítettek. Az eredeti román stílusú jegyekből a templomhajó maradt meg és két kis ablak a déli homlokzaton. Szent István oltérképe már barokk stílusú, gazdagon díszített és sajnos, ez az egyetlen értékes tárgy, ami megőrződött a templomban, mert a többit a hatvanas években betörők ellopták.
Évente csak egyszer, Szent István ünnepén tartok itt misét, de mindig sokan jönnek a hely különlegessége miatt és azért is, mert főleg az idősebbek ragaszkodnak ehhez a templomhoz.
„Az új templom csak a hatvanas évek végén épült a faluban, addig mindenki ide járt. A emberek tisztában vannak azzal is , kit tisztelünk Szent István királyban, azt is tudják, hogy közös uralkodónk volt és soknemzetiségű , befogadó országot épített” – mondja a plébános.
A kastély építtetőjét, Szulyovszky Ignác, kirélyi tanács országgyűlési képviselőt, nyitrai ügyvédet a templomban temették el, sírtábláján jól olvasható a magyar felirat, miszerint ő volt a „legjobb és legönfeláldozóbb férj és apa”. A helyiek úgy emlékeztek rá, hogy gyakran látogatta a templomot, a kastély szomszédságában. Ma már hosszú utat kell megtennie annak, aki idejön a faluból, de Szent István napjához a környékbeliek ez a zaréndoklat is hozzátartozik.
Mikor van Szent István király ünnepe?
A katolikus egyház augusztus 16-án ünnepli Szent Istvánt, ahogy azt XI. Ince pápa elrendelte, amikor 1686-ban az egyetemes egyház nevében szentté nyilvánította. István király augusztus 15-én ajánlotta fel országát és koronáját Szűz Máriának, de az egyház ezen a napon Mária mennybemenetelét, Nagyboldogasszonyt ünnepli, ezért esett a választás augusztus 16-ra. Miután 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát és a Szent István-nap kimaradt,
Mária Terézia elrendelte, hogy Magyarországon augusztus 20-án ünnepeljék az államalapító királyt.
Szent László király 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
