Liszka József néprajzkutató és Simon Attila történész kapta idén a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat Vrabec Mária2026. 08. 20., cs – 13:49
Az idén Liszka József néprajzkutató és Simon Attila történész vehette át a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerés a külhoni magyar közösségek megmaradásáért, kulturális és nyelvi örökségük megőrzéséért, valamint továbbadásáért végzett kiemelkedő munkát ismeri el.
A díjat 1995 óta adományozza Magyarország miniszterelnöke olyan közösségépítőknek, közösségszervezőknek, kulturális és vallási vezetőknek, akik példamutatásukkal és a magyarságért végzett áldozatos munkájukkal sokat tesznek a külhoni magyar közösségekért.
A felvidéki magyar néprajz elkötelezett kutatója
A köbölkúti származású Liszka József néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója és vezető etnológusa. 1989-ben alapította meg a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot, amelynek első elnöke is volt.
Liszka József 2006 óta oktat a Selye János Egyetemen, ahol rektorhelyettesi tisztséget is betöltött. Kutatói és oktatói munkássága során meghatározó szerepet vállalt a felvidéki magyar néprajztudomány értékeinek feltárásában, dokumentálásában és megőrzésében.
A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjjal ezt a több évtizedes, elkötelezett szakmai munkát ismerték el.
A felvidéki magyarság történetének kutatója
A Rimaszombatban született Simon Attila történész, egyetemi oktató és kutató, a Selye János Egyetem Történelem Tanszékének vezetője, valamint a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, és a felvidéki magyarság 20. századi történetének egyik legismertebb szakértője.
Szakmai érdeklődésének középpontjában elsősorban a felvidéki magyarok két világháború közötti története áll. Munkásságával jelentősen hozzájárult a korszak történelmének feltárásához és a felvidéki magyarság múltjának szélesebb körű megismertetéséhez.
A teljesítmény számít, nem a politikai hovatartozás
A díjazottakról szóló döntések kapcsán a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hangsúlyozta, hogy szakított azzal a gyakorlattal, amely a kulturális teljesítmény megítélését politikai szempontoknak rendeli alá.
A minisztérium álláspontja szerint egy művész, kulturális szakember vagy közösség teljesítményének értékét nem változtatja meg egy választás eredménye. Az állami kulturális elismeréseknek ezért nem politikai hovatartozást, hanem teljesítményt, életművet és a közösségért végzett munkát kell elismerniük.
Az idei díjazottak munkássága ennek szellemében két fontos területet képvisel: a felvidéki magyarság kulturális örökségének megőrzését és történelmének feltárását.
A kitüntetéseket Tarr Zoltán kulturális miniszter adta át.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
